Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A csúcssportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel tarkított, ami már egész fiatal korban megkezdődik. Pont e miatt a túlterhelés miatt él a köztudatban, hogy a versenysport nem egészséges, túlfeszíti a húrt. Pedig már 15 éve tudjuk, hogy a Tour de France-os kerékpárosok 7,3 évvel tovább élnek, mint a nem kerékpározók, persze ízületeiket jobban terhelik, de a rák-, a szív- és keringési betegségek előfordulása jóval alacsonyabb. Genetikai tényezők is hozzájárulnak az élsportban elért sikerekhez, de ez nem magyarázza 100 százalékosan a sportolók és nem sportolók közötti élettartambeli vagy egészségügyi különbségeket. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, a testmozgás átalakítja az epigenomot is.
A 2024-es párizsi nyári olimpiai játékokon több mint 10 ezer sportoló vett részt a világ minden tájáról. Ők azok, akik naponta 2–10 órát edzenek hetente 5-6 alkalommal, ami messze meghaladja az egészségre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó ajánlásokat. Persze a csúcsteljesítmény elérésére összpontosítanak, és nem az egészség megőrzésére, javítására. Az intenzív aktivitásból egészségügyi előnyeik és hátrányaik is származhatnak. A túlzott megerőltetés szív- és csontrendszeri túlterheléssel járhat, de a mérsékelt aktivitás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást azokhoz képest, akik fizikailag inaktívak.
Aranyérmesek nyomában
A Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új tanulmányában azt vizsgálták, hogy a sportolóknál, konkrétan magyar aranyérmes olimpikonoknál van-e különbség a kronológiai és biológiai életkor között. Ez az egyik első olyan tanulmány, amely olimpiai aranyérmesek öregedési folyamatait analizálja, és határozottan cáfolja a versenysportról eddig a fejünkben élő (tév)képzeteket.
10 nő, 49 férfi és 332 kontrollalany vett részt a vizsgálatban, az olimpiai bajnok sportolók között voltak vívók, tornászok, kajakozók, kenusok, öttusázók, úszók, birkózók, vízilabdázók, egy labdarúgó és rövidpályás gyorskorcsolyázók – mind aranyérmesek. Dr. Radák Zsoltot, a tanulmány vezető szerzőjét, a Testnevelési Egyetem Molekuláris Edzésélettani Kutató Központjának igazgatóját arról faggattuk, hogy zajlott a vizsgálat, milyen következtetésekre jutottak, és mi van a tévhitekkel, amelyek a versenysportot övezik.
Az olimpikonok részletes kérdőívet töltöttek ki egészségi állapotukról, iskolázottságukról, életmódjukról, beleértve a testmozgási szokásaikat is. Ezt ugyanúgy megcsinálta a téli olimpiát nyerő testvérpár, a több mint 100 éves tornásznő és a bajnok vízipólósok is. Nagy segítségünkre a Steve Horvath-féle epigenetikai óra volt.
Az első DNS-metiláción (a metilcsoport képes altatni, kikapcsolni a gént, illetve levétele aktivitást eredményezhet, és a metiláció szabályozza az RNS- és fehérjeszintézist, így minden élettani folyamatra hatása van) alapuló órát Steve Horvath 2011-ben alkotta, ez volt a nyálmintán alapuló epigenetikai óra, ami megmutatta, milyen rendkívül erős az életkor hatása a metilációra. A DNS-metiláción alapuló órák korrelálnak a naptári életkorral, és pontosan mutatják a betegségek előfordulási esélyeit, valamint azt, hogy lassul vagy gyorsul az öregedés.
A 2019-es, Velencén megrendezett Evezős Világbajnokságon szereplő sportolóknál alkalmazták először a Steve Horvath-féle biológiai órát, hogy igazolják a hipotézist, a sportolók lassabban öregszenek, mint az átlagember. De érdekes módon az akkori órák nem mutatták meg, hogy az edzettebb szervezetnek kevesebb lenne a biológiai életkora.
Akkor arra gondoltunk, hogy biztos nem jók az órák
– mondja nevetve dr. Radák Zsolt, mert az elég erős és logikus feltételezés, hogy aki fizikailag aktív, az fittebb és hosszabb életre számíthat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/alapvonal/2026/04/08/sport-eletmod-dns-oregedes-egeszseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!