Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Kemény mérkőzésre számítottunk előzetesen, és megkaptuk azt a harcias, kontrákra építő játékot az azeriektől, amit gondoltunk – értékelte az Azerbajdzsán elleni sikert Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a lefújást követően. – A 75. percig nagyjából azt nyújtottuk, amit kértem a csapattól, próbáltunk dominálni, diktálni a tempót, és megtalálni a megfelelő réseket az ellenfél védelmén. A hajrá már más volt, az utolsó pillanatig kellett küzdenünk. A hozzáállás, amit azeri oldalon mindenképpen nagyra értékelhetnek, egy papíron erősebb ellenféllel játszottak, és mivel mi kihagytuk a helyzeteinket, a legvégén egy kis szerencsével a döntetlenre is megvolt minden esélyük.”
A kapitány az Index kérdésére a két kapus, a debütánsként szűk 60 percet kapó Tóth Balázs, valamint a hajrára beszállt Szappanos Péter teljesítményéről is beszélt.
„Hiba nélkül hozták le a mérkőzést, jó karaktert mutattak. Ahogyan azt előtte is mondtam, úgy gondoltuk, Balázs kapja meg kezdőként a bizonyítási lehetőséget, ő a fiatalabb és bizonyos szempontból tapasztalatlanabb is, de Szapiról is tudtuk, hogy kész bizonyítani. Remek szezon áll mögötte, bízom abban, hogy marad az NB I-ben, vagy ha nem, úgy nyugat-Európába tud igazolni, a lényeg, hogy folyamatosan játsszon. Mind a kettejükkel elégedettek lehetünk, azt nyújtották, amit vártunk.”
Kitért az azeri egyenlítő találatra is, amit egyértelmű kezezés előzött meg – ennek ellenére, a történtekért egyáltalán nem hibáztatta a játékvezetőt.
„Kezezés volt. Hozzá kell tegyem, a kispadról nem láttuk, és a játékvezető sem láthatta, de a találkozó után elnézést kért miatta. Sajnos nem volt videóbíró, ami segíthetett volna” – mondta Rossi.
A tréner kifejtette, bár a meccs egészét nézve nem feltétlenül volt a leglátványosabb a játékunk, a csapat a hajrát leszámítva jól megoldotta a taktikai kéréseit, az első 75-80 percben látottakra építhetünk a jövőben is.
„Azt gondolom, a meccs nagy részében jól csináltuk, amit elterveztünk. Megvoltak a területeink, az elmozgásaink, képesek voltunk helyzeteket kialakítani. Taktikai szempontból rendben voltunk, az utolsó 10-15 percben éreztem némi zavarodottságot, ami főleg a második labdák megszerzésében jött ki.”
Szappanos: Dehogy vagyok én a hős!
Szappanos Péter nem tartotta magát hősnek, hiába védett hatalmasat a hosszabbításban, amikor egy szöglet után lecsorgó labdára az azeriek kapusa érkezett, és közelről próbálta bepofozni az egyenlítést. A magyar kapus lábbal hárított, ami végül döntőnek bizonyult.
„Nem mondanám magam hősnek, mert csapatmunka volt” – mondta a lefújás után, majd hozzátette, ez a meccs is megmutatta, mennyire törvényszerű, hogy ha egy csapat nem használja ki a helyzeteit, akkor a végén a hazai együttes kerülhet helyzetbe. „Ez most is így volt, szerencsére át tudtuk vészelni. Azt gondolom, hogy egy ilyen nehéz periódus után egy bármilyen győzelem nagyon sokat tud segíteni. Ritkán adódik az, hogy egy rossz időszakot sokgólos győzelemmel tud lezárni egy csapat, ez most sem történt így, de nem teszi értéktelenebbé a sikert.”
A hosszabbításban bemutatott bravúrjáról elmondta, gyakorlatilag semmit nem látott az ötösön belül kilőtt labdából.
„Csak letettem a lábamat, aztán szerencsére elakadt bennem – felelte az Index kérdésére. – Utána kellett az is, hogy a Szobi becsússzon, ki tudja rúgni a gólvonal elől. Ott meleg pillanatokat éltünk át, de ebből is látszik, hogy ez csapatmunka volt, és ebből tudunk építkezni.”
Tóth Balázs megkönnyezte a Himnuszt
A válogatottban kezdőként debütáló, 27 éves Tóth Balázs – aki klubszinten az angol másodosztályú Blackburn Rovers kapusa – úgy fogalmazott, elképesztő érzés volt a kezdés pillanata, különösen akkor, amikor kivonultak a pályára, és együtt énekelték a Himnuszt. „Talán picit meg is könnyeztem, hogy őszinte legyek” – mondta a lefújás után az Indexnek, hozzátéve, hogy számára és a családja számára is ez egy rendkívül büszke pillanatot jelentett.
Megjegyezte, maradt benne némi hiányérzet, mivel szeretett volna kapott gól nélkül bemutatkozni, de mivel győzelemmel zárult a mérkőzés, ezen hamar túl tudja tenni majd magát. Beszélt arról is, csak részben kárpótolja a tudat, hogy az azeri gólt kezezés miatt el kellett volna venni, ha van VAR a mérkőzésen.
„Az volt, kéz volt? Én ugye nem láttam, csak belülről azt éreztem, hogy talán kéz volt. De ha a mesternek ezt mondták, akkor kéz volt. Ez sajnos nem változtat a statisztikákon, de persze, valahol jobb érzés így. Összességében az egész helyzetet lett volna jó megelőzni, hogy ne kerüljön így a kapunk előterébe a labda.”
A kérdésre, hogy a bakui meccsel lekerült-e egyfajta súly, nyomás a válláról, azt mondta, nem érezte tehernek a helyzetét, inkább csak örül, hogy végre eljött az ő pillanata is a nemzeti csapatnál. „Már talán négy és fél éve, hogy megkaptam az első meghívómat a felnőttcsapatba, de hát nyilván olyan kapusok vannak, voltak előttem, hogy nagyon nehéz szóhoz jutni. Nem érzem úgy, hogy mázsás súly gördült volna le a vállamról, mert eddig is hittem benne, hogy eljön majd a lehetőség, inkább csak még büszkébbé tesz, hogy milyen kapusok közt sikerült kiérdemelnem ezt az esélyt.”
Tóth idényhajrája klubszinten is jól alakult: a Blackburnnél az utolsó másfél-két hónapban végre folyamatos játéklehetőséget kapott, ami önbizalmat adhat a folytatásra. „Azt gondolom, hogy a vége jól sikerült a bajnokságban, és sikerült bemutatkozni a válogatottban is, úgyhogy erre építhetek a következő hónapokban is.” Megjegyezte, most még körülbelül két hét szabadság vár rá, utána viszont már kezdődik az alapozás a következő idényre. Reméli, hogy a megszerzett tapasztalatokat a klubjánál is kamatoztatni tudja, és reméli, hamarosan újabb válogatott meghívót is kiérdemelhet.
Szoboszlai: Jó tanulópénz volt
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!