Anita Wlodarczykot úgy emlegetik a sport világában, mint a kalapácsvetés királynőjét. Nem érdemtelenül, mert minden vetélytársa közül ő dobott először nagyobbat 80 méternél, eddig csak neki sikerült sorozatban háromszor is olimpiát nyernie, hozzá négy világbajnoki aranyérmet is begyűjtenie. A 37 évével tapintatlanság nélkül veteránnak nevezhető atlétanő az alig öt hónap múlva esedékes budapesti világbajnokságon a lehető legnagyobb dobásra készül: mesterötösre, amit másnak a jövőben aligha sikerül megismételni.

A sikertörténetnek viszont van egy krimibe illő fejezete is, ami azt bizonyítja, hogy a lengyel sportolónő nem c sak a pályán, hanem az utcán is képes harcias amazonként küzdeni. Wlodarc z yk kilenc hónappal ezelőtt egy örökre felejthetetlen júniusi napon egyszerre érezhette magát bátornak és büszkének, ugyanakkor merész fellépése kárvallottjának is.
Tolvajt fogott, de belesérült
Az atlétika csodálatra méltó alakja az SzPress Hírszolgálat kérdéseire válaszolva először az autóját elkötni igyekvő tolvaj elfogásának történetét idézte fel.
„Mikor máskor történhetett volna, mint egy nappal a lengyel bajnokság rajtja előtt, még Varsóban. Alighogy belekezdtem az edzőteremben a gyakorlatok elvégzésébe, hirtelen az a baljós érzésem támadt, hogy valami rossz dolog történik a parkolóban álló kocsimmal. A sejtelmem beigazolódott, egy férfinak már sikerült kinyitni az autóm ajtaját. Amint a tolvaj észrevette, hogy hívom a rendőrséget, futásnak eredt, és próbált elmenekülni. Rohanni kezdtem utána, úgy szedtem a lábamat, ahogy csak tudtam, és 120 méter megtétele után el is kaptam a grabancát. Ez volt életem leggyorsabb sprintje. Az adrenalinszintem úgy felszökött, hogy csak néhány órával később kezdtem fájlalni a lábamat, egyre jobban és aggasztóbban. Felkerestem az orvosomat, aki elküldött MRI-vizsgálatra, ott izomszakadást állapítottak meg, amit csak műtéttel lehetett rendbe hozni. Nem először operáltak, de ez azért okozott súlyos lelki fájdalmat, mert lemondani kényszerültem a világbajnoki és az Európa-bajnoki részvételemről is. Pedig az idényt egy biztató 78 méteres dobással kezdtem, tehát jöhettek volna a 80 méteresek is. Egy újabb műtétre is szükség volt, és csak aztán következhetett a rehabilitáció. A sok rossz után az a jó hírem, hogy felépültem, már keményen dolgozom, és hamarosan készen állok a következő két nagy megméretésre: a budapesti világbajnokságra és a párizsi olimpiára. Mielőtt elfelejteném, a fülön csípett autótolvaj börtönbe került, ott a helye” – tájékoztatta az SzPresst a világcsúcstartó kalapácsvetőnő.
Csak papíron veterán
„Mindent elértem, amire vágytam, olimpiai, világ- és Európa-bajnok vagyok, a korommal pedig nem foglalkozom, pedig 22 évnyi kemény munka áll mögöttem, miközben a sérülések és a műtétek miatt keservesen nehéz időszakaim is voltak. Most úgy vagyok, hogy amíg a sport örömet okoz, az edzések pedig nem állítanak megoldhatatlan feladat elé, addig nincs okom a visszavonulásra. Valójában csak egyvalamin változtattam, néhány éve a korábbinál sokkal többet foglalkozom a testem regenerációjával és azzal, hogy mentálisan ugyanolyan erős legyek, mint fizikailag. Az emberek hajlamosak veteránnak nevezni a 35 éven felüli atlétákat, amiről én azt mondom, hogy ez csak egy előítélet, amire igyekszem […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!