Biztos gazdasági háttér, ehhez megfelelő üzleti és/vagy politikai támogatottság, mindez a hagyományokra építő, de az újdonságokra is nyitott szakmai alapokra helyezve. Olyan ez a magyar sportban, mint a középkori alkímiában lehetett a bölcsek köve. Aduászként bármikor előhúzható, és mindenre megoldást nyújt: bármilyen anyagot képes arannyá változtatni, de visszaadja a fiatalságot is, vagy éppen örök életet biztosít. Erre vágyik mindenki, de megtalálni és megtartani nem egyszerű, hanem többlépcsős kihívás.
A nyári olimpián szereplő sportágak hazai szövetségeinél akad olyan, ahol sikerült színpadra, ott vezető szerepbe állítani azt a személyt az eltelt másfél évtizedben, akinek egyik oldalon a neve garanciát jelentett, a másik oldalon pedig minden problémát képes volt orvosolni, karizmájával követendő utat mutatott és akár még tempót is diktált. De akadt olyan sportág is, ahol egymásnak adták a szövetség ajtajában a kilincset, majd házon belül az elnöki széket.
A tokiói olimpiát követő tisztújításoknál a történtek elemzésénél már megállapítható volt, hogy a kiválasztási szempont a korábbiakhoz képest annyiban tompult, hogy a politikai háttér, beágyazódás lényegesen kevésbé volt döntő tényező, mint azokban az években, amikor az anyagi források nagyságrendi növelésével teljesen új dimenziók nyíltak sportszakmai téren. Elsősorban az infrastrukturális fejlesztések tekintetében.
A folyamat a későbbiekben is folytatódott: a politikai szál egyre kevésbé jelent meg direktebben, és előtérbe kerültek azok a sportágból érkezett személyek, akik kellő sportvezetői és sportdiplomáciai érzék birtokába kerültek karrierjüket követően. A 2026-os országgyűlési választásokon azonban még így is több olyan sportvezető támogatta nyíltan a Fidesz kampányát, vállalt benne személyesen szerepet, akinek nem volt szoros politikai beágyazódása.
Azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy a magyar sportot szakmailag, még inkább gazdaságilag mennyiben és miként érinti a kormányváltás, de a korábbi trendeknek megfelelően annak idővel begyűrűző hatása a szakági szakszövetségekben feltételezhető. Még inkább borítékolható.
Asztalitenisz
Nátrán Roland gazdasági-pénzügyi szakember – a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) volt vezérigazgatója, a sportág nemzetközi szövetségének pénzügyekért felelős alelnöke – 2013 óta vezette a szervezetet, amelyben 2017-ben és 2021-ben is megválasztották elnöknek. A 2023. június 8-i, rendkívüli tisztújító közgyűlésén azonban „elbukott” az 52 éves Kovacsics Imrével szemben. A testnevelő tanári végzettséggel is rendelkező üzletembernek, a SPA Hungary Holding Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójának a megbízatása négy évre szól. A tisztújítás azért vált szükségessé, mert 2022 decemberében egy, majd a május 11-re összehívott közgyűlés előtti napon további öt elnökségi tag mondott le posztjáról, így megszűnt a testület.
Atlétika
Gyulai Miklós 2009-től vezeti a szövetséget, amelynek életében a 2023-as világbajnokság megrendezése mérföldkövet jelentett. A vb ráadásul a magyar sport egészét tekintve is kiemelkedő eseménynek számított. Gyulai Miklós sportági elkötelezettsége és beágyazódása teljesen egyedi: atlétaként a nyári, bobversenyzőként a téli olimpián vett részt. A testnevelő, egyben sportriporter Gyulai Miklós édesanyja (Kazi Olga), édesapja (Gyulai István) és testvére (Gyulai Márton) is olimpikon. Az apuka legendás sportriporterként váltott a sportdiplomáciára, majd lett a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, testvére a sportág nemzetközi, európai, valamint hazai vonalán is aktívan dolgozik, 2023 ősze óta a nemzetközi szervezet (WA) sportigazgatója.

Birkózás
A szövetséget 1992-től az olimpiai bajnok sportági legenda, Hegedűs Csaba irányította, helyét a 2015-ös választáson Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője, alelnöke, a rezsicsökkentésért felelős képviselő vette át. A politikust legutóbb 2024 márciusában választották meg újra, mostani megbízatása öt évre szól.
Cselgáncs
Tóth László erős sportági múlttal és kötődéssel 1998-ban került a szövetség elnöki székébe, amelyben azóta is ül, elismert üzletemberként és pénzügyi szakértőként a nemzetközi sportvezetésben is szerepet kapott. A 66 éves sportvezető a közelmúltban jelentette be, hogy 28 év után távozik a posztról, a május 10-i tisztújító közgyűlésre nem jelölteti magát, és kizárólag az európai szövetség (EJU) elnöki feladataira összpontosít. Utódja a sportág berkein belülről kerül majd ki. A jelöltetek között van Tóth Krisztián, aki a közelmúlt egyik legsikeresebb hazai judósa, olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes. Rajta kívül – a judoinfo.hu szaklap tájékoztatása szerint – a megüresedő elnöki posztra további hárman adtak be pályázatot: Balogh Levente üzletember, a nehézsúlyban Eb-bronzérmes Csizmadia Zoltán, a magyar bajnoki dobogós, ügyvédként dolgozó Sulányi Péter.
Evezés
Dávid Imrétől, a szövetség – immár örökös tiszteletbeli – elnökétől 2014 őszén vette át a képzeletbeli stafétát Bényi Szabolcs, aki jogászként, több cég vezetőjeként dolgozott és ingatlanfejlesztéssel, reorganizációval foglalkozott, valamint elnökségi tagja volt a Felszámolók Országos Egyesületének is. Megbízatása 2017-ig szólt, amikor a sportág kétszeres világbajnoka, Pető Tibor került a helyére. Utóbbit 2020 szeptemberében újraválasztották, de második, 2024-ig szóló mandátumát nem töltötte ki, ezzel párhuzamosan a váci alpolgármesterségtől és a helyi Fideszben betöltött vezetői tisztségétől is megvált, és egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távozott az evezősök éléről is. Utódja 2022 májusától a sportággal több vonalon is szoros kapcsolatot ápoló, mastersként a mai napig aktív Cseh Ottó, a Masped Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója lett.
Golf
Sugár András, üzletember és topmenedzser, egyebek mellett a Magyar Telekom korábbi vezérigazgatója 11 év után mondott le elnöki pozíciójáról, helyét 2017-ben Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség vezérigazgatója vette át, akit 2021 tavaszán Vaszily Miklós közgazdász – a TV2 Média Csoport Zrt. igazgatósági elnöke, lapunk, az Index.hu Zrt. összes részvényét birtokló Indamedia Network Zrt. társ-tulajdonosa – váltott. A jelenlegi elnök Dala Soma, a Máriavölgy Zrt. Igazgatóságának első embere, akit 2025 májusában választottak meg.
Kajak-kenu
Baráth Etele politikusként került a már akkor is markáns eredményeket magáénak mondó sportág élére 1997-ben, és 2016-ig vezette a szövetséget, amely időközben a magyar sport egyik zászlóshajójává vált. Utódja korábbi főtitkára, Schmidt Gábor lett, aki a 2012–2014 között a Nemzeti Sportközpontok főigazgató-helyettes volt, jelenleg pedig sportigazgatásért és sportfejlesztésért felelős helyettes államtitkári tisztséget tölt be. Az országgyűlési választásokat követően első sportvezetőként került sportágon belül össztűz alá. A sportvezető ezután saját személyét illetően bizalmi szavazást kezdeményezett, amit az MKKSZ elnöksége április 22-i, szerdai ülésén elutasított.

Kerékpár
Katona Kálmán korábbi közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a Fővárosi Közgyűlés volt tagja 2012 áprilisától a mountain bike, majd decemberétől párhuzamosan a kerékpársportok szövetségének (ma Magyar Kerékpáros Szövetség) elnöki tisztét töltötte be. A hosszan tartó, súlyos betegség után 2017 februárjában elhunyt Katonának elévülhetetlen érdemei voltak a balatoni kerékpárút létrehozásában, cégén keresztül mint támogató is szerepet vállalt a sportágban. A kerékpárosokat közben 2014 novemberétől Polony István, az olajiparból érkezett gazdasági szakember irányította, akit 2016-ban Sándor Benedek, az MKB Bank Zrt. vezérigazgató helyettese, a Tipográfia korábbi versenyzője váltott. Sándor Benedek mindössze fél évet töltött a sportág élén, lemondását követően utódja Princzinger Péter jogász, a Magyar Turisztikai Ügynökség fejlesztési-, majd vezérigazgató-helyettese lett, aki 2017 őszétől a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, amely alapítvány és annak első embere a Szerencsejáték Zrt. csúcstámogatottjaként került az érdeklődés kereszttűzébe. Princzinger 2024 tavaszán mondott le, utódjaként a szintén jogász végzettségű Schneller Domonkost, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóját választotta meg a szövetség közgyűlése. Az elnök és a mostani szakmai vezetés sportágon belüli támogatottsága azonban messze nem egyértelmű. A kerékpárosok közösségének egy része, benne itthon jól csengő nevekkel, bajnokokkal, olimpikonokkal – utóbbiak között a tokiói olimpián a hegyi szakágban, a párizsi játékokon országúton negyedik helyezett Vas Blankával – a napokban nyílt levelet tett közzé, amely egyrészt sportági hiányosságok sorát tárja fel, másrészről pedig reformokat sürget.
Kézilabda
Sinka László 16 évig főtitkárként, majd két évig elnökként szolgálta az MKSZ-t, mielőtt 2011. júniusában közölte, hogy lemond tisztségéről. (Sinka kézilabdás időszakát megelőzően a röplabdázók főtitkára volt, azt követően a sportlövőké lett.) Utódjának Vetési Iván miniszteri biztost, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökét javasolta, akit aztán a küldöttek még abban a hónapban egyhangúlag megválasztották. Vetési 2015 márciusában családi okokra hivatkozva jelentette be, hogy nem száll harcba ismét a posztért, és új elnöknek a jogász végzettségű Kocsis Mátét, a Ferencváros alelnökét, a klub női kézilabda-szakosztályának elnökségi tagját ajánlotta. Az áprilisi küldöttgyűlésen két tartózkodás mellett szavaztak bizalmat a Fidesz akkori kommunikációs igazgatójának, Józsefváros polgármesterének. Miután a 2024-es női Eb-rendezésből a tervezettnél jóval kisebb szerepet vállalt a magyar szövetség, Kocsis 2023 januárjában jelentette be, hogy a tavaszi tisztújításon nem indul újra az elnöki posztért. Már-már sportági hagyományként azonban ő is ajánlott egy utódot: az egykoron Szegeden és Veszprémben is megfordult, 229-szeres válogatott Ilyés Ferenc személyében, aki visszavonulását követően a Tatabánya klubmenedzsere, valamint az MKSZ határon túli magyar kézilabdáért felelős elnöki megbízottja volt.

Ilyésnek aztán nem is akadt kihívója, ennek megfelelően április 14-én egyhangúlag választották meg a következő öt évre. A Fidesznél frakcióvezetői posztot betöltő Kocsis sem távozott azonban a sportágból, kiemelkedő eseményeken, különösen a válogatott mérkőzésein rendre feltűnt, nemcsak szimpla szurkolóként a lelátón.
Kosárlabda
Sportágához ezer meg egy szállal kötődik Szalay Ferenc is, aki 2010 májusa óta ült a szövetség elnöki székében. Válogatott játékosként Szolnokon éveken át erősítette az Olaj gárdáját, amelynél később edzőként tevékenykedett. Munkásságát minősíti a feljutás az élvonalba – később a női együttessel is összejött ez a bravúr –, majd szakmai asszisztencia a bajnoki címhez. Szalay szolnoki polgármesterként, fideszes országgyűlési képviselőként került a szövetség élére, amelynek 2023. május 2-i, tisztújító közgyűlése előtt két héttel jelentette be, hogy újabb ciklust már nem vállal. Az egyetlen jelölt a posztra Báder Márton, az egykori válogatott játékos, a Budapesti Honvéd férficsapatának szakmai igazgatója volt, akit aztán elnöknek választottak.
Labdarúgás
Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója 2010-ben kezdte meg munkáját a szövetség élén, azóta többször is újraválasztották, legutóbb 2025 májusában. Csányi Sándor utóbbin is egyedüli jelölt volt a posztra, az újabb megbízatása 2030-ig tart, és immár ő a szervezet történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője.
Hivatali ideje alatt Magyarországon a nemzetközi színvonalnak is megfelelően épült vagy újult meg több stadion. Koronaként a Puskás Arénával, amelyben UEFA Szuperkupa-mérkőzést (2020) és Európa-liga-döntőt (2023) is rendeztek már, illetve társotthona volt a 2021-re halasztott Európa-bajnokságnak. A Groupama Arénában női Bajnokok Ligája-döntőt (2019) játszottak.

A magyar felnőtt férfiválogatott jelenleg a 42. helyen áll a világranglistán, a Csányi-korszak kezdetén nem volt az 50-ben, csúcspontjaként pedig állt a 18. helyen 2016 tavaszán. Az együttes hosszas kihagyást követően a 2016-os, a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott 2020-as, továbbá a 2024-es kontinensbajnokságra is sikerrel kvalifikált, és ott mindegyiken helytállt. Sőt, a papírforma és az erőviszonyok ellenére előbbi kettőn még a várakozások felett is teljesített, 2021-ben társrendezőként. A világbajnoki részvételt viszont nem sikerült összehoznia a nemzeti együttesnek ebben az időszakban.
Lovaglás
Lázár Vilmos, a CBA magyar üzletlánc elnöke, a domonyvölgyi Lázár Lovaspark társtulajdonosa, valamint több más vállalkozás tulajdonosa a sportág többszörös világbajnokaként 2009 óta vezette a szövetséget. Utódjaként 2026. április 21-én – az öt elnökjelölt között nem volt ott Lázár – Szotyori Nagy Kristófot választotta meg vezetőjének a közgyűlés. Az új vezető – közvetlen családtagjaihoz hasonlóan – több szállal kötődik a lovassporthoz. A Prosper Lovasklub vezetője, lovasrendezvények főszervezője, versenyzőként többszörös korosztályos és felnőtt bajnok díjugrató, aki 2010 óta vezette a díjugrató szakbizottságot, korábban a szövetség szakmai alelnökeként tevékenykedett.

Ökölvívás
A karizmatikus vezető, Csötönyi Sándor lemondását követően az utóbbi hat évben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!