2021. szeptember 28., keddMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A Hosszú-rejtély nyomában

Hirdetés

A Hosszú-rejtély nyomában

Még maga sem tudja, miért szerepelt várakozásokon alul Hosszú Katinka a tokiói olimpián. Legjobb versenyszámaiban ötödik és hetedik lett, vagy be sem jutott a döntőbe. 

Fizikailag bizonyára felkészült volt, hiszen éppen arról híres, hogy egyfolytában tűrőképességének határait feszegeti. Évek óta mindennap 6-7 órákat edz, és mindent kihoz magából, amit emberileg lehetséges. Az előző olimpián, Rióban (2016) az egyik verseny végén alig tudott kimászni a medencéből, egy világkupadöntőben pedig annyira széthajtotta magát, hogy célba éréskor belehányt a vízbe. Többször beszélt arról is, hogy amióta csak sportol, állandó fájdalmakat érez a testében.

Hosszú Katinka a tokiói nyári olimpián 2021. július 29-én

Hosszú Katinka a tokiói nyári olimpián 2021. július 29-én

Hirdetés

Fotó: Maddie Meyer / Getty Images Hungary

Valószínű, hogy a hosszú évek brutális hajtása, az extrém megterhelés fizikailag kifárasztotta az izmokat, és a test lelassult. Magától értetődő, hogy a szervezet kimerülhet, nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, vágjuk rá magabiztosan. Nyilvánvalónak tűnő magyarázat.

AZONBAN MÉG NE NAGYON DŐLJÜNK HÁTRA.

Még húsz évvel ezelőtt is azt gondolták, hogy az izomfáradtságot kizárólag fiziológiai tényezők okozzák. Archibald Vivian Hill Nobel-díjas fiziológus már a XX. század elején megállapította, hogy minél bőségesebb az izmok vérellátása, annál kiemelkedőbb fizikai teljesítményre vagyunk képesek. Az izomerő egyedül a vér szállította oxigén mennyiségétől függ.

Ebből az is következett, hogy mindenkinek létezik egy személyes teljesítményhatára, amit

élettani korlátok miatt nem képes túllépni.

Igen ám, de az élsport vagy az olimpiák sorra szállítják a rekordokat, amikor a versenyzők saját magukat is felmúlva hihetetlen eredményeket érnek el. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a csúcsokat is egymás után megdöntik. Vagy mit szóljunk azokról az esetekről, amikor életveszélyes helyzetben hirtelenjében olyan emberfeletti erőt fejtünk ki, amin magunk is meglepődünk?

Mint például, amikor valaki megemel egy egytonnás autót, hogy kiszabadítsa az elgázolt és jármű alá szorult kerékpárost.

Hát azt, amit egyre több tudós is mond, hogy fizikai korlátaink, vagy ha másik irányból nézzük,

csúcsteljesítményeink kulcsa az elménkben van.

Mozgásunkat neuromuszkuláris idegek által továbbított jelek hatására összehúzódó izmok irányítják. Szervezetünk pedig úgy van programozva, hogy pont csak annyi izomerőt hajlandó használni, amennyi éppen szükséges mindennapi ténykedéseinkhez. Se többet, se kevesebbet.

Egy pohár víz felemeléséhez például nem kell annyi izom, mint egy bőrönd cipeléséhez. Repülőtéri málhamozgatáskor ezért agyunk fogja magát, és több motoros izomerőt mozgósít.

De mennyit erőt aktiválnak az élsportolók, hogy saját határaikat elérjék?

A <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/07/31/miert-nem-hozta-vilagklasszis-formajat-hosszu-katinka-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, …