Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Míg a szerbek az elmúlt három idényben harminc utánpótláskorú játékost értékesítettek a nemzetközi piacra, ebből pedig a helyi kluboknak – a Transfermarkt becslései alapján – 106 millió eurónál is több bevételük keletkezett, addig Magyarországról mindössze négy játékost sikerült értékesíteni – Dénes Csanád Vilmost, Komáromi Györgyöt, ifj. Lisztes Krisztiánt és Pécsi Ármint –, akik a leghízelgőbb adatok szerint is 7,9 millió eurót hoztak az NB I-es klubok konyhájára.
Döbbenetes szám arról, a hazai klubcsapatok mekkora piaci bevételi forrás lehetőségét hagyják csaknem kiaknázatlanul. Egyúttal jó példája annak, miért érezhette úgy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) vezetősége, valamint az állami sportirányítás, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Sportállamtitkárság háttérintézménye, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI), ideje új ösztönzési rendszereket bevezetni a magyar fiatalok kinevelése, beépítése és esetleges továbbértékesítése érdekében.
A válogatott mérkőzések miatti szünetet kihasználva újfent megnéztük, hogy állnak a labdarúgó NB I-ben a magyar fiatalok, illetve összességében a magyar állampolgársággal rendelkező futballisták játékpercei az MLSZ „hazai szabályának”, illetve a Sportintézet produktivitási rendszerének tükrében. Ezek azok az intézkedések – a szövetség esetében inkább ösztönző-, az intézetében követelményrendszer –, melyek a 2025–2026-os futballszezon rajtja előtt nagy vitákat váltottak ki. Sőt, a háttérben – néha nem is annyira csak ott, hanem a klubvezetők és vezetőedzők nyilatkozataiban, közösségi oldalakon tett megnyilvánulásaiban – azóta is komoly indulatokat váltanak ki.
Legutóbb a Ferencváros élén álló Kubatov Gábor Indexnek adott interjúja után vizsgáltuk meg az adatokat. Ebből kiderült, az új iránymutatás hatására jóval jelentősebben nőtt a fiatal magyar futballisták NB I-es játékperceinek száma, mint az a sportvezető szavaiból következett. A 20 százalék körüli növekedés kilenc fordulót követően is megvan, noha kissé szűkült az olló. Kilenc-kilenc (az FTC és az ETO FC Győr esetében nyolc) meccs után majd 18 százalékkal több időt töltöttek a támogatott korosztályhoz tartozó fiatalok (2005. január 1-je és azután születettek) a pályán, mint az előző szezon hasonló időszakában.
| Forduló | 2025–2026 | 2024–2025 | ||
| 1. | 1023 perc | 8,67% | 709 perc | 5,97% |
| 2. | 1275 | 10,81% | 1054 | 8,87% |
| 3. | 1388 | 11,76% | 1089 | 9,17% |
| 4. | 1069 | 9,06% | 741 | 6,24% |
| 5.* | 622 | 7,85% | 1149 | 9,67% |
| 6. | 1135 | 9,62% | 1029 | 8,66% |
| 7. | 1230 | 10,35% | 968 | 8,15% |
| 8. | 1019 | 8,58% | 1157 | 9,74% |
| 9. | 1030 | 8,67% | 725 | 6,10% |
| átlag | 9,49% | >17,89% | 8,06% |
Eközben a tizenkét NB I-es klub közül már négynek nincs lehetősége maximalizálni a Magyar Labdarúgó-szövetség által feldobott 500 millió forintos támogatási összeget: a Ferencvárosnak, a Nyíregyházának, az Újpestnek és a Zalaegerszegnek. Ezeknél a csapatoknál ugyanis legalább egyszer – a ZTE-nél konkrétan az első fordulóban Papp Csongor lecserélése után 14 percig – nem volt meg a minimum egy fiatal a pályán. A másik véglet a már másfél éve a Mol-csoport irányítása alá tartozó Újpest példája: a lila-fehéreknél ugyanis egyetlen percig sem szerepelt fiatal magyar eddig a 2025–2026-os NB I-es kiírásban.
Az MLSZ májusi közgyűlésén a klubok által egyetlen tartózkodás mellett elfogadott ösztönzőprogram jövő nyártól veszi át teljes mértékben a 2022–2023-as szezontól létező „fiatal szabály” helyét. Utóbbinál csapatonként 325 millió forintos bónusz ellenében a meccsek átlagosan felén kellett egy a támogatott korosztályhoz tartozó játékosnak pályára lépnie, míg a 29 700 pontos célszám felét további – idősebb – magyarok pályára küldésével lehetett elérni (ha valaki több fiatalt játszatott, kevesebb magyar kellett összességében, így, illetve az átlagosának köszönhetően több szabadságuk volt a kluboknak, sportigazgatóknak, vezetőedzőknek). A mostani szezon átmeneti évnek számít, az a csapat, amely a 29 700 pontos kritériumoknak megfelel ugyanúgy kereshet több mint 300 milliót, miközben a lehetőség adott, hogy akár már az 500 milliós maximumot is elérje.
Átlagosan a legtöbb fiatalt az ETO tartja pályán a 2025–2026-os kiírás eddig lejátszott kilenc fordulója alapján: ők 1,7 a támogatott korosztályhoz tartozó futballistát szerepeltettek. Közben az eredményességre sem lehet panasza Borbély Balázs együttesének, hiszen csak rosszabb gólkülönbsége miatt marad le a negyedik helytől úgy, hogy a Konferencialiga-menetelés miatt egy meccsel kevesebbet is játszott riválisainál. A Puskás Akadémiánál, az MTK Budapestnél és a Kisvárdánál 1,6 ugyanez a mutató, míg a Diósgyőr, Paks, ZTE trió 1,2-es átlaggal következik.
A zalaiak számára azért is lehet fájó az első fordulós hiba, mert láthatóan átlag feletti mennyiségben biztosítanak lehetőséget a fiataljaiknak. A mezőny végén a már említett Újpest kullog nullás értékkel a neve mellett, de jelen állás szerint a 0,2 fiatalt szerepeltető Nyíregyháza sem teljesíti az enyhébb, 325 milliós központi forrás lehívásához szükséges feltételeket sem. Az FTC – mely az előző három idényből kétszer nem érte el a szükséges fiatalperceket – […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!