Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A természet csendje elsőre akár megnyugtatónak is tűnhet, kevesebb zümmögés, kevesebb bogár az esti lámpafény körül, kevesebb rovar az ablakon. Csakhogy a szakértők szerint ez a csend nem békét, hanem válságot jelez. Egyre több tudós és orvos figyelmeztet arra, hogy a világ rovarpopulációi drámai ütemben tűnnek el, ez nem csupán ökológiai probléma, hanem közvetlen fenyegetés az emberi civilizáció számára is.
Joseph Varon intenzív terápiás szakorvos a héten rendkívül éles hangú figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint a bogarak, lepkék, molyok, legyek, szúnyogok és méhek tömeges eltűnése egy „vörös zászló”, amely az ökoszisztéma instabilitására vagy akár annak összeomlására utal. A szakember szerint az, ami jelenleg a természetben zajlik, kísértetiesen hasonlít egy jól ismert orvosi vészhelyzethez.
Amikor a csend rosszabb, mint a zaj
„Az orvoslásban a csend gyakran riasztóbb, mint a zaj” – írta Varon a The Defender hasábjain. Egy beteg, aki hirtelen már nem jelez fájdalmat, vagy egy monitor, amely váratlanul elnémul, nem gyógyulást, hanem rendszerösszeomlást jelezhet. Az ökológiában pedig pontosan ugyanez a helyzet – figyelmeztet a szakember.
A rovarvilág elcsendesedése ugyanis nem stabilitást jelent, hanem azt, hogy a rendszer egyik legérzékenyebb eleme mondja fel a szolgálatot. ha a rovarok eltűnnek, annak hatása messze túlmutat rajtuk.
A rovarok ugyanis kulcsszerepet játszanak az emberiség által leginkább fogyasztott élelmiszerek előállításában. A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek jelentős része beporzás nélkül egyszerűen nem létezne. A probléma azonban nem csupán mennyiségi, a beporzók eltűnésével az élelmiszerek tápanyagtartalma is csökken. Vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok eshetnek ki az étrendből, ami gyengíti az immunrendszert, növeli a krónikus betegségek kockázatát, és olyan módon borítja fel az emberi egészség egyensúlyát, amelyet a tudomány még csak most kezd igazán megérteni. „A jelenlegi csendet nem szabad stabilitásként értelmezni. Ez figyelmeztetés” – hangsúlyozta Varon.
A riasztó jelenséget ráadásul nem csupán anekdoták, hanem kemény adatok támasztják alá. Egy németországi kutatás közel 30 éven át vizsgálta a repülő rovarok biomasszáját természetvédelmi területeken, az eredmény pedig sokkoló volt. 2016-ra a populációk több mint 75 százalékkal estek vissza – olyan régiókban is, amelyeket elvileg megóvtak az ipari tevékenységtől. Globális felmérések szerint ma a rovarfajok több mint 40 százaléka hanyatlóban van.
Az előrejelzések pedig még sötétebb jövőt festenek: 2030-ra a fajok akár egynegyede is eltűnhet, vagy közvetlen kihalási veszélybe kerülhet. Különösen aggasztó, hogy ezek a veszteségek kifejezetten védett élőhelyeken történnek – vagyis a probléma rendszerszintű.
Biomarker egy beteg bolygón
Varon szerint a rovarok eltűnése orvosi értelemben egy populációszintű biomarker, egyfajta korai figyelmeztető jel a környezeti stresszről és a toxikus terhelésről. A rövid életciklusú, gyors anyagcseréjű rovarok ugyanis rendkívül érzékenyek a vegyi, táplálkozási és akár elektromágneses zavarokra, és már jóval azelőtt reagálnak, hogy az embereknél egyértelmű betegségek jelennének meg. A kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a környezeti hatások – amelyek a rovarokat pusztítják – összefüggésbe hozhatók az embereknél megfigyelhető
hormonális zavarokkal, immunrendszeri problémákkal, idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel és anyagcsere-betegségekkel is.
A neonikotinoid […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!