Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szerepcsere
„Ha előre tudom, mi vár majd rám, biztos, hogy másik címet adok annak a tudósításnak…”
Bal kezemen Varga Ákos, az M4 Sport kommentátora, alkalmi AVAR, azaz videobíró-asszisztens, jobbomon pedig az MLSZ teljes képzését elvégzett operátor, akinek fő feladata a technika kezelése. Van bőven kapcsoló és gomb, amit koordináljon, főleg, hogy a látóteremet betöltő hét hatalmas képernyő némelyike még érintésérzékeny is.
Az MTK Budapest szöglethez készül, középütt öt-hat páros alakul. A beadást követően a kivetődő gyirmóti kapus, Hársfalvi András elöklözi a labdát, de nem túl messzire. Még mielőtt az elhagyná a tizenhatost, Thiago Ferreira próbálja fejmagasságba emelt lábbal visszakanalazni. Ám nem a labdát, az ellenfelet találja el – Zierkelbach Péter játékvezető pedig már megy is, hogy sárga lapot adjon neki.
„Lehetséges piros lap ellenőrzése” – mondom, ám mintha nem is az én hangom lenne. Varga Ákos átveszi a stadionból érkező adásképet, bár az ápolás percei alatt aligha történik ott bármi figyelemre méltó. Ő is inkább a középső monitort figyeli, amin az operátor segítségével újra meg újra megismételve, több kameraállásban is megjelenik a kérdéses szituáció.
Ezúttal szimulációról van szó, az esemény valójában másfél évvel korábban történt, a VAR NB I-es bevezetését követő első fordulóban. Az iménti mondatom közben balról a vállam felett átnyúlva Solymosi Péter, a 331 élvonalbeli meccsével a játékvezetői rekordot tartó spori nyomta le azt a gombot, ami a valóságban a hangomat továbbította volna Zierkelbach irányába.
Néhány érvet végigveszünk, miért is kellene kiállítani Ferreirát: túlzott erőhasználatról nincs szó, ugyanakkor az ellenfél testi épségének veszélyeztetése nemcsak elvi szinten valósult meg. Az ismétlésből látszik, ott, ahol az ezüstös stopli érte a gyirmóti arcát, hosszanti sebből vér szivárog. Bár Ferreira aligha akart szándékosan sérülést okozni, a lassított képen egyértelmű, még a rúgás előtt meglátja ellenfelét és fel is ismeri a veszélyt. Gyaníthatóan lett volna esélye korrigálni a mozdulatot, hogy a fej helyett esetleg vállmagasságban találja el. Ám nem tette meg.
Fotó: Magyar Labdarúgó-szövetség
Ezek – az elénk helyezett – a VAR használatát taglaló, a legfontosabb szituációk döntési mechanizmusát és fő szempontjait jegyzetszerűen, ábrákkal megerősítve összefoglaló „puskapapír” alapján is megállják a helyüket. Eltelt talán három perc, de leadjuk a jelzést, a játékvezető nézze meg a pálya széli monitoron is a szituációt, a VAR-busz ugyanis úgy érzékeli, sárga lap helyett a kiállítás lenne a megfelelő döntés. Ugyan szimulációról beszélünk, a való életben is ugyanez történt, csak valamivel gyorsabban. Az akkori videobíró, Erdős József – velem ellentétben –, nem öt perccel korábban ismerkedett meg az átalakított kisbusszal és a benne rejlő technológiával. S vélhetően Solymosi Péterrel sem kellett végigbeszélnie az élesben tett javaslatot azon a találkozón, melynek mindkét résztvevője kiesett az NB I-ből az idény végén.
Így lett belőlünk 10 percre videobíró
A Magyar Labdarúgó-szövetség jóvoltából nyerhettem bepillantást a VAR-rendszer működésébe a technikát üzemeltető Studiotech budapesti telephelyén. Solymosi sporttárs és a játékvezetői bizottság elnöke, Hanacsek Attila instrukciói mentén pedig a magyarországi három, egyenként 150 millió forintot érő VAR-busz egyikében nagyíthattam, játszhattam vissza végeláthatatlan mennyiségben kiállítás- vagy épp lesgyanús szituációkat.
Pont úgy, ahogy az MLSZ által indított képzésen is teszik, és tették mindazok, akik ma már az NB I-es mérkőzéseken működnek közre videobíróként vagy videobíró-asszisztensként. S viszonylag hamar be kellett látnom, könnyelműen fogalmaztam néhány héttel korábban, a Vasas–Újpest-meccs viszonylag egyértelműnek tűnő, mégis több mint három és fél percen át ellenőrzött góljánál.
A labdarúgó-világbajnoksággal ellentétben a magyar élvonalban ugyanis nem félautomata rendszer határozza meg a lesállásokat. S míg a 2D-analízis esetében, mikor a talajon „támaszkodó” testrészek vonalát kell meghatározni, valóban másodpercek alatt elkészül a vonalazás. Még a legminimálisabb különbséget is legfeljebb négy lépésből meg lehet határozni, addig a „levegőben lógó” leshatárt megállapító 3D-analízisnél bőven van mit kattintani. A hétvégi élvonalbeli fordulóra készülő, harcedzett operátorunknak is némi időbe telik megalkotni a VOL-t, azaz az angol szakzsargon szerinti virtual offside line-t (virtuális lesvonalat). Pedig itt nem kell számolni azzal a nyomással, mint például Zalaegerszegen, hogy a buszunk parkolóhelyétől alig tíz méterre, a büfé előtti sorban álló drukkerek közül néhányan – a nekik nem tetsző ítélet után – esetleg „bekopogtatnak”.
2 perc 45 másodperc.
Hanacsek Attila alig egy órával korábban a szomszédos irodaépület tárgyalójában taglalta, ez az MLSZ jb céljai szerint a maximális idő, amennyit a játék egy lesgyanús szituáció után született gól megerősítése miatt állhat. Az időlimit betartása nem mehet az alaposság rovására, ugyanakkor a játékosok, a szurkolók és a játékvezetők közös érdeke, hogy sikerüljön betartani.
A tapasztalat az, hogy kettő, kettő és fél percig még tart a türelem, három percnél viszont a legritkább esetben feledkeznek meg a szurkolók arról, hogy az MLSZ »méltatásába« kezdjenek. Túl azon, hogy a hosszan álló játék megtöri azt az érzelmi hullámot, ami miatt mind élünk-halunk ezért a sportágért, a játékvezető kollégákkal sem tehetjük meg, hogy egy egyébként békés, jól kézben tartott meccsen az elhúzódó VAR-ellenőrzés miatt egy ellenséges közeget kapjanak vissza a vizsgálat után
– magyarázza. Márpedig kutatások mutatják, hogy a túl soká álló játék nemcsak a lelátón, de a pályán belül is növeli az elégedetlenséget, ezzel pedig a feszültséget, így nehezíti a játékvezetői hármas dolgát.
Az MLSZ-ben 2019-ben született meg az elvi döntés a videobíró bevezetéséről, kilenc hónappal később 570 ember munkájának gyümölcseként már tesztelték a rendszert. A nemzetközi szabályok és elvek adaptálása mellett a koronavírus-járvány is komoly kihívást jelentett. A projektet az első lépésektől koordináló Puhl Sándor elvesztésére pedig aligha lehet megfelelő szavakat találni. Hanacsek sem tudott, inkább csak felmutatott az égre, megjegyezve, hogy a sors néha kegyetlen játékokra képes.
A magyar játékvezetés a legnagyobb ajándékát kapta. S sajnos, ekkor kellett elszenvednünk a legnagyobb veszteségünket is, néhai alelnök úr halálával.
Ahogy a nemzetközi mérkőzéseken, úgy idehaza is négy területen nyújt segítséget – korrekciós lehetőséget – a videobírói rendszer:
- a gól szabályos körülmények között esett-e: az akció során történt-e szabálytalanság, ami miatt érvényteleníteni kell a találatot (ebbe tartozik az is, hogy elhagyta-e a labda a játékteret az akció során) / érvényes volt-e mégis az a találat, amelyet elsőre nem adtak meg;
- büntetőhelyzet megítélése: utólagos megadás / a döntés helybenhagyása / a döntés visszavonása;
- azonnali kiállítást érő szabálytalanság utólagos szankcionálása / esetlegesen jogtalan piros lap felülbírálata;
- az azonosítás, azaz a megfelelő embert büntették-e: az a játékos kapta-e valóban a sárga vagy piros lapot, aki valóban elkövette a szabálytalanságot.
Pandora szelencéje
A VAR-t legalább annyi kritika éri a játékmegszakítások miatt, mint azért, hogy a felhasználási szabályok nem teszik lehetővé például egy olyan szöglet vagy szabadrúgás megítélésének vizsgálatát, amelyből később […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
