Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Most, hogy megteremtettük Olaszországot, meg kell teremtenünk az olaszokat is.
Massimo D’Azeglio (1798–1866), a nagy patrióta író-politikus mondta ezt az 1960-as években („Pur troppo s’è fatta l’Italia, ma non si fanno gl’Italiani”), a Risorgimento idején, amikor létrejött az olasz egység, az egységes olasz állam, csak volt egy apró probléma: a szárdok nem értették meg a friuliakat, a lombardok a nápolyiakat. Ahány apró királyság, annyi nyelv, még akkor is, ha valamennyi az ókori latin egyenesági leszármazottja volt.
Ahány régió, annyi Olaszország
Ez volt másfél évszázada, de olyan, hogy egységes olasz nyelv, még mindig csak a Rai híradójában létezik. Példának okáért a nápolyi még manapság is jóval több szimpla dialektusnál, az bizony egy különálló nyelv.
Ahogy különálló nyelv volt természetesen a XIV. században is, amikor Giovanni Boccaccio, a Dekameron szerzője, a toszkán Certaldo szülötte tizennégy éves korától tizenhárom éven át Nápolyban élt, és elsajátította a nápolyi nyelvet, de olyan tökéletesen, hogy nápolyiul írta ekkor a verseit.
No és hogyan kerül a csizma az asztalra, hogy kerül Boccaccio az SSC Napoli harmadik Scudettóját kísérő ünnepségsorozatról szóló riportba? Csak úgy, hogy Boccaccio földije Luciano Spallettinek, napjaink Napoliját bajnokcsapattá formáló kopasz zseninek. Aki szintén Certaldóban született, akárcsak a halhatatlan költő, csak hat és fél évszázaddal később, 1959. március 7-én.
Dél Észak ellen
És hogy jön ide az egységesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Olaszországról szóló eszmefuttatás? Miért idézzük Metternich elhíresült mondását („Itália csupán egy földrajzi fogalom…”)? Hát csak úgy, hogy az SSC nem csak Nápoly csapata, hanem az egész olasz Dél, a Mezzogiorno reprezentánsa. Így a harmadik Scudetto csattanós válasz az Észak nagyképűségére, kivagyiságára, azokra a gúnyos, rasszista ízű transzparensekre, amelyeket a Napoli játékosainak kellett elviselniük, amikor a San Siróban vagy a Stadio delle Alpiban léptek pályára. (Benvenuti in Italia!, vagyis Isten hozott benneteket Olaszországban!)
Ha már Spalletti, feltétlenül meg kell említenünk, hogy a mester még a csütörtöki, udinei összecsapás előtt könyörögve kérte a szurkolókat, hogy őrizzék meg nyugalmukat az ünneplés közepette, de hát ez nem teljesen sikerült, még egy haláleset is történt, igaz, azt talán a nápolyi alvilág, a camorra számlájára lehet írni.
Ha csütörtökön féktelen ünneplés volt, megjósolhatatlan, vajon mi lesz vasárnap este, amikor 18.00 órakor a Napoli a Fiorentinát fogadja az első olyan hazai mérkőzésen, amelyen már bajnokként léphet pályára a két éve érkezett Spalletti által összerakott gárda?
Csak két olasz a kezdőben, na és?!
Az a gárda, amelynek az Udinében szerepelt kezdő tizenegyében csupán két olasz található, a kapus Alex Meret és a jobbhátvéd Giovanni Di Lorenzo. A többiek? Rrahmani koszovói albán, Kim Mindzse dél-koreai, Mathías Olivera uruguayi, Zambo Anguissa kameruni, Lobotka szlovák, Ndombélé kongói, Elmasz török, a százmillió eurós Osimhen nigériai, és a csak fillérekkel olcsóbb Kvarachelia grúz, vagy ahogy manapság mondják, georgiai. De a cserék között is sok a légiós, például a brazil Juan Jesús, a lengyel Zielinski vagy a mexikói Hirving Lozano.
Mindezt csak azért említem, mert […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/futball/2023/05/07/napoli-fiorentina-orulet-serie-a-fiesta-riport/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
