Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Végre jó hírek érkeztek az állatvilágból. A CITES (vagy más néven Washingtoni Egyezmény) idei, az üzbegisztáni Szamarkandban tartott konferenciáján a küldöttek leszavazták a vándorsólyom egyezményen belüli természetvédelmi státuszának felülvizsgálatát. A módosítást az USA támogatásával a kanadai kormány kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a vándorsólyom állománya – a világállományt tekintve – stabil, így nincs szükség a faj CITES I. függelékben tartására. Ez a legmagasabb védelmi kategória, ami tiltja a benne felsorolt fajok vadon fogott példányainak nemzetközi kereskedelmét, míg a II. függelék, amibe a vándorsólyom átkerült volna, lehetővé teszi a természetből származó egyedek szabályozott kereskedelmét. Kanada úgy érvelt, hogy a vándorsólyom már a „legkevésbé veszélyeztetett” fajok közé tartozik az IUCN Vörös Listáján, ezért a vadon élő állományok nem igényelnek teljes körű védelmet a nemzetközi kereskedelemmel szemben (a tenyésztett példányokkal korábban is lehetett kereskedni).
De hiába támogatta a II. kategóriába sorolást több kormány is, köztük az olyan, solymász-hagyományokkal rendelkező országok, mint Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek, a CITES más részes felei, például az Európai Unió, Pakisztán, Irán és Dzsibuti ez ellen érveltek, többek között a madárinfluenzára (H1N5) és a javaslatot megalapozó, sokszor gyenge minőségű háttéradatokra hivatkozva.
Végül 61 ország szavazott a javaslat mellett, 74 ellene, hét pedig tartózkodott. Mivel egy, a védelmi státuszt gyengítő javaslat elfogadásához kétharmados többség szükséges, a kanadai előterjesztést elutasították. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult az a szakmai állásfoglalás, ami az Animal Conservation című tudományos folyóiratban jelent meg, amit svéd, argentin, svájci, és francia kutatók mellett egy magyar szakember, Prommer Mátyás biológus is jegyez. Vele beszélgettünk a vándorsólymokról, veszélyeztetettségükről, valamint az őket védő jogi háttérről.
Millenium Falcon, a szupervadász
A vándorsólyom a Föld szinte minden régiójában megtalálható, egyike annak a hat madárfajnak, amely – az Antarktisz kivételével – az összes kontinensen természetes módon előfordul, nem véletlenül. A kiválóan repülő faj a légi vadászat specialistája, elsősorban madarakból, de denevérekből, rovarokból is álló zsákmányát a levegőben kapja el, így a világ minden részén talál megfelelő táplálékot. Összesen 19 alfaját írták le, amelyből egy már kipusztult, egy másik kritikus helyzetben, a kihalás szélén táncol, 13 alfaj állományáról, természetvédelmi helyzetéről pedig csak nagyon hozzávetőleges, megbízhatatlan információk állnak rendelkezésre – vagy azok sem. Így, bár a faj néhány alfajának állománya hatalmas mértékben nőtt a hatvanas évek óta, mégsem lehetünk nyugodtak.
A Kanada által javasolt átsorolás nagyon időszerűtlen lett volna, sok vándorsólyom alfaj alulkutatott, nem ismerjük nagyságukat, trendjeiket, ráadásul még a jól tanulmányozott alfajok körében is történt a közelmúltban csökkenés. Svédországban, Skóciában, Kanadában, az Egyesült Államokban is apadt az állomány, és a legtöbb helyen nem ismert a csökkenés háttere. Leginkább a madárinfluenzát valószínűsítik okként, de ezt állományszinten csak Hollandiában sikerült igazolni.
Több alfajról nem tudunk semmit, mert sok régióban nincsenek sem alkalmi, sem rendszeres felmérések. Ilyen például Délkelet-Ázsia és Afrika nagy része. „Argentínában és Oroszországban kisebb területekről vannak információk a helyi kollégáknak köszönhetően, de ez ahhoz nem elég, hogy az ország egészére megbízható becslést lehessen tenni” – mondja Prommer Mátyás, és hozzáteszi azt is, sokszor a meglévő modellek is hiányosak. Madagaszkáron a madárnak alkalmas élőhelyeket számon tartják, de a terepi ellenőrzés, vagyis hogy valóban élnek-e ott fészkelő vándorsólymok, nem történt meg.
A CITIES lejjebb sorolással újabb problémák adódtak volna a már meglévőkhöz – az ismerethiányhoz, a potenciális betegségekhez, az illegális befogásból származó veszélyeztető tényezőkhöz.
A ritkább és „izgalmasabb” alfajok például szinte biztos, hogy veszélybe kerültek volna.
Vegyszer-krízis után
És hogy miért kell vigyázni a világ egyik leggyorsabb élőlényére? A magas sziklákon fészkelő, tengerpartokon, hegyekben, városokban is előforduló vándorsólyom épp csak túl van a faj történelmi krízisén. Egy-egy telelő példány ma már vidáman üldögél a Szent István Bazilika kupoláján, hogy a turistákat figyelje, de néhány évtizede még a kihalás fenyegette. Prommer Mátyástól megtudjuk, hogy a XX. század derekán a fejlett országok mezőgazdaságaiban széles körben elterjedt DDT és más, klórozott-szénhidrogéneket […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!