Ha csak a helyezéseket nézzük, Európa négy legerősebb futballválogatottja csap össze a trófeáért, de azért nem mindenkinek volt sima az útja a szerda este kezdődő elődöntőig.
Jó az „öreg” a háznál
A 2018–2019-es kiírást megnyerő Portugália a következő két idényben lemaradt a négyes döntőről – egyaránt a végső győztes mögött zárt csoportjában másodikként –, a mostani évadban viszont hamar lerendezte a horvát, skót, lengyel triót, és négy győzelem mellett két döntetlennel hatpontos fórral végzett az élen.
A 2016-os Európa-bajnok közel állt ahhoz, hogy a négy közé se jusson be, hiszen Dániában Rasmus Höjlund kései góljával kikapott, otthon még a 86. percben is 2–2-re állt, aztán Trincao hosszabbításra mentette a párharcot, majd ott rögvest újra betalált, Goncalo Ramos találata pedig végül fölényes győzelmet jelentett (5–2).
Döcögős kezdés után drámai büntetőpárbajjal a négy közé
A 2021-ben csúcsra érő franciák számára még döcögősebb volt az út, hiszen rögvest kikaptak otthon az olaszoktól – pedig az idény végén BL-győztes Bradley Barcola góljával az első percben előnyhöz jutottak, de ekkor még az Inter játékosai, az egyaránt betaláló Federico Dimarco és Davide Frattesi örülhettek (1–3). Randal Kolo Muaniék a belgákat oda-vissza legyőzve azért biztosították helyüket a kieséses szakaszban, az izraeliek budapesti legyőzése után viszont a Stade de France-ban csak gól nélküli döntetlenre végeztek ellenfelükkel szemben. Így jöhetett az olaszországi zárás, amelyen a csoportelsőség volt a tét, ehhez két góllal kellett nyerniük a San Siróban, és ezt végül Adrien Rabot duplájának is köszönhetően meg is tették, 3–1-re győztek.
A nyolc között a legutóbbi ezüstérmes horvátok (akik 2022-ben a dánok és a kieső osztrákok mellett épp a franciákat előzték meg) ellen sem állt sokáig jól a szénájuk, Ante Budimir és Ivan Perisic a spliti odavágó első félidejében bevette a kaput (2–0), a franciák pedig hiába próbálkoztak ezzel három játékrészen át. A gödörből Michael Olise húzta ki az együttes, majd az Aranylabda-várományos Ousmane Dembélé mentette hosszabbításra a párharcot (2–0), és végül drámai büntetőpárbajban, hét kör után ünnepelhetett a házigazda (2–2 – 5–4).
Hengerlésnek indult, izgulós lett a címvédő útja
A legutóbbi kiírást megnyerő Spanyolország friss Európa-bajnokként várta a rajtot, és a belgrádi gól nélküli döntetlent követően olyan magabiztossággal hozta a csoportját, amit várhattunk tőle. Svájcban a PSG-vel is mindent megnyerő Fabián Ruiz vezérletével 4–1-re nyert, a dánok elleni két szűk siker (1–0 és 2–1) között pedig Szerbiát is legyőzte (3–0). A svájciak elleni zárásnak így már semmilyen tétje sem volt, de Bryan Zaragoza 93. perces büntetőjével azért ezt a meccset is megnyerte (3–2).
A mieink csoportjában második hollandok ellen aztán 90, 180 és 210 perc után is döntetlent mutatott az eredményjelző. A 2010-es vb-döntő „visszavágóján” Nico Williams góljára Cody Gakpo és Tijjani Reijnders felelt Rotterdamban, mielőtt Mikel Merino a 93. percben egyenlített (2–2), Valenciában pedig Mikel Oyarzabal találataira Memphis Depay és Ian Maatsen válaszolt a rendes játékidőben. A hosszabbításban Lamine Yamal harmadszor is megszerezte a spanyol előnyt, de Xavi Simons a meccs harmadik büntetőjét is értékesítette (3–3), így jöhettek a tizenegyesek. Itt Yamal hibázott ugyan, rajta kívül viszont mind az öt spanyol eredményes volt, a hollandok részéről pedig Noa Lang után Donyell Malen is kihagyta saját rúgását (5–5 – 5–4).
A magyarok elleni gálától kezdve egy pillanatig sem volt kérdéses a négyes döntő
Az Európa-bajnokságon a későbbi győztes spanyoloktól a negyeddöntőben kikapó németek a magyar válogatotton töltötték ki a frusztrációjukat, a düsseldorfi rajton Florian Wirtzék ötször mattolták Gulácsi Pétert, aki – mint utóbb ez kiderült – végül ezen a meccsen védte utoljára a mieink kapuját (5–0). Az amszterdami 2–2 után Münchenben 1–0-ra nyertek a hollandok ellen, a bosnyákoknak pedig az idegenbeli 2–1-es siker után otthon egy hetest vágtak, bebiztosítva az elsőségüket. A budapesti záráson Felix Nmecha hajrában szerzett góljával kerültek előnybe, de Szoboszlai Dominik 99. perces büntetőjével a mieink pontot tudtak menteni (2–2).
A németek az elsőséget az utolsó körben elbukó olaszok ellen egy félidő után kezdtek hengerelni, Sandro Tonali góljára – a négy találattal Cristiano Ronaldo mögött második – Tim Kleindienst felelt Milánóban, mielőtt Leon Goretzka révén fordítottak a vendégek (1–2), majd a dortmundi visszavágó első játékrészében Joshua Kimmich, Jamal Musiala és Kleindienst is eredményes volt, amivel már 5–1-re is vezettek az összesítésben. Az olaszok nem adták fel, Moise Kean duplája után a 95. percben Giacomo Raspadori büntetőjével egyenlíteni is tudtak, a hosszabbítást érő negyedik találat viszont már nem jött össze (3–3).
A nationalelf így először jutott be a Nemzetek Ligája négyes döntőjébe, ahol rendezőként próbálhatja megszerezni azt a trófeát, amelyet a másik három rivális egyszer már el tudott hódítani.
Érdekesség, hogy az Európa-bajnokságon épp ez a négy csapat volt a negyeddöntő felső ágán, Spanyolország ráadásban verte meg Németországot (2–1), Franciaország pedig büntetőpárbajban Portugáliát (0–0, 5–3), mielőtt 2–1-re kikapott volna a végül a fináléban az angolokat is 2–1-re legyőző spanyoloktól.
Ha esetleg valaki a legutóbbi két Eb-n finalista angolokat hiányolná a mezőnyből, a „háromoroszlánosok” 2022-ben Olaszország, Magyarország és Németország mögött negyedikként zárva kiestek az A ligából, most a B-ben elsőként végezve jutottak vissza a legjobbak mezőnyébe – ahonnan a mieink a törökök elleni pótselejtező elvesztésével estek ki.
A történelem és a forma is a németek mellett szól
A négyszeres világbajnok első NL-döntőjéhez Münchenben a portugál válogatottat kellene legyőzni, ebben ugyanakkor elég jó rutinja van a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!