„Alex mindig is ilyen kis hajtós volt, ment, kis brusztolós, de technikás is. Jó volt lábbal, jó rüsztje volt neki, az egy az egyeket, a lövéseket is bátran meg merte csinálni – mesélte az Indexnek korábbi tanítványáról a Gloriett SE nevelőedzője, Hovanyecz Ferenc. – Az emberek azt mondják, hogy az ilyen alacsonyabb, kisebb termetű játékosokat mindig félreteszik, mert a magasabb, az erősebb hasznosabb az eredménykényszer miatt. Aztán itt van ő. Alex nem volt az a robusztus alkat, ma sem az, mégis játszott, és csak oda tudott kerülni mindig. Fordulékony volt, és eszes is hozzá. Ez olyan kombináció, aminél jól is jön, ha kisebb vagy, alacsonyabb a súlypontod. Néha nagyon odavágtak neki, de ment tovább. Kocsis Lajos, Törőcsik András, később Váczi Zoli volt ez a típus, ha régi nagy neveket említünk példaként.”
Épp beszélgetés közben jött a telefonos értesítés: Tóthot a sajtóhírek után végre bejelentette a Bournemouth. Hovanyecz érezhetően meghatódott, hogy hivatalos lett: korábbi tanítványa a világ egyik, ha nem a legerősebb bajnokságaként emlegetett Premier League-ben folytatja.
„Nagyon örülök Alex sikerének, megérdemelte. Ő is és a családja is. A szülei, nagyszülei nagyon sokat tettek érte, vitték-hozták, ahová csak lehetett. Nem úgy, hogy vándoroltatták volna 3-4-5 helyre mindig, hanem a nagypályás edzések után, például Dunakeszire futsalozni. Szinte sosem hiányzott, miközben rengeteg pluszmunkát végzett. Másképpen ezt nem is lehet csinálni. Hiszem, hogy a kispályás mozgásokra, forgásokra, arra az emelt érintésszámra, ami egy futsaledzésre jellemző szemben a nagypályás edzésekkel, szükség van. Ami a klubokat és a hozzáállást illeti, mindig korrektek voltak, sok helyre hívták, de a szülők mindig megfontoltak maradtak.”
Aztán viszont bekopogtatott a Ferencváros, amelynek nem lehetett nemet mondani.
„Alapvetően nem vagyok híve annak, hogy harmadikos-negyedikes gyerekek nagy klubokhoz igazoljanak. Egy Honvédnál vagy Ferencvárosnál egészen más nevelőmunka folyik, mint a miénkhez hasonló kis műhelyeken. U15 környékén sokkal szerencsésebb a váltás, addig fontosabb lenne, hogy a játék játék maradjon. Alex esete azonban más volt: egy percig sem féltettük a váltástól, annyira kiemelkedő volt már tízévesen is a korosztályában. Utólag könnyű lenne rásütni, de komolyan mondom, már ott látszott, hogy sokra fogja vinni.”
„Nem volt sem visszahúzódó, sem csibész kicsinek. Inkább a megfontolt, intelligens viselkedés jellemezte, miközben meg tudott maradni igazi gyereknek. Jó tanuló volt, de amikor csak lehetett, játszott. Könnyen barátkozott. Mikor elkerült a Fradihoz – az iskolában még mindig ott volt velünk, ugye, sportiskola vagyunk –, sosem volt hivalkodó, nem volt az, hogy na most én a nagy Ferencváros játékosa vagyok, nagyképűsködhetek. Példamutatóan tette a dolgát” – jellemezte a tinédzserkori Tóthot.
Az akkori Gloriettből jutott el az NB I-ig az MTK-s Kovács Patrik, vagy a ma már Zalaegerszegen futballozó Csonka András. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!