Isten második fia nagy tévedés volt

Megannyi változó szólhat bele az együttesek előzetes koncepciójába, amelyek hatására felüti a fejét a kapkodás: az egyik lemarad a saját választási lehetőségéről, a másik eladja a teljes jövőjét, a harmadiknál egy kutya ül a döntéshozói székbe, a negyedik meg bármit is csinál, úgysem sülhet el jól. Eközben az ifjoncok idegszálainak szakítószilárdsága a legkeményebb próbának van kitéve, hiszen a draft napja számukra az addigi legkomolyabb mérföldkövet jelenti. Nem csoda, hogy sokuknál eltörik a mécses, de akadnak olyanok is, akik minden erejüket latba vetve igyekeznek leplezni a feszültséggel elegyedő csalódottságot, mert azt hiszik, senkinek sem kellenek. Micsoda szerencse, hogy ezt ország-világ előtt kell megtenniük, hiszen a kamerák egy perc nyugtot sem hagynak nekik. De legalább mi is készíthetünk ezekből az őrült pillanatokból egy összeállítást.

Még Isten második fia is belekeveredett az emberkereskedelembe

A draftsorrend mindig az előző szezon végeredménye alapján alakul ki: az utolsó helyezett választ először, a bajnok pedig utoljára. Ezzel ér véget az első kör, ezt aztán megismétlik hatszor. Papíron egyszerűnek tűnik, viszont a csapatok szabadon csereberélhetik egymással a saját draftcetlijüket, így pillanatok alatt a feje tetejére állhat minden. És ez általában meg is történik.

1999-ben például a New Orleans Saints az összes az évi, valamint a 2000-es első és harmadik körös pickjét a Washington Redskinshez cserélte annak érdekében, hogy felugorjon az ötödik helyre, ahol kiválaszthatta a futó Ricky Williamset. A running back hatalmas tehetségnek volt kikiáltva, olyannyira, hogy a Philadelphiában tartott drafton a szurkolók óriási elégedetlenkedésben törtek ki és kifújolták azt a Donovan McNabbet, akit a második helyen vitt el az Eagles. Pedig még a polgármester is odaszólt a vezetőségnek, hogy Williamset kell kiválasztani.

Hirdetés

Megesik, hogy egy fiatal egyszerűen megtagadja, hogy annál a csapatnál játsszon, amelyik lefoglalta a játékjogát. Pontosan ez történt 2004-ben, amikor mindenki tudta, hogy Eli Manning lesz a legelső választott, az irányító pedig nagyon hamar világossá tette, hogy esze ágában sincs az 1/1-es jogot birtokló San Diego Chargers színeiben pályára lépni. A kiválasztás mégis megtörtént, a legkisebb Manning fivér pedig láthatóan nem igazán akarta leplezni az érzéseit, amikor a kezébe adták a Chargers mezét. A sztori itt még nem ért véget, a New York Giants közbelépett, és megegyezett a kaliforniaiakkal, hogy kiválasztja Philip Riverst, akit aztán szívesen kicserél Manningre, de persze még hozzácsap néhány draftcetlit. Az üzlet megköttetett, később pedig óriási hatást gyakorolt az NFL történetére.

1000 wattos mosoly

Fotó: Sporting News Archive / Getty Images Hungary

Tim Tebow viszont jóval kisebbet, legalábbis a pályán. Minden idők egyik legimpozánsabb egyetemi pályafutását zárta a Florida Gators irányítójaként, de már akkor is rengetegen kérdőjelezték meg a dobómozdulatát, valamint a profi ligához kellő pontosságát és stílusát. A mélyen vallásos, emberileg kifogástalan Tebow még abban a Gatorsben sem hajlott el, amelynek az összesített bűnlajstroma simán versenyre kel az utcai bandákéval, és ezért, valamint a győztes szezonok miatt mégis sok csapat érdeklődött iránta. De még ezzel együtt is a 3-4. kör környékére jósolták, a Denver Broncos azonban gondolt egyet, feljebb cserélt az első körben, és lecsapott a sokak által Isten második gyermekeként aposztrofált QB-re. A csoda pedig nem maradt el, Tebow sokáig emlékezetes menetelést vezényelt le a Broncos élén 2011-ben, majd a rájátszásban sokkolta a jóval esélyesebb Pittsburgh Steelerst is. Talán senki sem gondolta volna, hogy az lesz pályafutása utolsó TD-átadása: nem sokkal később a Denver leigazolta Peyton Manninget, Tebow-t pedig a New York Jetshez cserélte, ott pedig alig került pályára. Később megfordult még a New England és a Philadelphia edzőtáborában is, de egyik helyen sem élte túl a keretszűkítést, majd megpróbálkozott a baseballal, sőt hat év szünet után a Jacksonville Jaguars is meghívta, ám ott sem került be a végleges, 53 fős keretbe.

Keblemre, komisszár uram!

Nem csak a Super Bowl alkalmával lehet elborult dolgokra fogadást kötni, a draft is pont ilyen esemény. Ha valaki a legtutibbra akar menni, arra tesz pénzt, hogy Roger Goodellt, az NFL első emberét tökéletes összhangban megszülető füttykoncert és boozás köszönti.

A játékosok annyira nem utálják Goodellt, mint a szurkolók (nem csoda, hiszen az ő életükre addig nem volt hatással), így az sem meglepő, amikor egyesek a kiválasztás által kiváltott katarzist a komisszáron vezetik le.

A legközelebb Dontari Poe-hoz került a komisszár, a hatalmas defensive tackle a pacsi és az ölelés után majdnem egy csókot is adott Goodellnek még 2012-ben:

A leghosszabb ölelés rekordja egyetlen választással, azaz néhány perccel később dőlt meg: ezt a Philadelphia Eagles klasszis védőfalembere, Fletcher Cox tartja, aki pontosan 10,76 másodpercig szorította magához a főnököt.

Hat választással később Melvin Ingram nevét mondta ki a commish, akivel még egy közös kézfogást is bemutatott:

Három évre rá a rendkívül érdekes ruhában színpadra lépő Danny Shelton még fel is emelte a vezetőt.

Ezek az érzelmileg túlfűtött pillanatok a draft velejárói, hiszen megannyi huszonéves fiatal álma válik valóra, és megbizonyosodnak arról, hogy az addigi kemény munka és sok lemondás megérte. Persze a java még csak akkor kezdődik.

Amikor még a Packers mentette meg Rodgerst

Akik látták az Újoncok napja című filmet, és nem azzal voltak elfoglalva, hogy Kevin Costner arcán bármilyen érzelmet keressenek, azoknak derenghet, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/amerikaifutball/2023/04/26/nfl-draft-top-pillanatok-aaron-rodgers-bill-belichick-philadelphia-eagles-tim-tebow/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!