Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mit mondanak a számok? Lehet-e érdemi következtést levonni a múltból egy jövőbeni eseményen elért eredményességével kapcsolatban. Egy olimpia előtt mindig olvashatóak alapos elemzéseken alapuló előrejelzések, arról, hogy ki hány érmet, aranyat nyer majd. Párizs előtt például a PWC 15 érmet jósolt a magyaroknak, mindegyikből ötöt nyerve, de a Gracenote Sports júliusban már jobban eltalálta a valóságot: 7 arany, 6 ezüst, 7 bronzzal.
A szoftverek fejlődésével, a mesterséges intelligencia segítségével ezek egyre pontosabbak. Kicsiben vagy éppen nagyban naponta találkozunk hasonlóval, amikor egy labdarúgómérkőzés, teniszmeccs vagy bármi hasonló sportág versenye előtt az okos gép megmondja, kinek hány százalék az esélye a győzelemre. A sport világában a statisztika, az adat, az adatelemzés talán a legtöbbet fejlődött szegmens. Jó, profi adatelemző nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen sikeres csapat, játékos.
A sport népszerűsége, gyönyörűsége azonban abban is gyökerezik, hogy az élet gyakran felülírja az előzetes várakozást, megtáltosodik az esélytelenebb, összeomlik, megsérül a favorit, röviden: borul a papírforma. Akkor mi értelme az elemzéseknek, a statisztikáknak, az esélylatolgatásnak? Nos, például ez az alapja a sokmilliárd dolláros üzletté fejlődött fogadásoknak és egy sportág állami finanszírozását, szponzori támogatását is meghatározza, meghatározhatja, milyen eredmények várhatóak tőle mondjuk a következő olimpián.
Az alapelképzelés abból indult ki, hogy nézzük meg, kimutatható-e bármi összefüggés, tendencia a magyar sportolók nyári olimpia utáni első évének az eredményességéből Visszamentünk 2000-ig, tehát a „kutatás”, az adatgyűjtés a Sydney olimpiával kezdődött és azt elemezte, hogy a 2001-es világbajnokságok, akár Európa-bajnokságok, Sydney-vel együtt mit mutattak a 2004-es athéni szerepléssel kapcsolatban. Azért is indultunk Sydney-től, mert figyelembe vettük az előző olimpiai szereplést, előfordulhat ugyanis, hogy valaki érmet nyer egy olimpián, de a következő évben pihen, regenerálódik, akár szül és három évvel később számolni kell vele.
Visszafelé is vizsgáltuk az eredményeket, nevezetesen, hogy az athéni érmesek milyen eredményeket értek el három évvel korábban. Ezt a sziszifuszi munkát elvégeztük Peking, London, Rio, Tokió és Párizs esetében is. Természetesen, kicsit bezavart a képbe, hogy a tokiói olimpiát 2021-ben rendezték 2020 helyett, így az egyik négyéves ciklus öt lett, míg a következő olimpiász három esztendőre szűkült – ezért is lenne túlzás tudományosnak tekinteni az alábbi összefoglalót, de a számok tények, nem hazudnak és a következtetések adatalapúak.
Nem csak úgy jobb híján foglalkoztunk a témával, az elmúlt 25 év tapasztalatai, adatai alapján megpróbáltuk értékelni a magyar sport 2025-ös évét, szigorúan az olimpiai sportágak, illetve versenyszámok szerint. Az első hat érintett olimpia részletes adataival, következtetéseivel ebben a cikkben nem untatnánk a Tisztelt Olvasót. Összefoglalva annyi mindenképp ide kívánkozik, hogy nagy csodák ritkán történnek, egy olimpia és a következő évi világbajnokságok eredményeiből elég pontosan látszik, hogy mire is számíthatunk három évvel később.
Az LA28 hivatalos […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!