A címvédő Philadelphia Eagles a legutóbbi három idényből kétszer is megnyerte a Nemzeti főcsoportot, a San Francisco 49ers pedig az elmúlt négy szezonból háromszor is eljutott legalább a konferenciadöntőig, a Sasok két fináléja között pedig épp a kaliforniai gárda lett az NFC bajnoka – bődületes meccsre lehetett emiatt kilátás.
Ugyanakkor a vendégek a sérülésektől megtizedelt védelem, a hazaiak pedig az elképesztő formaingadozás miatt messze nem nyugodtan várhatták a mostani rájátszást.
A bajnok saját pályán bukott el a végjátékban
A 49ers Demarcus Robinson 61 yardos elkapásával robbantotta be a meccset, majd az ő kétyardos touchdownjával szerzett vezetést, de ezzel egy időre el is lőtte a puskaporát (0–7).
Az Eagles Saquon Barkley 29 yardos futásával adta meg az alaphangot, és tight Dallas Goedert vitte be végül a touchdownt, de ekkor Jake Elliott rúgása a kapufán csattant. A San Francisco támadósora megrekedt, és bár az Eagles elrontott egy negyedik kísérletet, ezzel sem tudtak élni a vendégek, sőt, a philadelphiaiak a saját hatosukról is végigmentek, negyedik kísérletre Goedert elkapott TD-t is jegyzett (13–7).
Ha ez nem lett volna elég, George Kittle még meg is sérült – és várhatóan nagyon hosszú időre kidőlt –, hiányában Jauan Jennings 45 yardos elkapásával jöttek mezőnygóltávba a vendégek (13–10), a szünet előtt viszont nem sikerült az egyenlítés, mert Brock Purdy még az előtt elveszítette a kontrollt a labda felett, hogy kilépett volna, így 55 yardról már nem rúghatott Eddy Pineiro.

A folytatás finoman szólva sem a támadósorokról szólt, sorra jöttek a puntok, közte egy eladott Purdy-passzal, és bár ezt még megúszta a kaliforniai gárda, a következő lehetőségből Elliott 41 yardos mezőnygóljával növelte az előnyét a házigazda (16–10). A harmadik negyed végére kicsit éledezni látszott a 49ers támadósora, a negyedik játékrész első játékából pedig jött is a váratlan: az elkapó Jennings 29 yardos TD-passzt adott a futó Christian McCaffrey-nek, amivel megint a vendégek vezettek (16–17).
Ráadásul az Eagles rögvest el is puntolta a következő támadást, de Purdy második interceptionje után így is az előnyért következhetett, és Elliott 33 yardos rúgásával fordított is (19–17), hogy aztán egy remek offenzívát újabb McCaffrey-TD-elkapás zárjon le, ezúttal az irányítójától. Az extra pont ezúttal itt is kimaradt, de a Sasoknak így is csak a touchdownnal maradt esélye (19–23).
A bajnok pedig egy negyedik kísérletet még megoldott, és eljutott a vörös zónába, de ott már nem sikerült bevinnie az Eaglesnek, így a 49ers nyert, és ezzel kialakult a konferencia-elődöntő párosítása: a San Francisco Seattle-be utazik csoportrangadóra, a Rams pedig Chicagóba.
A mérkőzés összefoglalója
A rekordgyőztes lassan melegedett bele támadásban, de a védelem lehúzta a rolót
Az előző idényben 4–13-as mérleggel csoportutolsó New England Patriots ebben a kiírásban óriási javulást bemutatva 14–3-mal ült vissza az AFC Kelet trónjára, nem véletlenül tartották az MVP cím egyik fő esélyesének a másodéves Drake Maye-t, aki 72 százalékos pontosságával úgy vezette a ligát, hogy közben mindenkinél messzebbre dobálta a labdákat (átlagosan 8,9 yardra), az övé volt a legjobb irányítómutató (113,5), a legjobb QBR (az ESPN irányítóértéke, ami a futásokat is figyelembe veszi, 77,2), és a futásokkal együtt a legtöbb összesített yard (4844) is.
Izgalmas párharcra volt kilátás, hiszen a Los Angeles Chargers védelme viszont kifejetten jól teljesített mind a nagy játékok levédekezésében, mind a labdaszerzésekben, miközben Justin Herbert személyében kiváló irányító támogatja a támadásokat.
A hat Super Bowl-győzelmével társrekorder meg is szenvedett támadásban, egy-egy elpuntolt támadás után Maye labdájába a védőfalban beleütöttek, Daiyan Henley interceptionjének köszönhetően pedig az ellenfél 10 yardosáról jöhetett a Chargers. De a Patriots 2 yardosán megakadtak a vendégek, így nem lett pont a labdaszerzésből.
A Patriots 93 yardos támadást vezetett, de így is csak Andy Borregales közeli rúgásával iratkozott fel az eredményjelzőre, a Los Angeles-i gárda ugyanúgy 6 perc 40 másodperces offenzívával válaszolt, és egy 21 yardos Cameron Dicker-mezőnygóllal (3–3).
A New England az ellenfél térfelén a következő negyedik kísérletre már nem ment neki, ezzel egy érdekes szekvencia vette kezdetét: Herbert majdnem eladta a labdát, majd az első negyedik kísérletet jeleztek a játékvezetők, amit megváltoztattak elsőre, aztán egy egyértelmű Patriots-szabálytalanság maradt megtorlatlan. Így viszont maradt még egy esélye a házigazdának, és – az egyébként meglepően pontatlan (6/15) – Maye 37 yardos futása után Borregales 35 yardos rúgásával 6–3-as előnnyel vonulhatott a szünetre.

A második félidő elején úgy festett, hogy a Hazafiak találják meg előbb a ritmust, villámgyorsan lezavarták Herbertéket a pályáról, Maye-ék pedig szépen meneteltek az ellenfél 18 yardosáig, de a vörös zóna peremén jött az irányító újabb labdavesztése, az Odafe Oweh által kierőszakolt fumble-t Da’Shawn Hand révén a vendégek szerezték vissza.
A Chargers viszont ezzel sem tudott élni, a hazai 49 yardosról puntoltak a vendégek, és úgy festett, hogy kifizetődik, hiszen egy gyors sack után 3. és 13-mal jöhettek a hazaiak. Maye két nagy passzal villámgyorsan az ellenfél 27-esére vezette csapatát, de a legnagyobb helyzetnél túldobta a célzónában lévő elkapóját, így ismét Borregales révén szerzett csak pontokat a New England […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!