Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az 1800-as évek óta a Beale-rejtély több tízezer kincsvadászt csábított kutatásra, köztük történészeket, matematikusokat, amatőröket, de legalább ugyanennyien gondolják csupán álhírnek, hogy valahol Philadelphiában komoly vagyon rejtőzik. Egy nyomozó, a hatvanas éveiben járó Bauman szerint titkos kód vezethet a kincsekhez, ami kapcsolódik egy Poe-novellához és az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozathoz is.
Bauman úgy véli, megfejtette a 3 kódsorból álló rejtvény egy részét, a C1-et, ami egy philadelphiai kastélyhoz, a Mount Pleasanthoz vezette. Szerinte az ezt igazgató Philadelphiai Művészeti Múzeum dolgozói is tudják, hogy igaza van, de nem akarják, hogy kiderüljön, ott a kincs, ezért nem engedélyezték, hogy átkutassa az épületet.
Mese habbal?
Állítólag 1819 körül egy csapat felfedező Thomas Jefferson Beale előkelő származású kalandor vezetésével rengeteg kincsre bukkant Santa Fé közelében. A férfi egy pisztolypárbaj után nyugatra ment, ahol sikeres kincsvadásznak állt, felfedezéseit pedig vonatokon szállította vissza keletre, majd visszaindultak nyugatra egy második expedícióra. Beale egy lezárt vasládát hagyott a Lynchburg kocsma vezetőjénél, Robert Morrissnál azzal az utasítással, ha 10 éven belül nem tér vissza, nyissa ki. Morris, nem is érteni, hogyan, de 23 évre megfeledkezett a ládáról. Amikor végül feltörte a zárat, két levelet talált, valamint néhány érthetetlen, számokkal borított papírt, a titkos kódolt üzenetet. Morriss a következő 17 évet azzal töltötte, hogy feltörje a kódokat, Beale pedig örökre eltűnt.
1862-ben Morriss átadta a papírokat James Wardnak, egy barátjának, aki nem sokkal később bejelentette, hogy megoldotta a C2-t, a második titkosírást a Függetlenségi Nyilatkozat alapján és a harmadik tartalmát is sejti: Beale legénységének legközelebbi hozzátartozóit sorolja fel. Eltelt 140 év, de a teljes megfejtés senkinek nem sikerült.
A Smithsonian magazin 1981-ben a Beale-t az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb és legköltségesebb kincsvadászatának nevezte, amely megzavarja az ország legkiválóbb matematikusait, és az eredménytelenség miatt komoly frusztrációt kelt mindenkiben, aki beleveti magát.
Carl Hammer az Institute of Electrical and Electronics Engineers Computer Society programozó professzora szintén a Beale-kincs megszállottja volt. 1968-ban megalapított egy titkosírást feltörő társaságot, ami összeállt a CIA-vel és a nemzetbiztonságiak kódtörőivel is – de főleg csak veszekedtek.
A 47 éves amatőr kódfejtő, James Simpson kidolgozott egy elméletet, amely szerint a Beale egy rács, amelyben a szavak vízszintesen, függőlegesen, sőt átlósan is nyúlnak. Úgy vélte, hogy A-tól Z-ig 1-től 26-ig terjednek a betűk, számok és a megfeleltetések: A értéke 27, és növekszik egészen 2906-ig. A ChatGPT-t is bevetette a kutatásban.
És akkor jött a pszichológus
Alan King, aki szintén kincsvadásznak állt (bár Forrest Fenn felhívására nyomozott, aki a médiában hirdette meg, hogy 1 millió dollár értékben rejtett el kincseket a Sziklás-hegységben) nem tudta megtagadni eredeti szakmáját és saját megszállottságán is elcsodálkozva kidolgozta a vadászok karakterrajzát. Annál is inkább, mert ebbe a Fenn-kincskeresésbe öten bele is haltak. Kit mi vehet rá egy ilyen bizonytalan és veszélyes kalandra, legyen szó akár a Fenn vagy a Beale-kincsekről?
A szakember szerint a viselkedés, a kincskereső hajlam Abraham Maslow pszichológus szükségleti piramisával függ össze. Eszerint a motiváció 5 alapvető kategória mentén szerveződik és sorakozik fontossági sorrendben: fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés és önmegvalósítás.
Akiknek az alapvető […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/12/08/kincs-kereses-vadaszat-pszichologia-arany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!