A demencia mindenkit fenyeget és a séta nem elég a megelőzésére

Egyre több nagy klinikai vizsgálat teszteli az életmódbeli beavatkozások hatásait a demenciára, hogy kiderüljön, milyen étrend, testmozgási rutin, szociális magatartás előzheti meg. A FINGER vizsgálatában 2650 finn résztvevő vett részt egy kétéves életmódbeli átalakításon. De az USÁ-ban is születnek több millió dolláros tanulmányok, amik szintén az életmód és a betegség potenciális kialakulása közötti kapcsolatokat vizsgálják. De az előny kisebb, mint a befektetett energia – költség, munka. A FINGER tanulmányt tovább fejlesztették Hollandiában és 12 latin-amerikai országban, most júliusban publikálják majd az eredményeket.

De július 16-án fogja az Egészségügyi Világszervezet is közzétenni az új demencia kockázatcsökkentési irányelveit. A cselekvések fontosak, mert a demenciában szenvedők száma ugrásszerűen megnő a következő évtizedekben – az egyre növekvő élettartam miatt.

Félelmetes növekedés

A Kaliforniai Egyetem egyik neurológusa és demenciaspecialistája nehezen tudja megmagyarázni, hogy ha valaki naponta 8 kilométert gyalogol és rendszeresen kártyázik társaságban, hogy lehet mégis beteg. Ha egészséges étrendet követünk, mozgunk, van elég szociális és kognitív stimulációnk is, miért eshetünk mégis bele? A kutatások új felfedezése, hogy a látás- és halláskárosodás, de még az az övsömör elleni oltás is befolyásolhatja a kialakulását. A személyes felelősségen túl vannak külső hajlamosító tényezők is.

A légszennyezés, az oktatáshoz és az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés nem rajtunk múlik. Ezért a betegség társadalmi probléma, de ma mégis hangsúlyosabb az egyéni életmód megváltoztatása. A demencia gyűjtő fogalom az agyi funkciók (memória, gondolkodás, önellátás) hanyatlására, legelterjedtebb változata az Alzheimer-kór, minden Alzheimer-kór demencia, de nem minden demencia Alzheimer – a minden rovar bogár, de nem minden bogár rovar mintájára.

A demenciában szenvedők több mint 60 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban élt 2021-ben, ezekben a régiókban nő leginkább a számuk. A Lancet Bizottság szakértői csoportja 2024-ben tette közzé jelentését a demencia kockázati tényezőiről, amik az életkorral vagy a genetikával ellentétben módosíthatók. Ezek a következők:

• a fizikai aktivitás hiánya,
• a magas vérnyomás (hipertónia),
• az elhízás,
• a cukorbetegség,
• a dohányzás,
• a depresszió,
• a traumás agysérülés,
• a légszennyezés,
• az alacsony iskolai végzettség,
• a társadalmi elszigeteltség,
• a halláskárosodás,
• a kezeletlen látásvesztés,
• a koleszterinszint,
• a túlzott alkoholfogyasztás (hetente több mint két üveg bor).

A 14 kockázati tényező mindegyikének tulajdonítható demencia esetek arányának kiszámításával és összeadásával a csoport becslése szerint a globális esetek 45 százaléka elméletileg megelőzhető lenne. Fontos hangsúlyozni, ami a Lencet-vizsgálatból kiderült: a szarkopéniás elhízás (alacsony izomerő és túlzott testzsír) növeli a demencia kockázatát, de az elhízás önmagában nem, ha az izomerő megmarad.

Tényezők és változtatások

De fontos kiegészítés, hogy aki megpróbálja kiküszöbölni ezeket a tényezőket, nem fogja 45 százalékkal csökkenteni a demencia személyes kockázatát; nincs garancia arra, hogy egyáltalán jelentősen csökkenteni fogja azt. Ráadásul a kockázatokból több évek alatt fejti ki hatását, ezért az sem biztos, hogy idősebb korban még érdemes-e változtatni – ha mondjuk az alkohol vagy a több évtizedes fizikai inaktivitás már megtette hatását. A 2009-ben indult finn FINGER-tanulmányban 60–77 év közötti embereket analizáltak, akiknél fennálltak a demencia bizonyos rizikófaktorai (magas vérnyomás vagy alacsony iskolai végzettség), és véletlenszerűen beosztották őket egy intervenciós vagy kontrollcsoportba.

A beavatkozási csoport tagjai két éven keresztül átfogó egészségügyi foglalkozássorozaton vettek részt. Táplálkozási szakértők segítették őket étrendjük javításában, fizioterapeuták személyre szabott erősítő és aerob gyakorlatokban, pszichológusokkal memóriájuk és más mentális feladatokban, szakorvosok kontrollálták a súlyuk és vérnyomásuk. Szociális készségeiket a csoportfoglalkozások fejlesztették. Ezzel szemben a kontrollcsoport tagjai standard egészségügyi tanácsokat és némi egészségügyi monitorozással érték be. A publikált eredmények szerint 2 év elteltével az intervenciós csoport és a kontrollcsoport is jobb eredményeket mutatott. Az intervenciós csoport 25 százalékkal jobban teljesített, de a javulás csak kismértékű például a feldolgozási sebességben.

De az is igaz, hogy az amiloid-β fehérjét célzó új Alzheimer-kór-gyógyszerek is csak csekély hatást gyakoroltak a kognitív funkciókra. Számos más kísérlet is tesztelt hasonló beavatkozásokat, vegyes vagy […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/07/24/demencia-kockazat-idos-kor-elkerules/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!