2021. december 2., csütörtökMa Melinda napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
2021.12.02. Melinda Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / 65 évvel ezelőtt kitört a forradalom Budapesten

Hirdetés

65 évvel ezelőtt kitört a forradalom Budapesten

1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.

Lyukas nemzetiszínű zászlóval vonul a tömeg a Margit hídon át a Bem-szoborhoz.

Lyukas nemzetiszínű zászlóval vonul a tömeg a Margit hídon át a Bem-szoborhoz.

Fotó: Bojár Sándor / MTI

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

Hirdetés

(Albert Camus) 

Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –, az abból eredő szegénység és 

az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett.

A Sztálin halálát követő változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból. 

Persze, az 1956-ban bekövetkező társadalmi robbanás nem történhetett volna meg, ha 1955 során az MDP Rákosi által irányított klikkje Moszkvában nem éri el Nagy kibuktatását, és – Hegedüs András miniszterelnöksége révén – nem a saját keményvonalas módszereit hozza vissza a gyakorlatba. Miután azonban az események épp így alakultak, a Hazafias Népfront és a Petőfi Kör révén komoly társadalmi és értelmiségi bázissal rendelkező Nagy Imre eltávolítása – és MDP-ből való kizárása – ismét komoly elégedetlenséget szült, Rákosi klikkjére pedig abból a szempontból is „rájárt a rúd”, hogy 1956 februárjában, a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán Hruscsov – titkos, ámde később kiszivárgott beszédében – erőteljesen bírálta elődjét, és desztalinizációba kezdett úgy a Szovjetunióban, mint az egész szocialista blokkban. 

Tüntető tömeg Budapest utcáján. Néhányan harckocsikra kapaszkodtak fel.

Tüntető tömeg Budapest utcáján. Néhányan harckocsikra kapaszkodtak fel.

Fotó: MTI

Az irányváltás következtében Rákosi Mátyás pártfőtitkár 1956 nyarán ismét megbukott – igaz, Gerő Ernő került a helyére –, június 28-án pedig 

kitört a poznani munkásfelkelés, mely veszélyes példát szolgáltatott

a lengyelekkel egyébként is rokonszenvező magyarok számára. Az elégedetlenséget ezen felül még az is szította, hogy a szovjet csapatok a semleges osztrák állam 1955-ös kikiáltása után is hazánkban maradtak, pedig szerződés szerint csak az addig megszállt Ausztria ellenőrzése miatt tartózkodtak Magyarországon. 

A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult. Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek. Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok – Sopron, Pécs, Miskolc – hallgatóit is egységbe fogta, illetve október 20-án 10, majd 22-én 16 pontban rögzítette – többek között a Vörös Hadsereg kivonására és a Rákosi-féle rendszer lebontására vonatkozó – követeléseit. 

A budapesti megmozdulás előestéjén aztán Lengyelországban újabb – Wladislaw Gomulkát később hatalomra juttató – felkelés robbant ki, melyet a magyar közvélemény rokonszenvvel figyelt, a hallgatói szervezet pedig szimpátiatüntetéssel kívánt támogatni. A MEFESZ október 22-én a Műegyetemen országos gyűlést tartott, ahol a 16 pont elfogadása mellett a küldöttek arról is megállapodtak, hogy másnap délután 3 órakor demonstrációt tartanak Bem József szobránál. 

Tüntetőkkel tömött páncélos Budapesten a Tanács körúton

Tüntetőkkel tömött páncélos Budapesten a Tanács körúton

Fotó: Horling Róbert / MTI

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/10/23/56-os-forradalom-budapest-esemenyek-rakosi-sztalin-szobor-radio-ostroma-fegyveres-szakasz/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a …