Mindez annak is köszönhető, hogy korábban nem maximálták az elnöki székben eltölthető időt: Pierre de Coubertin 29 éven át irányította a NOB-ot, míg Henri de Baillet-Latour és Juan Antonio Samaranch egyaránt 21 éven keresztül állt a testület élén, és Avery Brundage-nek is jutott kerek két évtized.
Juan Antonio Samaranch – akinek fia ott van a mostani jelöltek között – regnálását követően fogadták el a 8+4-es szabályt, azaz a NOB elnökét nyolc esztendőre választják, ami ezután megtoldható négy évvel – ezt a 12 éves mandátumot töltötte ki Jacques Rogge, majd Thomas Bach.
A NOB-ot 1894-es megalakulása óta az elnök és a NOB-tagok irányítják, és minden más nemzetközi sportszervezettől eltérően az egyes nemzeti olimpiai bizottságoknak – mindösszesen 206 van belőlük – nem jár alanyi jogon képviselet a legfőbb döntéshozó fórumban, a Sessionben. Az olimpiai mozgalom legfontosabb kérdéseiről az itt szavazó NOB-tagok döntenek, így az elnök személyéről is.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak jelenleg 109 tagja van (a NOB alapszabálya, az ún. Olimpiai Charta 115-ben maximálja a taglétszámot, de ennek feltöltése nem kötelező; a 2023-as, mumbai NOB-ülés előtt – ahol többek között Fürjes Balázst is NOB-taggá választották – több éven át csupán 99 tagja volt a NOB-nak).
A jelenlegi 109 tag megoszlása a következő:
- 66 saját jogon megválasztott, ún. állandó NOB-tag (közéjük tartozik Fürjes Balázs is – ő a NOB történetének nyolcadik állandó magyar tagja; ezek a NOB-tagok legalább 70 éves korukig töltik be ezt a tisztséget, de adott esetben tagságuk meghosszabbítható);
- 14 tag a nemzetközi sportszövetségek képviseletében (betöltött poszthoz kötött tagság: elnök, alelnök vagy főtitkár – csak addig tag, ameddig az adott szervezet élén áll);
- 15 tag a nemzeti olimpiai bizottságok képviseletében (elnökök vagy főtitkárok, ameddig a szervezetükben betöltik az adott hivatalt);
- 14 tag a sportolói bizottság képviseletében (nyolc évre megválasztott aktív vagy a pályafutásukat nemrég befejezett olimpikonok, akiket társaik szavaztak meg).
Március 20-án, a 144. NOB-ülés keretében Görögországban a jelenlévő NOB-tagok hét jelölt közül választanak. Az alapszabály szerint ha a kandidálóknak van NOB-tag honfitársuk, azok nem voksolhatnak (így több francia, brit, olasz és japán tag sem kap szavazógépet – legalábbis addig, amíg az elnökségre pályázó honfitárs versenyben van).
A szavazási procedúra addig tart, míg egy jelölt megkapja a jelenlévő és szavazó NOB-tagok voksainak felét, plusz egyet. Ameddig nincs meg ez a többség, újabb kört, köröket tartanak, és egy-egy ilyen kör utolsó helyezettje mindig kiesik a versenyből. A hét elnökjelölt január 30-án, a NOB székhelyén, Lausanne-ban mutatta be a programját a tagságnak – azaz a héten esedékes ülésszakon már a választási procedúra lesz fókuszban.
Egyelőre nincs favorit a posztra
Az olimpiai mozgalom berkein belül jól értesült insidethegames.biz portál arról írt, hogy ugyan nincs abszolút favorit az elnöki posztra, de az irány már kezd kialakulni.
Sajtóhírek szerint Lord Sebastian Coe, Juan Antonio Samaranch és Kritsy Coventry a legesélyesebbek arra, hogy megnyerjék a választást, ami azért érdekes, mert mind a három jelölt programja merőben eltér egymástól.
Mindegyikük sajátos elképzelést testesít meg az olimpiai mozgalomról, a hagyományos értékek megőrzésétől a progresszívebb és modernebb megközelítésig. Egy olyan választáson azonban, ahol minden szavazat döntő, a végeredmény az utolsó pillanatban kötött szövetségeken és stratégiai ígéreteken múlhat. Még nem tudni, hogy a sportigazgatókból, üzleti vezetőkből, királyi családokból és milliárdosokból álló tagok milyen irányba kívánják vinni az olimpiai játékokat.
Rendkívül fontos, hogy ki fogja betölteni a NOB elnöki tisztségét a következő években, mert ez alapjaiban határozhatja meg, merre indul el a jövőben az ötkarikás játékok. Egy folyamatosan változó világban a mozgalomnak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy releváns és értelmes maradjon. A következő vezetőnek kényes egyensúlyt kell teremtenie a hagyomány és az innováció, a befogadás és a méltányosság, a politika és a sport között.
Egy korábbi sorsolás alapján ebben a sorrendben szerepelnek a jelöltek a virtuális szavazólapon:
- Feisal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
- David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
- Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí és Snowboard Szövetség elnöke
- Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnöke
- Kirsty Coventry (zimbabwei), olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöke
- Lord Sebastian Coe (brit), olimpiai bajnok atléta, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke
- Morinari Watanabe (japán), a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke
Coe sokkal jobban nyitna az aktív sportolók irányába
Az elnökjelöltekkel Csisztu Zsuzsa készített interjút a Csisztu Sportcastben, amelynek egyik vendége volt Lord Sebastian Coe, aki jelenleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke. A 68 éves sportvezető arról beszélt interjújában, hogy az életkor immár semmit nem jelez, legyen szó fizikai vagy kognitív képességről, így véleménye szerint el tudná látni a NOB elnöki posztját.
A kétszeres olimpiai bajnok Coe azt hangsúlyozta a beszélgetésben, megválasztása esetén sokkal jobban nyitnak majd az aktív sportolók felé, szeretné azt elérni, hogy a nemzetközi bizottság jobban gondoskodjon a sportolókról […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!