2020. március 28., szombatMa Gedeon napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 322,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2020.03.28. Gedeon Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 322,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Sport / Az utolsó pillanatban ébredt, történelmi aranyat nyert

Hirdetés

Az utolsó pillanatban ébredt, történelmi aranyat nyert

A 19 éves Gyenge Valéria olimpiai győzelme nagy meglepetésnek számított 1952-ben. Az úszó 400 gyorson olimpiai rekorddal nyert, az utolsó 100 méteren hagyta le Novák Évát.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

Sárosi Imre edző Székely Éva, valamint a gyorsváltó győzelme után még egyszer ünnepelhetett a helsinki olimpián. Gyenge Valéria ugyanis a kezdeti bizonytalanság után a döntőben élete legjobb eredményével nyert.

Hirdetés

Gyenge 1933. április harmadikán született, napra pontosan hat évvel volt fiatalabb Székely Évánál, hárommal pedig Novák Évánál. Az olimpia előtt egyetlen komoly nemzetközi versenyen indult, a főiskolai világbajnokságon nyert 400 gyorson, és a győztes váltónak is tagja volt.

Helsinkiben inkább a másik két magyartól vártak kiemelkedő szereplést, és az előfutamban nem is ment jól Gyengének. A másik két magyar két, illetve három másodperccel úszott gyorsabban nála. 5:22,6-os ideje nem számított jónak, de így is biztosította a helyét az elődöntőben.

„A megérkezés után nem ment jól az úszás, nehézkesnek éreztem magam, nem voltam jó formában. Még Mesti is tanácstanul állt, kereste az okokat, mi lehet a baj. Én azóta is keresem. Tömött volt az uszoda, nem olyan légkörben készültem, mint addig, ez biztosan közrejátszott. De ki tudja, lehet, hogy az edzőm úgy időzítette a formámat, hogy a döntő napján legyek a legjobb”

– emlékezett vissza Gyenge. Az elődöntőben aztán már sokkal jobb oldalát mutatta Gyenge, mert a legjobb idővel került a négyes pályára.

Gyenge Valéria 1956-ban

Gyenge Valéria 1956-ban

Fotó: Dutch National Archives

Azt hitték, kifutott eredmény, a többiek csak tartalékolnak. Amikor a verseny előtt kérdezték Sárosit, ki fogja nyerni az aranyat, az amerikai vagy a japán, akkor ő a magyarra mutatott.

Azt hitték, remek humora van, de hát Gyenge esélytelen.

Amikor Gyenge felébredt, a most vagy soha érzése volt benne, aztán tompaság tört rá, ahogy az uszoda felé tartott. Bágyadt és sápadt volt, de ahogy felállt a rajtkőre, egycsapásra felébredt, és betartotta a taktikai utasítást, ha a többiek rohannak is, ő akkor is maradjon a saját iramában fog úszni, hogy ne zökkenjen ki belőle.

Féltávnál a 36-ban ezüstérmes dán Hveger és az amerikai Kawamoto volt elöl, de már látszott, hogy Gyenge jó erőben van, és nyomul előre. A hetedik hosszt nyomta meg, 250 méternél már két méter előnnyel vezetett, és a mozgása rendezett volt. A Népsport így tudósított. „Nagy izgalom közepette kezdődött a hajrá. Gyenge tartalékolt még az utolsó 50 méterre, lendületesen hajrázott és előnyét növelve csaknem 3 méterrel ütött be elsőnek. Novák Éva is szépen hajrázott, biztosan tartotta második helyét a végén erősen felnyomuló Kawamotoval szemben.” Sárosi azt jósolta, hogy 5:12 körüli idővel lehet nyerni, ezért nézzük meg az eredményeket is: 

  1. Gyenge – 5:12,1
  2. Novák – 5:13,7
  3. Kawamoto – 5:14,6

A nyolcvanas években megszokhattuk, hogy az edző nemcsak nagyjából, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/alapvonal/2020/03/25/gyenge_valeria_400_gyors_1952_aranyerem/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 A magyar labdarúgó-válogatott 30 millióval támogatja a Szent László kórházat

A magyar labdarúgó-válogatott 30 millióval támogatja a Szent László kórházat

Az egészségügyben dolgozók ezrei hetek óta dolgoznak önzetlenül a koronavírus megfékezésén és a betegek ellátásán. …