2021. június 25., péntekMa Vilmos napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 318,00 Ft
2021.06.25. Vilmos Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 318,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Figo úgy kiakadt a bíróra, hogy levonult a pályáról

Hirdetés

Figo úgy kiakadt a bíróra, hogy levonult a pályáról

Az UEFA végrehajtó bizottsága 1995. július 14-én futballtörténelmi újdonságot jelentő lépésre szánta el magát: először bízott meg két országot egy nagy torna szervezésével. (A helyszínkijelölés és maga a torna kezdete között Svédország és Norvégia közösen rendezte az 1997-es női Európa-bajnokságot.) Az európai szövetség élén álló Lennart Johansson úgy gondolta, hogy az 1996-tól tizenhat csapatos Eb megrendezésére csak kevés ország lenne képes egyedül. A lehetséges jelentkezők körét szélesítendő találta ki, hogy az UEFA támogatja a társrendezést, például a holland és a belga szövetség kandidálását. A torna szlogenje (Európa határok nélkül) reflektált az Európai Unió bővítési tervére a kilencvenes évek közepén, 1995. január elsejével három további ország: Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozott.

Johansson jól emlékezett arra, hogy négy északi ország, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország már 1984-ben közös rendezést fontolgatott, de végül az NSZK-ba került a torna. Magyarország és Ausztria fontolgatott már a nyolcvanas évek második felében is egy közös pályázatot, amelynek politikai hátteret adott a vasfüggöny szilárdságának lazulása – de abból sem lett semmi. A hollandok és a belgák pályázata ellenben nyert, függetlenül attól, hogy a döntéshozók egyáltalán nem voltak nyugodtak a holland futballhuligánok viselkedése miatt. Ezzel kapcsolatban leginkább abban reménykedtek, hogy az ottani bajkeverők többnyire egymás ellen kelnek birokra. Ebben végül is igazuk lett: támadt dolga a rendőrségnek, de az angolok és a németek mérkőzése előtt, és nem Hollandiában, hanem Charleroi környékén, tehát Belgiumban. 174 angol futballhuligánt tartóztattak le.

Vitathatatlanul a francia válogatottat tartotta a nemzetközi sajtó a torna nagy esélyesének, a Kékek gyakorlatilag a két évvel korábban világbajnoki címet nyerő keretükkel érkeztek a tornára, az egyetlen, amúgy nem elhanyagolható különbséget a szövetségi kapitány posztján történt váltás jelentette: a Mundial után leköszönő Aimé Jacquet helyett Roger Lemerre dirigálta a csapatot.

Hirdetés

A franciák közepesen nehéz csoportba kerültek, de onnan könnyen továbbléptek, a harmadik mérkőzésük a társrendező hollandok ellen már csak arról döntött, ki melyik ágra kerül. A hollandok nyertek 3–2-re, így ők játszottak a jugoszlávokkal, a Kékekre ellenben a nagyon erősnek tűnő spanyol csapat várt.

A selejtezők egyébként több meglepetést is hoztak, érdekes módon leginkább a két belgiumi csoportban. Annak számított a rendező búcsúja a csoportkörben, amióta legalább nyolccsapatos Eb-t rendeznek, a házigazda addig mindig továbbjutott a maga négyeséből. Váratlan volt, hogy a Vörös Ördögöket megelőzve a törökök léptek a legjobb nyolc közé. De még nagyobb szenzációt keltett, hogy az angol és a német válogatott is elvérzett az A csoportban, megelőzte őket a portugál és a román csapat. Humberto Coelho együttese mind a három csoportmérkőzését megnyerte, az utolsót, a németek ellenit Sergio Conceicao mesterhármasával 3–0-ra. Charleroi-ban óriási meccsen dőlt el, hogy Jenei Imre együttese hazaküldi az angolokat. Cristian Chivu a románoknak szerzett vezetést, de az angolok, Michael Owen és Alan Shearer révén az első félidő utolsó öt percében fordítottak. Dorinel Munteanu a fordulás után kiegyenlített, de a 2–2-vel Kevin Keegan gárdája ment volna tovább. Ám a 89. percben a svájci Urs Meier okkal büntetőt ítélt Phil Neville szabálytalansága miatt, Ionel Ganea pedig nem hibázott.

Franciaország–Dánia mérkőzés az Európa-bajnokságon 2000-ben

Franciaország–Dánia mérkőzés az Európa-bajnokságon 2000-ben

Fotó: Tim de Waele / Getty Images Hungary

A negyeddöntőre elfogyott a románok lendülete, simán 2–0-ra kikaptak az olaszoktól. Ugyanilyen eredményt és portugál sikert hozott Humberto Coelho együttesének a törökök elleni mérkőzése, Nuno Gomes mindkét félidőben szerzett egy gólt. Másnap a hollandok tönkreverték a jugoszláv csapatot (6–1), a mérkőzés után legfeljebb az keltett vitát, hogy Patrick Kluivert tényleg Eb-csúcsot jelentő négy gólt szerzett-e, vagy „csak” hármat, egy pedig Dejan Govedarica öngólja. Utóbbi lett a hivatalosan elfogadott verzió. Részben magyar szál: a jugoszláv csapatban kilenc olyan futballista lépett pályára, aki szerepet kapott előző ősszel a magyarok elleni 7–1-en, az Üllői úton. A futball soha nem egyszerű matematika, de azért ne gondolkodjunk azon, hogy akkor mekkora különbség lehetett a magyar és a jó formában lévő holland csapat között.

A negyedik negyeddöntő hozta a legjobb mérkőzést és a legnagyobb csatát. Bruges-ben három gólt hozott az első félidő a francia–spanyol meccsen, sorrendben Zinédine Zidane, Gaizka Mendieta és Youri Djorkaeff szerzett gólt. Zizou szabadrúgásból küldte a labdát a spanyol kapuba, a sajtó gyorsan felidézte egy hajdani „mágikus tízes”, Michel Platini egy korábbi Eb-n, 1984-ben, ugyancsak a spanyoloknak, ugyancsak szabadrúgásból lőtt gólját.

De abban mindenki egyetértett, hogy nem az övé volt a mérkőzés kulcspillanata, hanem Raúlé, aki a 90. percben, 1–2-nél az égbe lőtte a megítélt tizenegyest.

A spanyol sajtó nem kímélte a világklasszis csatárt. Az El País szerint „Elérhető közelségben volt a csoda, de Raúl miatt elmaradt a happy end.” Az El Mundo kegyetlenül belerúgott egyet a csatárba: „Raúl, az elkényeztetett, multimilliomos sztárocska a döntő pillanatban mondott csődöt. A megasztár bekerült a bukott hősök panteonjába.” Az AS minimum ironikus volt: „Elmaradt a csoda, Raúl kivégezte Spanyolországot. A bíróval még boldogultunk valahogy, Raúl ellen nem volt esélyünk…”

Nem volt egyszerű a franciáknak az elődöntő sem. A portugálok Nuno Gomes révén az első félidőben előnybe kerültek, ezt Thierry Henry a másodikban kiegyenlítette, de úgy tűnt, tizenegyesekkel dől majd el a továbbjutás. Ám a 117. percben megszületett a nagy tornák (értsd: Európa-bajnokságok, világbajnokságok) történetének harmadik aranygólja, amelyet Zinédine Zidane tizenegyesből rúgott Vítor Baía kapujába. A portugálok még több mint két évtized távlatából is vitatják a döntés igazságosságát. Történt, hogy egy valószínűleg a kapu mellé tartó lövésbe Abel Xavier beleütött. Günter Benkö, az osztrák játékvezető nem észlelte a kezezést, ellenben partjelzője, a szlovák Igor Sramka jelezte neki, hogy tizenegyest kell ítélni.

A portugálok kiborultak, Luís Figo egyszerűen levonult a pályáról.

Zidane berúgta a labdát a kapuba, ezzel továbbjutottak a franciák, majd még Nuno Gomes is összeszedett […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/futball/2021/eb/2021/06/04/figo-ugy-megharagudott-a-birora-hogy-levonult-a-palyarol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Igaz a hír: Nápolyból keresik Rossit, de csak a felesége és a gyerekei

Igaz a hír: Nápolyból keresik Rossit, de csak a felesége és a gyerekei

Rekkenő hőségben tartotta meg csütörtökön Telkiben búcsú-sajtóértekezletét Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Mielőtt …