Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Rendkívüli aránytalanságot mutatnak az államilag kiemelt futballakadémiák első hat évének támogatásai – derült ki az Index által közérdekű adatigényléssel megszerzett, a Tisza-kormány felállását követően a Belügyminisztérium által megküldött dokumentumból. Lapunk azt követően kérvényezte a 2019-es törvénymódosítással létrehozott, jelen jogállásban 2020-tól működő intézmények számára biztosított állami források listájához való hozzáférést, hogy az előző futballszezonban nagy visszhangot váltott ki a Nemzeti Sportfejlesztési- és Módszertani Intézet (NSMI, avagy a továbbiakban röviden Sportintézet) és az akkor még a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó, Schmidt Ádám által felügyelt sportállamtitkárság közös ajánlása. Utóbbi szerint mindazon intézmények kiestek volna a kiemelt állami akadémiák köréből, amelyek NB I-es anyaklubja nem szerepeltet legalább öt magyart az idény minden fordulójában.
A 2019-es törvénymódosítással eredetileg 10 kiemelt akadémiát hozott létre a kormány. Ma már a szombathelyi Illés Akadémia nem számít annak, a Haladás NB II-ből való kizuhanása miatt ugyanis 2025 nyarától nem felel meg a kritériumoknak. Illetve a jelek szerint külön hírverés nélkül, de bekerült a szegedi Szent Mihály és a Pécsi Futball Akadémia. Legalábbis ezen együttesek neve is szerepel a kifizetési listákon. A támogatások elosztásának felügyeletét a sportállamtitkárság háttérszervezetei, előbb a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), majd a feladatkörének részbeni átcsoportosításával – lényegében ugyanazok a szakemberek, csak új szervezet részeként – a Sportintézet látta el az elmúlt években.
A múlt nyári, sokáig meg nem erősített sajtóhírek arról szóltak, az együttesek idényenként 1-1,5 milliárd forintnyi állami támogatástól eshetnek el, ha kikerülnek a körből. Az Index birtokába került közérdekű dokumentumból azonban kiderült, bár a kifizetett összegek évenkénti átlagaként nagyjából stimmel az 1,5 milliárd, a csapatok fele ennél jóval nagyobb támogatásban részesült.
A kiemelkedően legtöbb közpénz, hat év alatt több mint 20 milliárd forint pedig Felcsútra, a Puskás Akadémia alapítványához (FUNA) került. Ez éves átlagot nézve 3,5 milliárd forintnyi támogatást jelentett 2020 és 2025 között.
Volt olyan év, amikor a korábbi kormányfő, Orbán Viktor által alapított klub utánpótlását 5,6 milliárd forinttal támogatta az állam csak ezen az egy programon keresztül. 2023-ban ez a kifizetett teljes összeg közel harmada volt, miközben a naptári évben a második legnagyobb támogatásban részesülő Illés Sport Akadémia (Szombathely) 2,3, a harmadik MTK Budapest valamivel több mint 2 milliárd forinthoz jutott. Az éves átlagok tekintetében is ez a két csapat áll a dobogón 1,98 és 1,92 milliárd forinttal.
A kifizetések metódusa az elmúlt években folyamatosan változott, hol egy összegben kapták azt az intézmények, hol első és második, hol akár négy ütemre szétbontva. Az egyszerűség – és összevethetőség – érdekében az alábbi táblázatokban az adott naptári évben kapott összegeket egyben kezeltük, függetlenül az ütemezésektől.
| Az államilag kiemelt akadémiák támogatási összege (2020–2025) | ||||
| Akadémia | Összes támogatás (2020–2025) | Legnagyobb éves támogatás | Év | Éves átlag |
| Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány | 20 945 420 211 Ft | 5 613 000 000 Ft | 2023 | 3 490 903 368 Ft/év |
| Illés Sport Alapítvány | 11 852 621 274 Ft | 3 294 453 747 Ft | 2021 | 1 975 436 879 Ft/év |
| MTK Budapest | 11 514 358 268 Ft | 2 529 996 000 Ft | 2022 | 1 919 059 711 Ft/év |
| ETO FC Győr | 10 350 792 069 Ft | 2 315 227 498 Ft | 2021 | 1 725 132 012 Ft/év |
| Diósgyőr | 9 913 492 729 Ft | 3 289 000 000 Ft | 2021 | 1 652 248 788 Ft/év |
| Kisvárda (VÁRDA SE) | 9 192 853 142 Ft | 1 922 496 000 Ft | 2022 | 1 532 142 190 Ft/év |
| Honvéd | 8 397 964 842 Ft | 1 835 012 494 Ft | 2021 | 1 399 660 807 Ft/év |
| DVSC Labdarúgó Akadémia | 6 772 856 591 Ft | 1 478 585 733 Ft | 2021 | 1 128 809 432 Ft/év |
| FTC | 6 244 400 702 Ft | 1 375 100 000 Ft | 2024 | 1 040 733 450 Ft/év |
| Vasas Akadémia | 3 992 739 428 Ft | 983 000 000 Ft | 2024 | 665 456 571 Ft/év |
| PMFC | 1 532 496 000 Ft | 575 000 000 Ft | 2024 | 383 124 000 Ft/év |
| Szent Mihály | 1 292 496 000 Ft | 355 000 000 Ft | 2024 | 323 124 000 Ft/év |
Átlag alatti támogatásban részesült a Honvéd (1,4 milliárd), a DVSC (1,1), az FTC (alig több mint 1 milliárd), a Vasas (666 millió), valamint a két – a jelek szerint – utólag becsatlakozó intézmény, a PMFC és a Szent Mihály.
Múlt ősszel azt vizsgáltuk, az (akkor ismert tízes lista szerint) érintett akadémiák növendékei közül hány futballista jutott el legalább az NB III-as, azaz papíron profi szintig az MLSZ produktivitási adatbázisa szerint. Mivel a honi és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályzata szerint saját nevelésnek az a játékos számít, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évig egybefüggően szerepel az adott klubnál, így a támogatási időszaknál is háromszezonos csúszásban (2019–2020 helyett 2022–2023-tól kezdődően) néztük meg az említett szinten bemutatkozott neveltek számát.
| Produktivitás a 2020 óta kiemelt akadémiákkal bíró kluboknál | |||||
| 2024–25 (db) | 2022–25 (db) | csak NB I (2022–2025) | Felnőttválogatott | Pontszám | |
| Puskás Akadémia | 54 | 89 | 38 | 2 | 107 345 |
| ETO FC Győr | 31 | 57 | 23 | 3 | 95495 |
| Budapest Honvéd | 54 | 81 | 23 | 3 | 82510 |
| MTK Budapest | 47 | 77 | 31 | 7 | 77170 |
| Vasas FC | 39 | 68 | 27 | 5 | 59614 |
| Szombathelyi Haladás* | 33 | 57 | 21 | 2 | 59019 |
| Ferencvárosi TC | 40 | 56 | 23 | 3 | 58121 |
| Diósgyőri VTK | 29 | 35 | 21 | 2 | 44510 |
| Debreceni VSC | 19 | 31 | 16 | 1 | 33720 |
| Kisvárda | 12 | 19 | 2 | 0 | 13645 |
| Átlag (kerekítve) | 36 | 57 | 23 | 3 | 63115 |
Az akkori következtetéseket azonban alaposan árnyalja a friss adatsor. A kapott állami támogatás fényében a Puskás Akadémia produktivitása nemhogy kiemelkedő lenne, pont hogy az egyik legkevésbé hatékony nevelőmunka folyt Felcsúton. Ha a 2025 nyaráig bemutatkozó növendékek számát vesszük alapul, akkor egyetlen az NB-s szintig eljuttatott futballista „átlagára” itt a harmadik legmagasabb. Csak a Kisvárda és a Diósgyőr akadémiájának eredményessége volt rosszabb ilyen szempontból.
Eközben a Vasasnál, a Honvédnál és az FTC-nél végzett munka volt a ráfordított állami támogatáshoz képest kinevelt NB-s labdarúgók esetében a leghatékonyabb. Feltételezve – bár nem valószínűsítve –, hogy egyéb forrásokból nem került közpénz (rögvest ugye a taótámogatásokat vagy épp a Fradi-város 25 milliárdjának kérdését is említhetnénk) az akadémiákhoz.
A programban az első hat évben végig résztvevő akadémiákat vizsgálva egy 2022 és 2025 között az első három magyar osztály valamelyikében bemutatkozó saját nevelésű labdarúgóra átlagosan 173,7 millió forint állami támogatás jutott. Ehhez képest a Puskás Akadémia estében ez az összeg 235,3 millió, ami 36 százalékkal haladja meg az országos átlagot.
Még nagyobb a különbség a költséghatékonysági lista élén végző Vasashoz képest. Az angyalföldieknél egy profi szintig jutó futballista mindössze 58,7 millió forint állami támogatás mellé társult, vagyis negyedannyiba került az adófizetőknek, mint a PFLA-n.
A számítás természetesen nem egy-egy labdarúgó tényleges képzési költségét mutatja, hiszen az akadémiák teljes működésére fordított állami támogatást veti össze a vizsgált időszakban profi bajnokságokban bemutatkozó saját nevelésű játékosok számával. Arra azonban rávilágít, hogy az egyes műhelyek milyen sikerrátával tudták profi játékosokká „konvertálni” az állam által biztosított anyagi lehetőségeket.
| Az állami támogatások aránya az elmúlt három évben bemutatkozó NB-s futballistákhoz viszonyítva | |
| Hely | Klub |
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!