Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az emberiség ősi álma a hosszú és egészséges élet – évszázadokon, sőt évezredeken át kutatták filozófusok, alkimisták és tudósok, hogy mi lehet a hosszú élet titka. Az ókori Kínában az öröklét varázsitalát keresték, a középkorban az alkimisták az élet elixírjét próbálták előállítani, a reneszánsz korában pedig különleges gyógynövényekben és ásványi anyagokban vélték megtalálni a megoldást. A modern korban a figyelem a mediterrán étrendre, a kék zónákra (ahol szokatlanul sok a 100 éven felüli ember), az időszakos böjtölésre, a rezveratrolra és számos más anyagra irányult. A legújabb kutatások azonban egy váratlan irányba mutatnak: a választ talán nem az emberi testben, hanem a Föld leghosszabb élettartamú emlősének, a grönlandi bálnának a DNS-ében kell keresnünk.
A Nature folyóiratban megjelent áttörést jelentő tanulmány szerint a grönlandi bálnák olyan DNS-javító fehérjével rendelkeznek, amely megmagyarázhatja, hogyan élik túl a 200. születésnapjukat – és amely egy napon segíthet az emberiségnek is meghosszabbítani az életet és elkerülni a rákos megbetegedéseket.
Bár a Föld leghosszabb életű élőlényei a szivacsok családjába tartoznak – egyes példányok már a neolitikus forradalom óta élnek –, az emlősök világában vitathatatlanul a grönlandi bálna (Balaena mysticetus) viseli a koronát. Ezek a lenyűgöző tengeri óriások rutinszerűen elérik, sőt túl is szárnyalják a 200 éves kort, ami különösen figyelemreméltó, ha tudjuk, hogy ez az emberi átlagéletkor több mint kétszerese.
A grönlandi bálnák hosszú életének titka részben abban rejlik, hogy figyelemreméltó képességgel rendelkeznek az életkorral összefüggő betegségek elkerülésére. A rochesteri egyetem kutatói most azonosították azt a DNS-javító fehérjét, amely ezt a rendkívüli képességet magyarázhatja: a CIRBP (Cold-Inducible RNA-Binding Protein), amely a DNS kettős szálú töréseit javítja, amelynek hibás működése különböző betegségekhez vezethet.
A nagy állatokra vonatkozó paradoxon
A grönlandi bálna nemcsak kivételesen hosszú életű, egyúttal a világ egyik legsúlyosabb emlőse is, egy egyed átlagosan 80 tonnát nyom. Ez a tény önmagában is rejtélyes, mivel logikusan azt várnánk, hogy a nagyobb testméretű állatok a legsebezhetőbbek a rákkal szemben. Hiszen a nagyobb állatok több sejttel rendelkeznek, amelyek potenciálisan rosszindulatúvá válhatnak. Ez az úgynevezett Peto-paradoxon.
Azonban mivel a nagyobb fajok láthatóan nem mutatnak magasabb rákos megbetegedési arányt, mint kisebb társaik, ez arra utal, hogy
a nagyobb állatoknak további védekező mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek megvédik őket a rosszindulatú sejtektől – vagy megelőzés útján, vagy a káros mutációk kijavításával.
A kutatócsoport emiatt megvizsgálta, hány „találat” szükséges ahhoz, hogy egy grönlandi bálna sejtje rákossá váljon – konkrétan a fibroblasztokat, azaz a kötőszövet kialakulásáért felelős sejttípust vizsgálták.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/11/08/hosszu-elet-titka-dns-kutatas-gronlandi-balna/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!