2020. szeptember 18., péntekMa Diána napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2020.09.18. Diána Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Miért szimulálja egy órán át egy bringás a halálzónát?

Miért szimulálja egy órán át egy bringás a halálzónát?

A magaslati edzést a sportolók régóta használják teljesítményfokozó faktorként a felkészülésükben, de ma már nem is kell magashegyi körülmények közé menniük, hogy beinduljanak a számukra kedvező élettani folyamatok. A magaslatot oxigénsátorral, oxigénkamrával is lehet szimulálni. Ez a módszer nem volt mindig egyértelműen elfogadott, több helyen doppingnak számított, Vajon tényleg az? Mi visz rá egy sportolót, hogy olyan körülményeket hozzon létre mesterségesen, ami hegymászásban már halálzónának számít? 

A magaslati edzés előnye elég könnyen összefoglalható. Ha a sportolók magaslaton, jellemzően 2000-3000 méteres magasságban végzik huzamosabb ideig, legalább két hétig az edzéseiket, akkor a szervezetük megpróbálja kompenzálni a levegő alacsonyabb arányú oxigéntartalmát. Mivel kevés az oxigén, a szervezet az oxigénfelvételt és -szállítást tökéletesíti, több vörösvérsejtet és hemoglobint termel, de emellett az izomzatban és a légzőrendszerben is végbemennek változások. A sportolók szerencséjére ez az állapot nem csak a magaslaton áll fenn, ez a szuperképesség a lejövetel után is megmarad úgy két hétig, ez pedig egyértelmű előny akkor, ha valaki tengerszinten, oxigéngazdag környezetben versenyzik. 

Ez a módszer már vagy ötven éve ismert, és persze tovább is fejlesztették. Mivel magaslaton nem könnyű ugyanolyan intenzív edzéseket végezni, mint tengerszinten, teret nyert az élj magasan, eddz alacsonyan magaslaton módszer is, aminél a regenerációs időszakban alkalmazkodik a szervezet a kevesebb oxigénhez. Van, aki pedig ennek az ellenkezőjére, az eddz magasan, élj alacsonyanra esküszik. Meg kell jegyezni, néhány tanulmány szerint egyik módszernek sincs igazán kimutatható előnye. A sportban persze a vörösvérsejtek növelésére egy doppingszer, az EPO szedése is elterjedt, de ez nyilvánvalóan senki számára nem lehet követendő út.

Magaslati edzőtáborokba utazni, vagy napi szinten fel és lemenni a hegyre macerás és sok pénzbe kerül, plusz az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány az edzőtáborozást lehetetlenné is tette, de oxigénszegény, hipoxiás állapot néhány egyszerű megoldással, különleges maszkokkal, vagy olyan szobákkal és sátrakkal is elérhető, amelyben szabályozni lehet a légnyomást és az oxigén arányát. 

Caption:This picture taken on April 22 2017 shows Brooks Entwisle demonstrating the use of a pre-acclimatisation tent in his home as part of his training for his attempt to summit Mount Everest in Singapore. - For decades the dream of reaching the summit of Mount Everest has required at least two months on the mountain doing a series of acclimatisation rotations to get used to the harsh low-oxygen environment at the top of the world. Now pre-acclimatisation which has been at the fringes of the climbing world for several years is gaining traction dividing the community between those who see it as yet another tool of modern mountaineering and purists who dismiss it as a gimmick.

Fotó: Roslan Rahman / AFP

Az oxigénsátort a kétezres évek elején sok vita övezte, még a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is fontolgatta, hogy felveszi a tiltott teljesítményfokozók közé. Ez végül nem történt meg, de néhány országban, például Norvégiában és Olaszországban még ma is tiltott a sátor használata. 

Az oxigénsátor körülbelül három évtizede elég népszerű az állóképességi sportolók körében, alkalmazta a női maratonfutás világcsúcsát sokáig tartó Paula Radcliffe, az amerikai gyorskorcsolya-válogatott és rengeteg országúti kerékpáros is a mai napig beépíti felkészülésébe. A 2006 Tour de France első hat helyezettjéből ötnek volt ilyen szerkezete. Lance Armstrongnak ráadásul nemcsak sátra, hanem egy olyan kamrája is, amiben görgőzni, edzeni is tudott. 

A WADA elsősorban etikai kérdésként kezelte az oxigénsátor használatát, a sport szellemiségével össze nem egyeztethetőnek vélték, hiszen gyakorlatilag erőfeszítés nélkül érhető el vele fejlődés.

Egy kanadai sífutóedző is vitatta ezt az állítást. „Ez egy használható eszköz, nemcsak ülsz a szobában, és hirtelen megnövekszik a teljesítményed. Megfelelően kell használni, kezelni kell a stresszt és a kimerültséget is, amit az alacsony oxigénszintű környezet okoz. Ez nem olyan, mint az EPO. Közel sem” – mondta Dave Wood 2006-ban. 

A WADA akkor nem is tiltotta be az eszközt. Elég diplomatikusan nyilatkoztak róla, a vizsgálandó módszerek vették fel, tudni akarták, hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek az oxigénsátraknak. A szervezet tudományos igazgatója, Olivier Rabin azt mondta, az oxigénsátor alvászavarokat, magashegyi betegséget és az immunrendszer legyengítését okozhatja. Néhány orvos szerint ezek bizonyítást is nyertek, de az oxigénsátor lekerült a napirendről nemzetközi szinten, legálisan használhatják a sportolók. 

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/bringa/2020/08/27/oxigensator_magaslat_szimulalas_10_ezer_meter_dopping_vagy_sem_victor_campenaerts/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Történelmi siker Dunaszerdahelyen: továbbjutott a DAC az Európa Ligában

Történelmi siker Dunaszerdahelyen: továbbjutott a DAC az Európa Ligában

Üres lelátók előtt lejátszott meccsen, harcos játékkal győzött a DAC a dunaszerdahelyi Mol Arénában – …