Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az IDEA Intézet közvélemény-kutatása eredményéről szóló híradás bevezetőjében hangsúlyozza, hogy az Orbán-kormány nemcsak hogy szereti a sportot, ezen belül elsődlegesen a labdarúgást, hanem egyenesen kiemelt nemzetstratégiai ágazatként tekint rá – lényegében minden körülmények között jelentős forrásokat biztosít a labdarúgással összefüggő célokra. A nyilvánosságban időnként fellángol a vita arról, hogy a fejlesztésére fordított milliárdok elköltése észszerű-e, illetve azt is vitatják, hogy a magyar foci fejlődésének mértéke arányban áll-e a ráfordítások mértékével, magyarán megtérülnek-e a futballba ölt pénzösszegek.
Erős kormányzati aktivitás a futballban
Arról azonban alig-alig esik szó, hogy a labdarúgás mint látványsportág, azon belül a magyar válogatott és a klubfutball eseményei vajon a magyar társadalom mekkora hányadát mozgatják meg. Mennyien érdeklődnek valójában a magyar foci iránt?
A NER 14. évében immáron az is egyre inkább érdekes kérdés, hogy milyen módon érhető tetten a foci iránti érdeklődésben az erőteljes kormányzati aktivitás, az, hogy a foci gyakori szereplője és eszköze a kormány kommunikációs stratégiájának.
Az IDEA Intézet 2024. október 31-e és november 6-a között elvégzett, országosan reprezentatív, kérdőíves felmérésében a magyar labdarúgás társadalmi hátterét, közösségi bázisát, a klubcsapatok szurkolótáborát kísérelte meg feltérképezni. A közvélemény szondázása azt mutatja, hogy a felnőtt népesség többsége ugyan nem érdeklődik a foci iránt, de az Orbán-kormány számára a sporttal és a labdarúgással kapcsolatos cselekvések és megnyilvánulások jóval többet jelentenek privát szórakozásnál: a magyar focin keresztül a kormánypártok szavazóbázisának nagyon jelentős része érhető el és hatékonyan mozgósítható is.
A felnőtt népesség szűk felét érdekli a futball
Az IDEA Intézet 2024. október–november fordulóján végzett, országosan reprezentatív, nagymintás kérdőíves vizsgálata során arra kereste a választ, hogy az elmúlt évek folyamatainak tükrében jelenleg milyen a magyar társadalom viszonya a labdarúgáshoz, ezen belül is legfőképpen a magyar focihoz. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar felnőtt népesség tagjainak majdnem a fele (45%), mintegy 3,5 millió hazai felnőtt, viszonylag rendszeresen, évente több alkalommal szokott nézni labdarúgó-mérkőzéseket. E populáció túlnyomó többsége, a felnőtt népesség 39 százaléka magyar focit is néz. Ennek tükrében mintegy 400 ezer főre tehető azoknak a száma, akik kizárólag csak külföldi mérkőzéseket néznek, magyar vonatkozásúakat egyáltalán nem.
Ami a magyar érdekeltségű mérkőzéseket illeti, egyértelmű, hogy a válogatott meccseire sokkal többen kíváncsiak, mint a hazai NB I-es találkozókra. A nemzeti együttes mérkőzéseit a felnőtt népesség 37 százaléka, nagyjából 2,9 millió fő szokta nézni rendszeresen, azaz évente több alkalommal, a hazai első osztályú bajnokság meccseit már csak 21 százalékuk, de ez még mindig kb. 1,7 millió hazai felnőttet jelent.
Magyarán: kevés olyan szegmense van az életünknek, ha van egyáltalán, amely annyi embert érdekel Magyarországon, mint a futball.
Természetesen a magyar bajnokik és a válogatott mérkőzéseinek nézői között jelentős átfedések vannak, de egy szűk, akár magyar bajnoki ínyenceknek is nevezhető csoport, nagyjából 200 ezer fő meglepő módon kizárólag a magyar NB I. mérkőzéseit kíséri figyelemmel, ezen túl nem érdeklődik a külföldi csapatok és a magyar válogatott meccsei iránt sem.
Csak a Fradi tábora számottevő nemzetközi viszonylatban
2024 októberében tehát a 18 évesnél idősebb magyar népesség többsége ugyan nem érdeklődött a labdarúgás iránt, de a válogatott meccseit vagy a magyar bajnoki mérkőzéseket így is mintegy hárommillióan kísérik figyelemmel rendszeresen.
Sokaknak vannak kedvenc magyar klubcsapatai, ugyanakkor az eredmények azt is érzékeltetik, a magyar klubok többsége körül a szurkolói kultúra, maga a szurkolói bázis erőteljesen elsorvadóban van.
Jelenleg szinte csak a Ferencvárosnak van nemzetközi mércével is értékelhető méretű bázisa itthon.
A legtöbb magyar klub szurkolótábora egy 1500-as mintára támaszkodva nem is igazán mérhető, az 1-2 százalékos arányt sem nagyon éri el. Összességében a felnőtt népesség 45 százalékának van érzelmi kötődése valamilyen sportklub (nem feltétlenül labdarúgócsapat) iránt. A felnőttek harmada (34%, mintegy 2,7 millió felnőtt) tud olyan magyar klubcsapatot említeni, amelyiknek szurkol az NB I-ben, de összességében csak a felnőtt népesség negyedének (24%), mintegy 1,9 millió felnőttnek vannak saját bevallása szerint erősebb érzelmi kötődései klubcsapata iránt – nagyjából 800 ezer ember ezt nem érzi magára jellemzőnek, de kedvenc NB I-es csapatot azért meg tud jelölni.
Az átfogó vizsgálat direkt formában csak az első osztályban jelenleg is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!