A felkészülés április elején kezdődött, a szakmai stáb akkor még párhuzamosan több fiatalt is foglalkoztatott, majd ahogy teltek a hetek, és jöttek sorra a felkészülési meccsek, a keret összetétele is úgy változott, mígnem az utolsó, Kanada elleni találkozónkat követően kijelölésre került a 25 fős utazó keret. Majoross Gergely szövetségi kapitány együttese a felkészülési időszakban hét hazai helyszínen öt, hozzá hasonlóan kivétel nélkül A csoportban szereplő ellenféllel, összesen nyolc meccsel hangolt a tornára, ami majd pénteken kezdődik, a dániai nyolcas csoportba sorolt magyarok számára szombaton délután, a tavalyi vb-n hatodik helyezett németekkel.
A műsorban szakértőink kitértek egyebek között arra, hogy
- a Veletek bárhová turné nyolc mérkőzéséből (a felvételre a Kanada elleni találkozó előtt került sor) milyen következtetéseket vonhatunk le;
- teher vagy plusz erő, ha ilyen feszített egy felkészülési menetrend;
- mit visz magával egy játékos tapasztalatként olyan meccsből, amelyen magasan előttünk járó rivális az ellenfél;
- nálunk vagy éppen vb-riválisainknál mennyire mérvadó a felkészülési időszakban nyújtott teljesítmény és elért eredménysor;
- arra mennyi figyelmet áldoznak a szakmai stáb tagjai vagy éppen a játékosok;
- mennyit segít célunk, a bennmaradás elérésében, hogy most ingázóként csupán egy év kihagyással tértünk vissza a legjobbak közé;
- a 2009-es vb-szereplésünk óta miben változott a magyar jégkorong és a magyar válogatott helyzete a nemzetközi mezőnyhöz képest;
- miben változott a sportág elitje önmagához képest;
- kik a vb favoritjai;
- milyen reális célokat tűzhetünk ki magunk elé;
- lehet-e a magyar jégkorongból érkezve elérőbb tekinteni a bennmaradásnál.
Kovács Attila késznek tartja a magyar válogatottat és a magyar jégkorongot is arra, hogy a célkitűzéseket tekintve akár magasabbra is tekintsen, mint a mutassuk meg magunkat az elitben, és szimplán annak örüljünk, hogy a mezőny tagjai lehetünk.
„Ez egy gondolkodásbéli váltás is most, az elmúlt egy évben, hogy mi már nem azok a kicsik akarunk lenni, akik csak megjönnek, és örülhetnek, hogy lejátszhatnak hét világbajnoki meccset. Mi azért megyünk a világbajnokságra, hogy ott meccseket nyerjünk, és esetleg a negyeddöntőbe odaérjünk. Nyilván nem biztos, hogy a negyeddöntős célkitűzést fel kell tűzni egy zászlóra, és lebegtetni kell, de nem gondolom, hogy nekünk ettől függetlenül az esélytelenek nyugalmával kell kimennünk egy világbajnokságra. Az biztos, hogy ez nem egy olyan típusú vébé lesz, mint volt 2009-ben Svájc, ahol örültünk, hogy egyáltalán ki tudtunk szaladni a jégre.”
Stipsicz Bence elmondta: van egy elképzelés a játékosok fejében, hogy kiket tudunk megfogni, és úgy vélte, hogy 2016-hoz képest nőtt egy picit azoknak a riválisoknak száma, akikhez egy „jó napunkon” talán oda tudunk érni, és meg tudjuk verni őket. A hokis felidézte: a 2016-os vb-n legyőztük a fehéroroszokat és meccsben voltunk a franciákkal, míg 2023-ban rögtön a nyitómeccsükön egyenlő félként csatáztunk a dánokkal, pedig emlékei szerint a magyar válogatottban a „megilletődöttség” miatt mindenki „katasztrofálisan” játszott, majd a folytatásban túlórás meccsen győzték le a franciákat, és a végén a bennmaradásról döntő ki-ki mérkőzésen büntetőkig vitték az osztrákok elleni összecsapást.
A magyar jégkorong-válogatott újkori történetében három sikertelen kísérlet után negyedszer próbálja meg kiharcolni a bennmaradást a legjobbak között. Mire számít?
Hozzátette: bár ezeken a meccseken sem dominált a magyar válogatott, de olyan közelségbe hozta magát aktuális ellenfeléhez, hogy az adott napon bizony benne volt a meccsben számunkra akár még a győzelem is.
Az évek alatt ez a cél, hogy minél több csapathoz […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!