Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az emberiséget évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi a hosszú élet titka. Az örök fiatalság utáni vágy végigkísérte a történelmünket, a modern korban pedig ezt a kíváncsiságot már tudományos kutatások, életmódprogramok és egész iparágak próbálják kielégíteni. Napjaink egyik legfelkapottabb fogalma a longevity, vagyis az egészségben eltöltött hosszú élet. Elég néhány percet eltölteni a közösségi oldalakon, és máris szembejönnek a különböző reggeli rutinok, biohackek, étrend-kiegészítők, jéghideg fürdők vagy éppen a legújabb csodaszerként emlegetett módszerek.
A longevity azonban ennél sokkal többről szól. Nem csupán arról, hogy minél tovább éljünk, hanem arról is, hogy ezt minél jobb egészségben, aktívan és kiegyensúlyozottan tegyük. De vajon hogyan kapcsolódik mindehhez a kertészkedés? Mi köze lehet néhány paradicsomtőnek vagy egy veteményesnek a hosszú élethez? És mit tanulhatunk a kék zónáktól, vagyis a világ azon régióitól, ahol feltűnően sok százéves ember él? Erről beszélgettünk Király Bélával, A kék zónás kert című könyv szerzőjével, a Kisdomb Ökokert vezetőjével, aki saját életével is bizonyítja, hogy a természetközeli életmód nemcsak szemlélet, hanem valódi életforma.
A stresszes szerkesztőségből a veteményesbe
Kevesen tudják, hogy Király Béla korábban maga is újságíró volt, sőt az mfor.hu egyik alapítójaként dolgozott. Évekig a hírek világában élt, ám egy idő után azt érezte, hogy a folyamatos információáradat és a szakmával járó állandó nyomás mentálisan egyre jobban megterheli. Éppen ezért ugyanúgy kereste a kikapcsolódás lehetőségét, mint sokan mások.
Nagyon stresszes volt ez a munka, ezért próbáltam valamit találni, amivel kicsit ki tudok kapcsolódni. Kipróbáltam rengeteg mindent, de valahogy a kertészkedés volt az, ami valamiért megragadt. Volt otthon pár paradicsomunk, azokat gondozgattam, amit nagyon élveztem és kikapcsolt. Innen indult a kertészkedés iránti szeretet. Először lett itthon néhány másik ágyásom, közben pedig megtapasztaltam, hogy mentálisan mennyire jót tesz nekem az, ha a kertben vagyok a növényekkel.
– mesélte a biokertész.
Király Béla azonban nem állt le ekkor, és nagyobb területet kezdett keresni. Egy elhanyagolt földterületet nézett ki magának Perbálon, amelyet évről évre megtisztítottak, életre keltettek, majd fokozatosan elkezdtek rajta gazdálkodni. A termésből először ismerősök vásároltak, később pedig egyre több ember jelentkezett. A hobbi lassan vállalkozássá nőtte ki magát, mígnem 2023-ra teljesen megfordult a helyzet és a Kisdomb Ökokert lett a főállása, míg az újságírás hobbi maradt.
Sokan ugyan keverik az öko- és a biogazdálkodás fogalmát, Király szerint azonban a két kifejezés alapvetően ugyanazokat az elveket takarja. Mindkettő vegyszer- és műtrágyamentes termesztést jelent, a különbség inkább az ellenőrzésben rejlik. A biogazdaság ugyanis egy hivatalos minősítési rendszer része: egy független szervezet rendszeresen auditálja a gazdaság működését, és csak akkor adja meg a biominősítést, ha minden előírásnak megfelel. Ezt egyfajta minőségbiztosítási rendszerként érdemes elképzelni, hasonlóan egy ISO-minősítéshez. Hozzátette ugyanakkor, hogy ettől még sok olyan gazdaság működik Magyarországon, amely ugyan nem rendelkezik hivatalos biotanúsítvánnyal, mégis ugyanazokat az ökológiai elveket követi, és teljesen vegyszermentesen termel.
Ezeket az elveket pedig nem csak akkor érdemes szem előtt tartani, ha valaki a minősítésre pályázik, ugyanis szerinte ha valaki belevág az otthoni kertészkedésbe, akkor érdemes valóban jobb minőségű élelmiszert előállítania, mint a boltok polcain fellelhető áru. Hiszen ha ugyanazt a vegyszerezett, műtrágyázott zöldséget termeljük meg, amelyet a boltban is megvehetnénk, akkor sok szempontból elveszik az otthoni kertészkedés egyik legnagyobb előnye.
A klímaváltozás senkit sem kímél
Persze napjainkban gazdálkodni sem mindig leányálom, ugyanis a klímaváltozás hatásai az agráriumot erősen sújtják már most is. Király Béla szerint éppen ezért ma már lehetetlen úgy gazdálkodni, hogy valaki ne alkalmazkodjon az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
Folyamatosan újra kell gondolni a termesztési módszereket. Olyan megoldások, amelyek néhány évvel ezelőtt még kiválóan működtek, ma már sok esetben nem alkalmazhatók ugyanúgy. A kertészetben állandó tanulásra és alkalmazkodásra van szükség
– magyarázta.
Ugyanakkor a klímaváltozás ma már nem csupán a gazdálkodók problémája. Egyre több ember a saját mindennapjaiban is megtapasztalja a következményeit, legyen szó vízkorlátozásokról, az aszályról vagy éppen az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmakról – ami a Paksi atomerőmű működését is befolyásolta már az elmúlt napokban.
Bár szerinte a Föld történetében korábban is voltak természetes klímaváltozások, a mostani folyamatok sebessége egészen más. Az általa megismert kutatások alapján ilyen gyors ütemű éghajlati átalakulásra korábban nemigen volt példa, ezért úgy gondolja, hogy ebben az emberi tevékenységnek is komoly szerepe van. Emiatt nemcsak saját egészségünkre kellene nagyobb figyelmet fordítani, hanem arra is, hogy fenntarthatóbban éljünk, és jobban vigyázzunk a környezetünkre.
A longevity nem egy kapszulánál kezdődik
A hosszú életet ma sokan különféle étrend-kiegészítőkkel, biohackekkel vagy drága egészségügyi szolgáltatásokkal azonosítják. Király Béla szerint azonban ez sokszor félreviszi az embereket. Úgy látja, hogy a longevity és a kék zónák fogalma mára rendkívül népszerű marketingeszközzé vált. Számos olyan terméket vagy szolgáltatást próbálnak ezekhez kapcsolni, amelyeknek valójában semmi közük azokhoz a közösségekhez, ahol az emberek valóban kiemelkedően hosszú életet élnek.
Szerinte a nagyvárosi ember hajlamos először mesterséges megoldásokat keresni. Konditerembe jár, étrend-kiegészítőkkel próbálja pótolni a tápanyagokat, miközben egyre távolabb kerül a természettől.
Ezzel szemben a kék zónák lakói egészen másképp élnek, természetes módon mozognak, sokat gyalogolnak, kertészkednek, saját termesztésű növényeket fogyasztanak, és nem külön programként tekintenek az egészséges életmódra, hanem annak szerves részeként élik meg.
Éppen ezért érdemes lenne egy lépést hátralépni, és újra felfedezni azokat a hétköznapi szokásokat, amelyek évszázadokon át természetes részei voltak az emberek életének. „A kertészkedés pedig egyszerre jelent rendszeres mozgást, tudatos táplálkozást, stresszoldást és mentális feltöltődést. Nem teljesítménykényszerből végezzük, hanem azért, mert örömöt okoz, ez pedig hosszú távon legalább akkora érték lehet, mint bármelyik modern egészségtrend” – emelte ki a kertész.
Hozzátette, hogy a kertészkedés legnagyobb előnye éppen az, hogy hobbiként szinte kizárólag pozitív hatásai vannak. Úgy fogalmazott, aki saját örömére műveli a kertjét, annak nem kell teljesítménykényszerrel vagy megélhetési nyomással szembenéznie, így valóban kiélvezheti mindazt, amit ez a tevékenység nyújt. Egy szemléletes hasonlattal élve azt mondta, a hobbikertészkedés olyan, mint amikor valaki a barátaival focizik vagy pingpongozik. Nem az eredmény számít, hanem maga az élmény. Ha valami nem sikerül, attól még eltöltöttünk néhány órát a friss levegőn, mozogtunk, kikapcsolódtunk, és mentálisan is feltöltődtünk.
A kék zónák valódi üzenete nem a biohackelés
Az utóbbi években a longevity és a kék zónák fogalma valóságos divattá vált. A közösségi oldalakon egymást érik a különféle reggeli rutinok, étrend-kiegészítők, hidegterápiák és teljesítményoptimalizáló módszerek, amelyeket gyakran a hosszú élet kulcsaként mutatnak be.
A biokertész azonban úgy látja, hogy ezek sokszor félreértelmezik az eredeti koncepciót. Szerinte a kék zónák lakói nem azért élnek sokáig, mert különleges tablettákat szednek vagy folyamatosan az egészségük optimalizálásával foglalkoznak. Éppen ellenkezőleg, az életmódjuk természetes módon biztosítja számukra mindazt, amit ma sokan mesterséges eszközökkel próbálnak pótolni. Ugyanis
Ahelyett, hogy vitaminokat vagy étrend-kiegészítőket fogyasztanának, elsősorban friss, növényi alapú élelmiszereket esznek, amelyek sok esetben saját kertjükből származnak.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy a hosszú élet valójában rendkívül összetett kérdés. Bár sokan szeretnének egyetlen csodamódszert találni, amely garantálja a százéves kort, a valóság ennél jóval bonyolultabb. A szerző szerint a kék zónák közös jellemzőit mégis össze lehet foglalni néhány alapelv mentén. Az első az egészséges, főként növényi alapú táplálkozás. Ezt követi a természetes, rendszeres mozgás, amely nem sportteljesítményként jelenik meg, hanem a mindennapi élet részeként.
Ugyanilyen fontosnak tartja a közösségi kapcsolatokat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!