2021. szeptember 28., keddMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A bizonyítékok királynője

Hirdetés

A bizonyítékok királynője

A korai szocializmus bírósági ítélkezési gyakorlatáról elsősorban a koncepciós perek jutnak eszünkbe. Ma már köztudott, hogy az úgynevezett szocialista törvényesség jegyében sokakat meghurcolt, tett tönkre egy életre a korabeli igazságszolgáltatás. A politikai hatalom kénye-kedve szerint állította bíróság elé a rendszer vélt vagy valós ellenségeit. Az alábbiakban viszont a korszak hétköznapi (értsd: nem politikai jellegű) büntetőpereinek indoklásaiból válogattunk.

Megbilincselt vádlottak

Megbilincselt vádlottak

Fotó: Fényes Tamás / MTI

A sztálini büntetőjog elméleti apostola, Visinszkij főállamügyész hirdette meg azt a tételt, hogy „a bizonyítékok királynője” a terhelt beismerő vallomása. A kipréselt, kicsikart, kivert beismerő vallomások aztán százezreket juttattak börtönbe, munkatáborba, a Gulagra vagy éppen a bitófára. Andrej Januarjevics Visinszkij – aki télies nevével aligha téveszthető össze a római Julius vagy Augustus császárral – mély nyomokat hagyott a magyar jogtörténetben is.

Hirdetés

Nem felderítő jellegű beismerő vallomás

A hazai bíróságok a hatvanas évek elején némileg bele is zavarodtak a beismerő vallomások enyhítő körülményként való megítélésébe. Ezt a zavart illusztrálja a Legfelsőbb Bíróság 1963-ban hozott egyik ítéletének indoklása is:

Az adott esetben a beismerés nem felderítő jellegű, az esetnek sok szemtanúja volt, azt tagadni nem is lehetett. Az ilyen beismerésnek a büntetés kiszabására különösebb kiható ereje nincs.

Egy évvel korábban ugyanez a bíróság egy másik ügyben még így érvelt:

A vádlott beismerése azonban, minthogy a bűnösségét is elismerte, a felderítő jelleg nélkül is enyhítő körülményként figyelembe veendő.

Ennyit az úgynevezett egységes ítélkezési gyakorlatról.

Töredelmes megbánás újra meg újra

A beismerő vallomás mellett sokan igen kétséges értékűnek tartják a töredelmes megbánást is. A Legfelsőbb Bíróság 1962-ben kelt egyik ítélete hűen tükrözi a kérdés ellentmondásosságát:

Az elsőfokú bíróság nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott töredelmes megbánást tanúsító magatartását. Figyelmen kívül hagyta azonban azt, hogy a csatolt iratokból kitűnően a vádlott a jelen cselekmény elkövetését megelőzően ellene folyamatban volt büntetőeljárások során is mindig töredelmes megbánást tanúsított, amit a bíróság korábban is értékelt, ennek ellenére a vádlott újabb bűntettet követett el. Ez azt mutatja, hogy a vádlott megbánásai nem őszinték, és csupán az enyhébb elbírálást célozzák.

Ez rendben is lenne, de az elsőfokú bíróságon miért nem olvasták el az ügy csatolt iratait?

Társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűntettet tárgyal az egyik tanács a Markó utcai Törvénykezés Házában

Társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűntettet tárgyal az egyik tanács a Markó utcai Törvénykezés Házában

Fotó: Friedmann Endre / MTI

Hasonlóan éles, mondhatni, „metsző” logikával találkozunk a Legfelsőbb Bíróság egyik, 1963-ban született büntetőítéletének indoklásában is:

További enyhítő körülményként értékelendő a vádlott javára, hogy nyomban a cselekmény elkövetése után feljelentette önmagát, ami arra mutat, hogy megbánta tettét.

Komoly szándékú öngyilkossági kísérletek

Egy másik ügyben a vádlott a házassági kudarca miatt úgy döntött, hogy házastársát és magát is megöli. Amikor meggyőződött arról, hogy házastársa mélyen alszik, kiment a konyhába, kinyitotta a gázcsapokat. Visszament a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/07/24/a-bizonyitekok-kiralynoje/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, …