A hőkupola immár másodjára érte el hazánkat ezen a nyáron, hatásaiban pedig semmilyen szempontból nincs köszönet. A természet, illetve mi magunk is igyekszünk a lehető legjobban átvészelni a hirtelen jött hőséget. Korábban már elmagyaráztuk, miért elengedhetetlenül fontos a hidratálás – a vízivás és az ásványi anyag pótlás egyaránt –, illetve melyek azok a tévhitek ezzel kapcsolatban, amelyek nem hoznak valódi hatást az extrém időjárási körülmények között.
Tény, hogy az idegrendszer nem viseli jól a nagy meleget, először az agyunkat éri el a felforrósító állapot, ami jelentős stressz alá helyezi a szervezetet. Már néhány héttel ezelőtt, az első hőkupola időszaka alatt írtunk arról, hogy a kutatók ugyan még nem térképezték fel eléggé, azt azonban már most jól látják, hogy a mentális egészségünk is komoly károkat szenved a hőhullámok hatására. A tudósok jelenleg is intenzíven vizsgálják azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek a hőség agykárosító hatásai mögött állnak. A laboratóriumi és valós környezetben végzett kísérletek (például tűzoltók körében) rámutattak, hogy
MÁR 15 PERCNYI EXTRÉM HŐSÉGNEK VALÓ KITETTSÉG IS DRASZTIKUSAN RONTJA A KONCENTRÁCIÓT, A MEMÓRIÁT ÉS A DÖNTÉSHOZATALI KÉPESSÉGET.
Úgy vélik, ennek oka a test hőszabályozási folyamata, amely során a szervezet elvonja a vért és az energiát az agytól annak érdekében, hogy lehűtse a létfontosságú szerveket. Ez a folyamat pedig ingerlékenységgel végződhet, hiszen a legtöbben nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a testünk ily módon cselekedjen.
Pszichésen is megterhelő a hőség
Mészáros Dóra pszichológus elmondása szerint ilyenkor a testünk folyamatosan megküzdési, úgynevezett túlélő üzemmódban van. Emiatt az érzelemszabályozásra már jóval kevesebb energiánk marad, tehát logikus, hogy jóval hamarabb veszítjük el a türelmünket, vagy adott esetben indokolatlanul kapjuk fel a vizet. A problémamegoldó képességünk jelentősen csökken a hőség okozta megküzdési üzemmód miatt, így nem meglepő, ha impulzívabb döntéseket hozunk ebben az időszakban. A pszichológus kiemelte,
nem feltétlenül változik meg az, ahogyan gondolkodunk vagy érzünk, inkább arról van szó, hogy hamarabb elérhetjük azt a pontot, amikor nehezebben tudjuk szabályozni a reakcióinkat.
Susan Albers, a Cleveland Clinic pszichológusa is megerősíti mindezt, a szakember azt is hangsúlyozta, ez a merőben szokatlan mennyiségű stressz megemeli a kortizolszintünket is – a stresszhormont. Ez még inkább meríti az érzelmi energiaszintünket, melynek következtében még kevésbé valószínű, hogy képesek leszünk tiszta fejjel, logikusan végiggondolni egy problémásabb helyzetet.
Még fontosnak tartotta hozzátenni, a nagy hőségben az alvásunk minősége sem ugyanolyan. Az pedig, hogy rosszabbul alszunk, egy átlagos napra is rányomhatja a bélyegét. Albers elmagyarázta, a kialvatlanság türelmetlenséget és feszültséget teremt bennünk. Mint mondta, több kutatás is alátámasztja, az extrém melegben megnő az agresszióra és erőszakra való hajlam, ahogy az öngyilkosságok száma is emelkedik.
A WHO álláspontja szerint, „a nappali és éjszakai magas hőmérsékleti viszonyok hosszabb ideig tartó fennállása kumulatív terhelést jelent az emberi szervezet számára, növelve a hőhatás miatti megbetegedés és halálozás kockázatát”. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei kifejtették, a hőhullámok rövid idő alatt gyakran közegészségügyi vészhelyzeteket váltanak ki, megnövekedett halálozási arányt, valamint egymást követő társadalmi-gazdasági hatásokat – például a munkaképesség és a munkaerő-termelékenység csökkenését – eredményezhetnek. Mindemellett kitértek arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatások kapacitásának csökkenését is kiválthatja a hőség, ha a hőhullámokat áramellátási zavarok kísérik, és ezek megzavarják az egészségügyi intézmények, a közlekedés és a vízellátó infrastruktúra működését. Ezek összessége sem tesz túl jót az emberi pszichének, mi több tovább emelheti azon tényezők számát, amik stresszt és szorongást váltanak ki, magyarán tetézik a mentális egészségügyi problémákat.
Válságban a mentális egészségünk
Nemcsak a hőség, hanem összességében a klímaváltozás is rossz hatással van a mentális egészségünkre. Ennek oka egyrészt a klímaszorongás, másrészt a változások okozta fizikai tünetek is, melyek sokak esetében sosem tapasztalt panaszok megélését jelentik – mint például migrénes fejfájást vagy vérnyomásproblémákat. Miskó Krisztina márciusban megjelent tanulmányában úgy fogalmaz, „az elmúlt években egyre több kutatásban vizsgálták a klímaválság mentális egészségre gyakorolt hatásait, amelyek három fő dimenzióba sorolhatók: közvetlen, közvetett és hosszú távú pszichológiai következmények”. Mint írja,
- a közvetlen hatások közé tartoznak a természeti katasztrófák nyomán jelentkező akut pszichés zavarok – például a poszttraumás stressz zavar és a depresszió,
- a közvetett hatások felismerését összetettebbnek tartja – ide sorolható a szorongás, a depresszió és a szerhasználat fokozódása (amelyek megfigyelései szerint a jövő bizonytalanságából, a létbiztonság csökkenéséből, az erőforrásokért folytatott versenyből és az infrastruktúrák sérülékenységéből fakadnak),
- a hosszú távú pszichés hatások új fogalmak megjelenéséhez is vezettek: klíma- és ökogyász, a klíma- és ökoszorongás, az ökobűntudat, a szolasztalgia és a bioszférikus aggodalom.
Vizsgálatában arra is kitért, hogy a mentális egészség nem egyszerűen a pszichés betegségek hiányát jelenti, hanem azt is, hogy érzelmileg rugalmasak vagyunk, pszichoszociális szempontból pedig rendben van a jóllétünk. Mindez pedig úgy manifesztálódik, hogy harmonikusan vagyunk képesek élni az életünket, egyéni célokkal rendelkezünk, amelyeket meg is akarunk, tudunk valósítani. Emellett rendelkezünk tartós emberi kapcsolatokkal, melyeket ápolni is szeretnénk. A mindennapi feszültségeket képesek vagyunk átvészelni, a helyén kezelni, nem küldenek padlóra a kedvezőtlen életesemények, hanem hajlandóak vagyunk (és tudunk is) alkalmazkodni. Nos, mindezt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/08/12/hoseg-hokupola-kanikula-stressz-pszichologia/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!