2021. április 21., szerdaMa Konrád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.04.21. Konrád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Kalmár Zsolt sorstársai – A magyar futball nagy lemaradói

Hirdetés

Kalmár Zsolt sorstársai – A magyar futball nagy lemaradói

Az első, 1930-as világbajnokságra a borzalmas távolság és költségek miatt – Uruguay volt a házigazda – a magyar válogatott nem utazott el, 1934-ben Olaszországban már ott voltunk, de a csapat világsztárja, legjobb játékosa, Sárosi György nélkül.

Gyurka bokája

„Gyurkát” balszerencse üldözte, meg néhány ádáz ellenfél rosszindulata. Már az 1931–1932-es, százszázalékos bajnokság közben is súlyosan megsérült, három meccset ki kellett hagynia a Fradiban, és a későbbi idényekben is alkalmanként kéthetes ápolások vártak rá. 1934-ben remek formában játszotta végig a tavaszt. Május 10-én vezéregyénisége volt az angolok ellen az Üllői úton 35 000 néző előtt 2:1-re győztes válogatottnak – az első gólunkat ő szerezte –, de három napra rá a Kispest ellen súlyosan megsérült.

Sarkadi, a kispesti kapus 4:3-as Fradi-vezetésnél (Gyurka addig már két, remekbe szabott gólt rúgott) ráugrott a fejelni készülő Sárosi hátára, a center elesett, Sarkadi rázuhant Gyurka támaszkodó lábára: bokaszalag-szakadás. 

Hirdetés

Bár a vártnál gyorsabban felépült, a világbajnokságra el sem vitte Nádas Ödön szövetségi kapitány. Nápolyban a magyar–egyiptomi mérkőzésen (4:2) sem volt ott. Aztán üzentek érte, Gyurka úgy érezte, javult az állapota, s így elutazott Bolognába a csapat után a magyar–osztrákra. Május 31-én, két és fél héttel a sérülése után játszott, nem is rosszul, csak túl óvatosan. Egy gólt így is lőtt, csak hát a Markos kiállítása és Avar sérülése folytán 9 emberre fogyatkozott válogatottat ezzel sem menthette meg; kikaptunk (1:2), kiestünk…

Matyi megbetegszik, itthon marad

Az 1938-as franciaországi világbajnokságra a Cseh, Sárosi, Zsengellér „agytröszt” vezérletével utazott volna ki Dietz Károly szövetségi kapitány válogatottja. Gyurka formája csúcsán volt – nem sokkal korábban rúgott hét gólt Plánickának, a világ legjobb kapusának –, az ifjú Zsengellér „Ábel” nem sokkal korábban jött fel Salgótarjánból, és remekelt, Cseh „Matyi” – becsületes nevén László – pedig 1935-ben és 1937-ben is gólkirály volt. Csakhogy a bohém természetű Matyi sokat betegeskedett, vissza-visszatérő tüdőbaj gyötörte, és kétségessé vált szereplése a júniusi világbajnokságon. Idézzük fel hát dr. Mamusich Mihály, a Nemzeti Sport szerkesztője interjúját Dietz Károly szövetségi kapitánnyal. 

– És Cseh?

– Cseh bámulatos gyorsasággal visszaszerezte egészségét. A formájáról már nem mondhatom el ugyanezt. Az egész tavaszi idény során csak két mérkőzésen nyújtott elfogadható játékot, az Újpest és a Ferencváros ellenin. 

– De éppen ez a kettő volt a legnagyobb ellenfél!

– Ez igaz, de ezenkívül azután egyáltalán semmit sem produkált. Én megadtam neki az utolsó lehetőséget, hogy bekerüljön a franciaországi keretbe, és megmondtam neki, hogyha 22-én és 26-án jói játszik, kivisszük. A Budai ellen még mutatott valamit, de itt az ellenfél egyáltalán nem számított. Az ETO ellen már újra gyenge volt Cseh. Azután még egy momentum játszott itt közre, amely döntő volt abban a tekintetben, hogy lemondottam Cseh kiviteléről. Neki összekötőt kellett volna játszania. Ettől a helytől már azelőtt is erősen idegenkedett. Akkor is, amikor teljesen fit volt. Most még vesztett a gyorsaságából! Aligha tudná valóra váltani elgondolásomat, a harmonikázó összekötő szerepkörének betöltését. Mint középcsatár mindig ugyanazt a húzást kísérli meg: a lyukra tett labdával való kiugrást. Ehhez pedig most nincs meg a szükséges gyorsasága.

Így hát Matyi itthon maradt. Nélküle is eljutottunk az olaszok elleni döntőig, de ott 4:2-re alulmaradtunk. Hogy vele esetleg győzünk? Már kideríthetetlen…

Machos: előbb mesterhármas, aztán katasztrófa

Az 1958-as világbajnokságon a Machos, Tichy, Hidegkuti belső hármast tervezte játszatni a Bukovi Márton lemondása után kinevezett szövetségi kapitány, Baróti Lajos. A fiatal Tichy Lajos még nem, az öregedő Hidegkuti Nándor már nem számított vezéregyéniségnek, a 26 éves Machos Ferenc azonban élete formájában futballozott. 1957. június 23-án a Bulgária elleni vb-selejtezőn fél óra leforgása alatt mesterhármast szerzett, 4:1-re győztünk, a Népsport így méltatta a Honvéd jobbösszekötőjét:

Machos elsősorban remekbe szabott góljaival tűnt ki. Szemfüles volt, mindig jól helyezkedett, és a kapu előtt nagyszerűen feltalálta magát. A mezőnymunkában nem volt eléggé folyamatos a játéka.

Ja, kérem, akkoriban más volt az igényszint, mint manapság…

Csakhogy Machosnak nem volt szerencséje a világbajnokságokkal. 1954-ben a Svájcban rendezett vb-n kinn járt ugyan, de egyszer sem játszott. Az 1958-as előtt – még a Honvéd klasszisaként – megsérült, míg az 1962-est megelőzően Baróti Lajos kapitány kivitte ugyan a nemzeti együttes téli chilei túrájára, de májusban már nem utaztatta Chilébe. Pedig Machost akkoriban a bajnok Vasas vezéregyéniségének tartották, sőt, egyenesen Hidegkuti Nándor utódjának.

Machos Ferenc edzés közben a Fáy utcai Vasas-pályán

Machos Ferenc edzés közben a Fáy utcai Vasas-pályán

Fotó: Wikipédia

Az 1958. május 22-i Népsportban így közölték, hogy Machos nem utazik Svédországba: 

Csütörtökig 24 játékos volt a labdarúgó-világbajnokságra készülődő keretben, közöttük két sérült: Bozsik és Machos . A sérülteket tüzetes orvosi vizsgálatnak vetették alá, s kiderült, hogy Bozsik néhány nap múlva elkezdheti az edzéseket, Machos sérülése azonban makacs, legalább 2-3 hét kell hozzá, míg rendbe jön. Ilyenformán tehát Machos világbajnoki szerepléséről le kellett mondani. Rajta kívül Gilicz marad itthon a 24-es keretből. Ezek szerint tehát ez a 22 játékos képviseli a magyar színeket az 1958. évi labdarúgó-világbajnokságon, kapusok: Grosics, Ilku. hátvédek: Mátrai, Sipos, Sárosi, Kárpáti, Szigeti. fedezetek: Bozsik, Berendi, Szojka, Kotász. csatárok: Budai, Sándor, Vasas, Lahos, Tichy, Hidegkuti, Monostori II, Bundzsák, Fenyvesi, Friedmanszky, Bencsics.

Tichy és Göröcs nélkül

Az 1966-os angliai világbajnokságon a Bene, Albert, Farkas csatártrió ugyan csodát tett a brazilok ellen 3:1-re megnyert csoportmeccsen, de azért Baróti Lajos szövetségi kapitány nyilván hasznát tudta volna venni a két zseniális támadónak akár a portugálok, akár a szovjetek ellen. Tichy Lajos 31 évesen ugyan ott volt a vb-n, ám nem lépett pályára. Előtte, 1964-ben még tagja volt az Eb-bronzot nyert magyar válogatottnak. Baróti Lajossal megromlott viszonya miatt viszont a spanyolok ellen 2–1-re elvesztett elődöntőben játszott utoljára a válogatottban. Baróti már 1962-ben Chilébe sem akarta magával vinni. „Vagy Tichy utazik Chilébe, vagy én!– mondta a kapitány. Sándor Károlyék diplomáciai érzéke kellett ahhoz, hogy végül mindketten utazzanak. 

<img id="kep_szerkfoto_image_37459001" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3745/37459/374590/37459001_6030ffc50f07773ec93810b49e599c16_wm.jpg" alt="Válogatott futballisták: Sándor Károly, Tichy Lajos, Kotász Antal, Sipos Ferenc" data-image_width="727" data-image_height="466" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/2021/04/08/lemaradtak-serulesek-kalmar-zsolt-sarosi-gyorgy-cseh-matyi-varadi-bela-nyilasi-tibor/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Sima győzelem a derbin, ismét bajnok a Fradi

Sima győzelem a derbin, ismét bajnok a Fradi

A ferencvárosi kaput a hétvégi, kisvárdai mérkőzéshez hasonlóan ezúttal is Bogdán Ádám védte, Dibusz Dénes …