Néhány éve sokkoló felvételek kerültek napvilágra Ausztráliában, mikor több olyan krokodilfarmot találtak, ahol az állatokat méltatlan, kegyetlen körülmények között tartották, hogy bőrükből divatos (?) kiegészítőket gyártsanak. A nagy térhez és nyílt vizekhez szokott állatokat kis, betonozott medencékbe zárták, majd áramütéssel elkábították, hogy aztán fejbe lőjék őket. A szimatot fogó állatvédő szervezet rejtett kamerás felvételein látszik, hogy az állatok szenvednek, és mindez miért? Hogy a Hermés vagy a Louis Vuitton méregdrága táskát készítsen belőlük. Egy példányhoz 3-4 állat bőre kell. Ezt tesszük ma a vadvilág csodás ragadozóival, bezzeg régen istenként tisztelték az ősorrokat – ahogy a nyelvújítók nevezték a krokodilokat.

Szobek (avagy Sobek) például a termékenység krokodil istene volt Egyiptomban, akkor emelkedett magas rangra, mikor az emberek elfordultak a fáraóktól, akik alatt éheztek, rabszolgasorban tengődtek, és állati isteneket kezdtek imádni.
A British Museumban meglátogathatjuk Szobek krokodil múmiáját, ami több mint 4 méter hosszú és kis krokodilok vannak a hátára kövesedve. Brit kutatók kisebb áhítattal eltelve mesélnek mellette a megtestesült animális istenről, akinek az emberek Egyiptom szerte szentélyeket emeltek, ide vitték a kifogott gyerek krokodilokat, hogy szent medencékbe merítsék, majd istenekként kényeztessék őket.
A Nap és a krokodil fúziója
Az egyre sokasodó állati istenségek (Anubisz, a sakálfejű; Hórusz, a sólyomfejű; Thot, a pávián alakú…) az ókori Egyiptomban azt jelezték, valami félre csúszott, a nép bizalma megrendült a fáraókban. És az sem csoda, hogy az egyik legtekintélyesebb állatisten egy vízi lény lett, hiszen a birodalom a termékenységet jelentő Nílusra támaszkodva prosperált. Szobek kezdetben regionális, kis istenség volt, majd a Középbirodalom (Kr.e. 2055–1650) korában páratlan jelentőségre tett szert.
A krokodilkultusz valószínűleg az egyik legkorábbi volt az ókori Egyiptomban. Már az első dinasztia úttörő királyának uralkodása idejéből származó pecséten láthatóak krokodilok, amik egy szentély felé néznek.
Az Óbirodalom (kb. Kr. e 2778-2260) a piramisépítők kora volt, ekkor élt Hufu, és Hafré fáraók is. Szobek ebben az időben már kiemelkedő helyi istenként jelent meg Szumenuban, egy Felső-Egyiptomban található településen. Kultusza a kilencedik és a tizedik dinasztiák uralkodása alatt izmosodott véglegessé, de a tizenegyedik dinasztia királyainak megérkezésekor, mikor elkezdődött a Középbirodalom kora, a nagy krokodil kultusza némileg gyengült.

II. Montuhotep, a Középbirodalom első királyának uralkodása alatt Szobek egyesült Ré napistennel. A helyi és tágabb istenségek ilyen egyesülése nem volt ritka és Szobek-Ré neve először Daga (vagy Dagi), egy jelentős kormánytisztviselő sírjának bejáratánál jelent meg, majd több más, a Középbirodalom idején készült temetkezési szövegben felbukkan Szobek, mint aki „keleten kel fel és nyugaton nyugszik”.
Ezzel az egyesüléssel többé már nem csak a víz és a termékenység helyi istene volt, hanem Ré révén teremtő isten is.
Szobek-Ré krokodil formában, napkoronggal és a felemelkedő kobrával vált teremtővé, aki megformálta a többi istent és a világot. Ezt a szerepet gyakran megidézték a Szobeknek írt himnuszokban is. Az továbbra is rejtély, hogy Szobek népszerűsége vezetett-e Rével való egyesüléséhez, vagy az egyesülés Szobek papjainak politikai lépése volt, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert.
Fedőneve sólyom
Sedetben, a tizenkettedik dinasztia új közigazgatási fővárosában Szobek kultusza újabb fordulatot vett, mikor ezúttal Hórusszal olvadt össze, aki az égbolt és a harc istenével, akit sólyomként vagy embertesttel és sólyomfejjel ábrázoltak. Amikor krokodilként jelent meg egy pecséten, egyértelművé vált, hogy most ő egyesült Szobekkel. A regionális, csak Sedetre korlátozódó Szobek-Hórusz imádatban úgy említették ezt a fúziós istent, mint a „Fehér Korona ura”, „a nagy palotában lakó” és a „nagy palota ura”. Szobek-Hórusz új isteni formájában a király, mint Hórusz, egyesült Szobekkel, az istennel.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2026/07/01/krokodil-isten-sobek-egyiptom-farao/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!