Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A párizsi olimpia egyik főszereplője lett volna a 777 kilométer hosszú Szajna, ami nevét a kelta eredetű, Sequana gyógyító istennőről kapta. A főszerepet ugyan elbukta, de azért érdemes felderíteni, miért is olyan fontos a franciák életében.
Sequanának komoly kultusza volt Gallia római meghódítása után, a Krisztus előtti első században, az istennő és a folyó imádatáról a 19. században a folyóban talált fantasztikus leletek árulkodnak. Az 1836-ban kezdődő feltárások során Burgundiában egy gall–római szentély maradványait fedezték fel. A Krisztus előtt 40-ből származó 1500 kő-, bronz- és fa ex-voto, vagyis fogadalmi felajánlás volt, amiket a mocsaras, nedves körülmények jól konzerváltak.
Szajna istennő
A kelták feltehetően áldozatokat hoztak a folyó istennőjének, hogy gyógyulást kérjenek vagy hálát adjanak. A fura, hogy a galloknak sok istene volt, szinte mindenre külön-külön, de nem ábrázolták őket szoborként, mint a rómaiak, Sequana mégis kapott szobrot, egy első századi bronzalkotást, amit 1933-ban találtak meg. Így a kultúrák fúzióját képviselheti és bizonyíték, hogy a rómaiak kultúrájába beszivárgott a gallok vallása.
A Szajna Le Havre-ban éri el a tengert, ágai és csatornái az évszázadok során beolvadtak a ma ismert kanyargós mederbe, de van, ami mindig változatlan: örökre Párizs szimbóluma. Nem csoda, hogy a város mottója,
a Fluctuat nec mergitur (Hánykolódik, mégsem merül el) is a folyóra, az árvizekre és Párizs ellenálló képességére vonatkozik.
A legkorábbi lakott települést is a Szajna partja közelében, Bercynél fedezték fel 1991 és 1992 között. Az árvizek után maradt üledékrétegek most is jó állapotban őrizték meg a leleteket, például egy tölgykenut.
A Szajna kőrakpartjait évszázadokon keresztül építették, a legrégebbieket a 14. században kezdték a csatornázás miatt, az áradások kordában tartására. A 18. század elején a folyón annyira sűrű lett a kereskedelmi hajóforgalom, hogy Napóleon csatornaprojektet kezdeményezett, létrejött a Canal de l’Ourcq, a Saint-Martin és a Canal Saint-Denis. A csatornahálózat elterelte a forgalmat Párizs központjából, és friss ivóvizet hozott a fővárosba a szennyvízzel telített Szajna helyett.
Na, a szennyvízről ma is tudnánk beszélni, hiszen épp emiatt lehetetlen az olimpiai számok megrendezése a nagy folyóban. A szennyezettség miatt 1923 óta tilos úszni a vízben, és ha sok eső esik, a szennyvizek a folyóba ömlenek, ezzel baktériumok, ipari szennyeződések kerülnek a Szajnába. Hiába költöttek az olimpia előtt 1,4 milliárd eurót a megtisztítására, úgy tűnik, nem sikerült, hiszen a folyó, bár a bátor polgármesternő, Anne Hidalgo beleugrott, továbbra is
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/08/06/szajna–parizs-olimpia-2024/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!