Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A halmazállapot minden dologra jellemző, ami teret foglal el és tömeggel rendelkezik, vagyis anyag. Négy természetes úton fordul elő, míg mások csak átmenetileg, laboratóriumban, szélsőséges körülmények között jönnek létre. Minden anyag atomjait protonok, neutronok és elektronok alkotják. A részecskék szorosan egymáshoz illeszkednek egy szilárd anyagban, de az atomok elektronjai állandó mozgásban vannak, így az atomok kis rezgéssel rendelkeznek, de a helyükön rögzítettek.
A szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk, tömegük és térfogatuk van, és nem igazodnak annak az edénynek az alakjához, amelyben elhelyezik őket. Egy folyadékban ellenben a részecskék lazábban helyezkednek el, képesek egymás körül áramlani, ami határozatlan alakot ad a folyadéknak. Ezért a folyadék felveszi a tartály alakját és a szilárd anyagokhoz hasonlóan hihetetlenül nehéz összenyomni.
A gáz megint más tészta, a részecskék között nagy a tér és nagy a mozgási energiájuk, így nincs meghatározott alakja vagy térfogata. A részecskéi határozatlan ideig szétterjednek és ha bezárjuk valamibe, kitágul, hogy kitöltse a tartályt. Eddig talán tudtuk is, de van plazmaállapot is, amiről nem tanulunk az iskolában, ez a Földön nem túl gyakori halmazállapot, de a Jefferson Laboratórium szerint ez lehet a leggyakoribb az univerzumban. A Naphoz hasonló csillagok lényegében túlhevített plazmagömbök.
A plazma rendkívül nagy kinetikus energiájú, erősen töltött részecskékből áll. A nemesgázok (hélium, neon, argon, kripton, xenon és radon) kerülhetnek plazmaállapotba, ha elektromossággal ionizálják őket.
A szuperkávét keverni sem kell
A matériák szélsőséges kategóriáját alkotják a szuperfolyékony anyagok, amik abszolút nulla ponton (-273,15 celsius-fokon) jönnek létre, nincs belső súrlódásuk, de kitűnő hővezetők. Épp a súrlódás hiánya miatt mozgásuk végtelenül folytatódhat, részecskéik kvantumállapotban vannak és emiatt az anyag bárhonnan kiszivároghat – félelmetes módon például kimászhat egy tartályból, ahogy tette azt a hélium-4. Az atomjai ugyanis együtt mozognak, ahogy egy 2017-es MIT kísérletben mondta az egyik kutató,
ha a kávénk szuperfolyékony lenne, keverés után is folyamatosan és vég nélkül mozogna tovább, mintha benne maradt volna a kanál.
A Nature folyóiratban bő egy hete megjelent tanulmányukban a kutatók leírják, hogy megfigyelték, ahogy egy excitoncsoport ~ vagyis nem valódi, csak kvázirészecskék, amik gerjesztett elektronból és egy általa hátrahagyott elektronhiányból, elektronlukból állnak – szuperfolyadéka szuperszilárd anyaggá alakult át, majd vissza. Mi is történt?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/02/17/anyag-tudomany-szuper-folyekony-szilard/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!