2020. november 30., hétfőMa András, Andor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2020.11.30. András, Andor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 302,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A Balkán ősi népei 3: a dardánok és Dardánia története

Hirdetés

A Balkán ősi népei 3: a dardánok és Dardánia története

A szerbek a mai Koszovó területére formált igényüket, hagyományosan egyfajta történelmi legitimációval támasztják alá. Narratívájuk szerint Koszovó a középkori szerb királyság része volt és annak 14. századi fénykorában itt jöttek létre görögkeleti-bizánci ihletésű vallásos kultúrájuk legbecsesebb emlékei, olyan templomok és templomfreskók alakjában, amelyek az UNESCO védelmére is igényt tarthatnak. A koszovói albánok ezt a széles körben ismerté vált szerb hivatkozást egy ókori leszármazás-elmélettel próbálják felülütni. Ahogy az albán nép általánosságban az ókori illírek leszármazottjának tekinti magát, úgy a koszovói albánok a mai Koszovó területén ókorban élt dardánokat tekintik őseiknek.

Logikus, hogy az albán történetírás a dardánokat az illír törzsek egyikének tartja, hiszen az albániai albánok és a koszovói albánok eredetmítosza csak így érhet össze, az ő nemzeti összetartozásuk így teljes. Talán az sem meglepő, hogy a szerb történetírás ezzel szemben igyekezett gyengíteni annak bizonyosságát, hogy a dardánok illírek voltak, amellett kardoskodva, hogy inkább a trák etnikumhoz tartoztak, vagy legalábbis a trákok és illírek keveredéséből jöttek létre. Ennek logikája nem más, mint, hogy ne lehessen az albániai albánok és a koszovói albánok mai politikai egyesülését egy ilyen ókorra visszanyúló kapcsolattal ideologizálni.

Dardánia harcban a makedón, kelta és illír szomszédokkal

Az bizonyos, hogy a dardánok léteztek az ókorban, az is tudható, hogy már az i.e. 8. században élénk kereskedelmet folytattak a hellénekkel és az illírekkel. A görögökkel való hosszabb kulturális érintkezés nyomán el is terjedt a hellén építészet és kézműves termékek másolása Dardániában. (Megjegyzés: A történelmi korok között azért vannak áthallások. Az elmúlt húsz évben a nyugati kultúra műszaki termékeinek számtalan másolatát lehetet megtalálni a koszovói piacokon, a egyeurós DVD-től a 25 eurós „svájci órán” át a 200 eurós iphone telefonkészülékig.)

Hirdetés

A dardánok, akik Koszovó területén túl a mai szerbiai Novi Pazar, illetve Vranje és Niš városok környékét is benépesítették, a makedónok szomszédjai voltak. II. Fülöp makedón király (a világhódító Nagy Sándor apja) Dardániát is meghódította, de maga Nagy Sándor is hadat viselt ellenük, mielőtt a Perzsa Birodalom ellen indult. Az Ázsiát meghódító seregében állítólag 6000 illír (és dardán) harcolt. Létezik egy albánok körében népszerű elmélet, hogy ezeknek a katonáknak egy része Pakisztánban maradt és leszármazottaik ma napig ott élnek az Afganisztánnal szomszédos Hunza-Völgyben, megőrizve szokásait, zenéjüket és népművészeti motívumaikat, amelyek mind kísértetiesen hasonlítanak az albánokéra.

Az ókori dardánok sokat háborúskodtak.

Küzdöttek a kelták ellen, védték önállóságukat az Agron király és Teuta királynő vezetése alatt megerősödött nagy illír állammal szemben, folyamatosan összecsaptak a makedónokkal, főleg V. Fülöp (i.e. 227-181) és Perzeusz (i.e. 181-168) uralkodása idején. A balkáni népek belső torzsalkodásainak egymást követő hullámaiban az hozott változást, hogy a rómaiak megjelentek az Adriai-tenger keleti partjainál az i.e. 3. században. A makedónok elleni háborúkban a dardánok készséges szövetségesként segítették a római légiókat. A rómaiak meggyengítették az illíreket és makedónokat, aminek nyomán Dardánia pozíciója egy 150 évre megerősödött, befolyásos szereplővé vált a Balkánon.

A szövetség nehéz pillanatokat is hozott a dardánoknak, mert Makedónia ellenük küldte szkordiszk és basztarn szövetségeseit a Duna-mellékről, ami a kelták felerősödő támadásaival együtt igen veszélyesnek ígérkezett. A dardánok segítséget kértek a római szenátustól, de nem kaptak, a nagyhatalmak már akkor is inkább kihasználni szerették szövetségeseiket, semmint felelősséget vállalni értük. Ennek ellenére a dardánok a harmadik makedón háborúban is szövetségesei maradtak a mediterrán nagyhatalomnak, viszont újra csalódniuk kellett: Róma a görögök, makedónok és az illírek legyőzése után Dardánia területét vette célkeresztjébe, hogy a birodalom kijuthasson a Duna-folyóhoz (ókori nevén: Ister).

Az i.e. 75-72 között kíméletlen kegyetlenséggel vívott Bellum Dardanica során a dardánok vereséget szenvedtek Gaius Scribonius Curio konzul négy légiójától, majd ezt követően sporadikus utóvédharcokat folytatva ugyan, de fokozatosan betagozódtak a Római Birodalomba. Curio ezek után folytatta menetelését a Dunáig, ő volt az első római hadvezér, aki ilyen messzire vezette hadait a Balkánon.

Római provincia

A dardánok nem Illyricumhoz, hanem a Vardar-völgy és a Duna között húzódó Moesia tartományhoz kerültek i.sz. 44-ben, majd 86-ban, ennek szétválásakor Felső-Moesiához (Moesia Superior) csatolták őket. A római hatalom a III. század végén, a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/10/28/dardania/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A csecsemők és a kisgyerekek sokkal okosabbak, mint azt gondolnánk

[…] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2020/11/27/a_csecsemok_es_a_kisgyerekek_sokkal_okosabbak_mint_az_gondolnank/ *Tisztelt Olvasó! Amennyiben …