2023. február 6., hétfőMa Dóra napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 389,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
2023.02.06. Dóra Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 389,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A kevés alvás lehet a siker titka?

Hirdetés

A kevés alvás lehet a siker titka?

Mi a közös Leonardo da Vinciben, Michelangelóban, Beethovenben, Csajkovszkijban, Victor Hugóban és Salvador Dalíban? Vagy Thomas Edisonban, Nikola Teslában, Steve Jobsban és Elon Muskban? Na és Winston Churchillben, Margaret Thatcherben, Barack Obamában és Donald Trumpban? 

Egyszerű kérdés: nyilván az, hogy ismerjük a nevüket, ha máshonnan nem is, az iskolai tankönyvekből vagy a médiából mindenképpen, és az is összeköti őket, hogy hasonló foglalkozást űztek. De van egy mindnyájukat összekötő különleges tulajdonságuk is, ami miatt egy kivételes táborba tartoznak: 

mindegyikük szokatlanul keveset aludt (alszik),

Hirdetés

naponta legfeljebb négy-öt órát, és azt is változatos módokon.

Thomas Edison a power napping (20-30 perces szundítás) híve volt egy karosszékben ülve, kezében mindig valamilyen tárgyat tartott, ami rendre leesett, amikor éppen mély álomba zuhant volna, a zaj pedig (ahogy várta) mindig felébresztette. Elmondása szerint szárnyaló kegyelmi pillanatok voltak ezek, ilyenkor jöttek zseniális meglátásai, amiket azon nyomban le is írt, mielőtt örökre elillantak volna.

Salvador Dalí is hasonló módszert követett,

ő is az ébrenlétből az alvásba való átmenet mágikus pillanatait (a hipnagógiát) kereste,

amikor az elme még keresi az egyre áradó fantasztikus érzéki benyomásokra a racionális magyarázatot, de már nem talál rá szavakat. Néhány percig tart csak minden embernél a félálombeli varázslat, de Dalí képeit nézve nem kérdés, hogy mesés világot élhetünk át mindannyian ezekben a rendkívüli pillanatokban (kár, hogy többnyire elfelejtjük). 

Leonardo és Tesla állítólag két óra alvással is beérte, de ezt a nyúlfarknyi időt is felszabdalták, és szakaszosan (polifázisokban) bóbiskoltak tevékeny életük során, méghozzá úgy, hogy négyóránként aludtak 20-30 percet. Margaret Thatcher viszont egyben tudta le a maga éjjeli négy óráját, ám miniszterelnöksége (1979–1990) alatt mindvégig ragaszkodott a délutáni rövid sziesztákhoz.

Margaret Thatcher 1978-ban

Margaret Thatcher 1978-ban

Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Jó, rendben, motivált, kreatív emberek mind, akik inspirációt kerestek, vagy az átlagosnál több időt akartak szentelni imádott hivatásuknak, és az alvásra csak biológiai koloncként, szükségszerű időpocsékolásként tekintettek, amelyen jobb minél előbb túl lenni, mert csak viszi a drága időt.  

Ki vállalna ennyi rizikót?

Csakhogy mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az alváshiány (túlzás nélkül) súlyos következményekkel jár, és azon sem dúlnak ma már komolyan vehető tudományos viták, hogy nekünk, felnőtteknek (normális esetben) hét–kilenc óra alvásra van szükségünk éjszakánként.

Ha ennél kevesebbet alszunk, azonnal romlik a koncentráló- és emlékezőképességünk, és ébredéskor akár még kótyagosnak is érezhetjük magunkat (mintha önhibánkon kívül valamiféle kéretlen szalonspicces tudatállapotba keveredtünk volna), ezért szétszórtak vagyunk, és akár hamis emlékképek is rögzülhetnek bennünk, a minket elöntő hangulatot pedig többnyire rosszkedvűen éljük meg, mert sokszorosára nő ilyenkor a depresszióra való hajlam is. A megpróbáltatások csúcsán pedig ott díszeleg, hogy kevés alvás után 

a férfiaknál bizonyíthatóan csökken a tesztoszteronszint és a szexuális kedv. 

Már ez sem egy népünnepély, de van még ennél is rosszabb: fáradt állapotban drasztikusan lecsökken az emberi szervezetet védő természetes ölősejtek (natural killer) száma, azoké, amelyek az első védvonalban küzdenek meg a fenyegető kórokozókkal vagy a rosszindulatú daganatokat okozó mutáns sejtekkel. Elég csupán egy zaklatottabb éjszaka (amikor mindent összeadva is csak pár órát alszunk hánykódva), és természetes ölősejtjeink aktivitása azonnal 70 százalékkal csökken.

Olyannyira erős az alváshiány és a rák közötti kapcsolat, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is 

rákkeltőnek (pontosabban erős rizikófaktornak) minősítette például az éjszakai műszakos munkát

az alvásunkat-ébrenlétünket (biológiai óránkat) alapvetően szabályozó cirkadián ritmus felborulása miatt.

Albert Einstein délutáni pihenőjén 1933 körül

Albert Einstein délutáni pihenőjén 1933 körül

Fotó: Keystone-France / Getty Images Hungary

Akárhogy is nézzük, (ezek szerint) nem alhatna senki sem az ajánlottnál tartósan kevesebbet kritikus következmények nélkül, pláne nem működhetne […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/01/24/a-keves-alvas-lehet-a-siker-titka-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hol van az igazság, és hogy találjuk meg az interneten?

Hol van az igazság, és hogy találjuk meg az interneten?

Arról, hogy létezik-e igazság, sokat lehetne vitatkozni, a filozófusok meg is teszik, és igazuk van, …