Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Ennyi volt, emberek! Mindent tőletek kaptam, és mindent megadtam nektek. Együtt csináltuk” – írta a 45 esztendős Buffon ahhoz a videóhoz, mellyel bejelentette: nem folytatja profi pályafutását.
Elérkezett tehát az idő, amire persze a közelmúltban már egyre konkrétabban számíthattunk, de valahogy mégsem fűlt hozzá a fogunk, hogy arról tudomást is vegyünk. Az olaszok legendás kapusa ugyanis nemcsak egyszerűen egy zseniális adottságokkal megáldott hálóőr volt, aki kivédte ellenfeleinek a szemét. Mert abból látott már sokat a futballtörténelem. Buffon maga Buffon, akit soha senkihez nem lehetett hasonlítani, és ez így is fog maradni, amíg világ a világ.
Visszavonulásával újabb csapást mértek a futballra, amelynek sajnos az utóbbi időben sokkal több hasonló eset kijutott, mint azt szeretnénk, hogy legyen. Elég csak Zlatan Ibrahimovicra gondolni, aki nyár elején jelentette be, hogy nincs tovább, most az olaszok legendás hálóőre köszönt el végérvényesen a profi futballtól.
Nagyon nehéz lenne kiemelni Buffon karrierjének legemlékezetesebb pillanatait vagy legfontosabb sikereit, mert 28 éven át tartó élsportolói pályafutása alatt szinte mindent megnyert, amit lehetett, és számtalan olyan pillanatot szerzett a sportág szerelmeseinek, amelyet soha nem felejtenek. Mi azért mégis megpróbáljuk sorra venni, hogyan és miként lett a toszkánai kisváros, Carrara szülöttje a labdarúgás egyik legmeghatározóbb karaktere és a futballtörténelem egyik legjobb kapusa.
Pedig nem is a kapuba készült
Gianluigi Buffon, becenevén csak Gigi 1978 januárjában látta meg a napvilágot az előbb már említett toszkánai városban. Kifejezetten sportolócsaládból származott, édesapja olasz juniorbajnok volt súlylökésben, míg édesanyja is remek élsportoló volt: 16 éven keresztül tartotta a diszkoszvetés nemzeti csúcsát. Sőt, két nővére élvonalbeli röplabdázó volt, egyik nagybátyja az olasz első osztályban kosarazott, édesapja másod-unokatestvére pedig az AC Milan, az Internazionale és a Genoa kapusaként 15-ször szerepelt az olasz válogatottban. Gigi Buffon számára sem volt kérdés, hogy élsportoló lesz, bár ő inkább erőteljesen a futball felé húzott.
Érdekesség, hogy eleinte még inkább a mezőnyben szerepelt, legkedveltebb pozíciója a középpálya volt, de a széleken is megfordult. Sokáig viszont nem tartott pályafutása mezőnyjátékosként, mivel hamar rájött: túl sokat kell futni a pályán, ahhoz pedig lusta.
Így viszont adta magát a dolog: tegye próbára képességeit a gólvonalon. Ott úgysem kell sokat futni, „csak” kivédeni az érkező lövéseket. És milyen jól tette, hogy végül a kapuban kötött ki! Ekkor 12 éves volt, szóval közel sem mondhatjuk azt, hogy már kapuskesztyűvel együtt született és cseperedett volna fel.
De hol van az megírva, hogy kizárólag abból lehet jó kapus, aki mindig is annak készült? Sehol. Erre pedig Buffonnál jobb példa aligha kell.
A lustaságon túl és mellett volt azonban még valami, ami komoly motivációt jelentett Buffon számára, hogy kapus legyen. Ez pedig nem más(valaki), mint a kameruni válogatott legendás hálóőre, Thomas N’Kono.
Az afrikai példakép
A kis Gigi szeme 1990-ben, az Olaszországban rendezett vb-n akadt meg az afrikai csapaton, nem véletlenül: az együttes a torna nyitómérkőzésén óriási szenzációt keltve 1–0-ra legyőzte a Diego Maradonát felvonultató címvédő argentin válogatottat.
Buffon erre úgy emlékezett, hogy az a kameruni vb-csapat „mindig különleges helyet foglal el” a szívében, számára mind a 22 játékos hős volt, és örökre bevésték magukat az emlékezetébe. Mind közül a leginkább a csatár Roger Milla és Francois Omam-Biyika tűnt fel számára, de a „leglenyűgözőbb személyiségnek” a kapus Thomas N’Konót találta.
Ahogyan néztem az ő játékát, az elindított bennem valamit, és arra ösztönzött, hogy kapus legyek. Teljesen magával ragadott, ahogyan ő értelmezte a kapusjátékot, ahogy kilépett a kapuból, és amilyen kivételes reflexei is voltak a kivételes személyisége mellett.
Buffon a BBC-nek adott nyilatkozatában elmondta: szeretett gólt lőni, de amikor meglátta N’Konót védeni, az fordulópont volt az életében. Hozzátette: ha nem követte volna ilyen figyelemmel a kameruni csapatot a ’90-es vb-n, valószínűleg nem lett volna kapus.
Egy parmai csapattársa, a kameruni Patrick Mboma hozta őt először személyes kapcsolatba példaképével, aminek eredményeként 1999-ben Kamerunba utazott, és pályára lépett N’Kono gálameccsén.
A 176 válogatott fellépésével és 657 bajnoki mérkőzésével hazájában rekorder az elsőszülött fiát példaképe előtti tiszteletét kifejezve Louis Thomasnak keresztelte el.
„Úgy gondolom, hogy az életemnek és a karrieremnek egyaránt kulcsfigurája volt” – mondta erről Buffon.
Beindul a karrier
Buffonra tizenhatodik születésnapja után figyelt fel az AC Parma egyik játékosmegfigyelője, és invitálta meg a sonka és kolostor városába, hogy pallérozódjon tovább a klub akadémiáján. Ekkor valószínűleg senki – még Buffon maga sem – gondolta, hogy alig telik el egy év, már a felnőttcsapat kapuját védi az olasz élvonalban. Pedig így történt.
Külön érdekesség ugye, hogy a kapusok közel sem azok a korán érő játékosok. Persze nem kizárt, mégis nagyon kevés példa mutatkozik rá a futballtörténelemben, hogy a 20. születésnapja előtt egy kapus ilyen komoly színvonalon kapjon lehetőséget. De ez is csak Buffon zsenijét támasztja alá. Nem egészen 18 évesen már a Parma kapujában találta magát, és az AC Milan elleni mérkőzésen eljött a bemutatkozása a felnőttek között. És ha már ott járt, gyorsan le is tette névjegyét: kapott gól nélkül abszolválta a 90 percet, pedig olyan játékosok lövéseit kellett védenie, mint az egyaránt aranylabdás George Weah és Roberto Baggio.
Egészen az ezredfordulóig erősítette a Parma csapatát, 168 mérkőzésen 66 alkalommal maradt érintetlen a kapuja, majd 2001-ben bejelentkezett érte a Juventus, méghozzá nem is akármilyen ajánlattal. A mai futballvilágban már, mondhatni, megszokott, hogy röpködnek az 50-60 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
