Péntektől hétfőig Debrecenben a város, az egyetem, a DEAC, valamint a MEFS közös szervezésében rendezik a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságok Fesztiválját. A MEFOB FESZT lényege, hogy egy helyen és egy időben több egyetemi országos bajnokságot rendeznek, kiegészítve több szabadidősportos eseménnyel. A cél, hogy felhívják a figyelmet az egyetemista korosztály számára a rendszeres sport fontosságára és közösségformáló erejére, másrészt pedig a szervezők az eseményre a 2024-es Európai Egyetemi Játékok főpróbájaként tekintenek, amelynek Debrecen és Miskolc közösen ad otthont.
Balogh László az Indexnek arról beszélt, hogy Debrecenben az egyetemi kultúra szerves része a sport, a fizikai aktivitás.
„Van több mint nyolcszáz olyan hallgatónk, akik sporttudományi képzésben vesznek részt, míg fél évente hatezer nem sportszakos hallgatónak tartunk egyetemi testnevelésórát. Ezen felül további nyolcezer egyetemi polgár van, akik az egyetem által szervezett különböző sportfoglalkozásokon, egészségmegőrző programokon vesznek részt. A polgárok alatt azokat értjük, akik az egyetemen dolgoznak. Ezen felül itt van a DEAC, amelynek további 3500 tagja van, többen sportáguk legjobbjai között szerepelnek, csapatsportágban az első osztályban játszanak. Amennyiben ezeket összeadjuk akkor közel húszezer, rendszeresen sportoló, egyetemhez köthető személyről beszélhetünk. Erre a számra méltán lehetünk büszkék!”
Az igazgató hozzátette: hazánkban először Debrecenben vezették be a sportösztöndíjrendszert, majd ahhoz kapcsolódóan a mentorrendszert, amelyben egy vezető egyetemi oktató és egy hallgató segíti az élsportoló egyetemistát tanulmányaiban, az egyetem elvégzésében.
Százkilencven fölött a sportösztöndíjasok száma
„Ez nálunk abszolút kiemelt feladat, prioritást élvez, divatos mai szóval élve – bár volt erre már példa száz éve is –, kettős karriert vagy életpályamodellt tudjunk nyújtani, amelyben a már csúcson lévő sportolókat tudjuk támogatni. Illetve akikről nagyon sokan hajlamosak megfeledkezni, nálunk viszont erős igény jelentkezett arra, hogy ne így tegyünk, azok a sportolók, akiket egyetlen lépés választ el az élmezőnytől.
Azt látjuk, hogy aki még küzd azért, hogy a csúcsra kerüljön, annak még többet is kell segíteni, nagyobb támogatásra szorul.
Százkilencven fölött van azoknak a száma, akik most a debreceni egyetem hallgatójaként sportösztöndíjat kapnak. Ebbe a kategóriába azok tartozhatnak, akik minimum a hazai élvonalban szerepelnek, de inkább azt mondom, hogy válogatott szintű versenyzőként kell megjelenniük.”
Balogh László kiemelte: Debrecenben máshogy gondolkodnak a sportról, másként tekintenek a sportra, mint általában a magyar felsőoktatási intézmények. Mintegy megerősítve ezzel Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárjának véleményét. Balogh hozzátette: tizenöt évvel ezelőtt amerikai mintát alapul véve nekiálltak felépíteni egy sportrendszert, és azt tapasztalták, hogy kifejezetten erős közösségépítő tud lenni egy egyetemi klub, valamint az arra épülő egyetemi sport.

„Ebbe bátran, mindenféle félelem nélkül bele kell vágni, mert az egyetemi közösség az egyetemi identitás miatt nagyon szereti és élvezi a sportot. Talán nem túlzó kijelenteni, hogy nálunk az elsőszámú közösségépítő a DEAC-, valamint az egyetemi sportcsalád. Tapasztalat továbbá az is, hogy akiknél a sportolás iránti motiváció még nem feltétlen jelent meg, de a sportversenyeken, a mérkőzéseken, sportos közösségi rendezvényeken azért már szívesen ott van, akkor ennek kapcsán csak idő kérdése, hogy mikor érik el a folyamat odáig, hogy ő is aktivizálja magát.”
Az igazgató szerint nincs jelentősége annak, éppen ezért szétválasztani sem érdemes, hogy valaki a sport mellett tanul, vagy a tanulás mellett sportol.
„Mindenhol azt hirdetjük és hangsúlyozzuk, hogy ez a kettő összetartozik és kiegészíti egymást. A kettős életpálya, hogy sportolj és tanulj együtt, segíteni fog abban, hogy a másik tevékenységben is még jobb legyél. Saját példáink sorát említhetném Kozák Lucától kezdve Senánszky Petrán át Battai Sugár Katinkáig, vagy olimpiai bajnokként Risztov Évát és Berki Krisztiánt, akik nálunk végeztek. Az élsportolónak igenis a segítségére van, ha közben a tanulmányaira is koncentrál.”
Nagy általánosságot nézve az iskolaváltásokkal 14-15, majd 18-19 éves korban az érintett fiatalok részéről mindig jött egy életmódváltás, és amíg előbbi időszakra is jellemző, hogy sokan akkor szakítanak a rendszeres sportolással, a második váltásnál hatványozódik a létszám. Balogh László szerint a sportos egyetemi modell abban a tekintetben is a fiatalok segítségére lehet, hogy csak 22-23 éves korukra kelljen meghozni azt a döntést, a sportnak milyen szerepet szánnak életük következő időszakában.
„Az egész magyar egyetemi sportnak a legnagyobb küldetése az lenne, hogy megtalálja a helyét a magyar sport versenyrendszerében. Az igazság az, hogy az egyetemnek és a DEAC-nak köszönhetően mi itt Debrecenben pontosan tudjuk, hogy hol van ez a hely.
A lemorzsolódás aránya fiatal felnőttkorban a legnagyobb, hiszen az ifi korosztályból kiöregedve akkor már a felnőttek között kellene helytállnia egy sportolónak, de sokan nem férnek oda, különböző okok miatt. Pedig lehet, hogy a többségnek csupán pár évre van még szüksége, de mielőtt ez kiderülne, a sport számára már elveszítettük. Erre az átmenetre a legjobb megoldást egy egyetemi klub jelentheti, ahol az élvonallal versenyezhet, de közben mégsem annak a legtetején kell helytállnia. Pont az egyetemi évek alatt lesz meg annak a lehetősége, hogy végérvényesen eldőljön: esélyes arra, hogy a legjobbak között is a csúcsra érjen vagy sem. De közben azért megszerzett egy diplomát, és ha nem lesz profi sportoló, mert az élete úgy hozta, akkor azért van a kezében egy hivatás, amiből meg tud élni.”
Balogh László szerint a rendszer egyelőre leginkább még azért nem tart itt, mert több évtizedes beidegződéssel küzd, miszerint az egyetemi sport „úri huncutság, focizunk, sörözünk egyet”.
„Ami természetesen a mai napig megvan, csak közben ott van a másik, élsportos és versenysportos része. Az országos sportági tagszövetségek és a magyar sportrendszer sem tud egyelőre mit kezdeni azzal, hogy – magunknál maradva – miként tegyünk egy DEAC-ot olyan tradicionális klubok közé, mint Ferencváros, a Honvéd, az Újpest meg az MTK.”
A fesztivál-elképzelés működik
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/2023/04/29/mefs-mefob-mefob-feszt-balogh-laszlo-juhasz-peter-debrecen/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!