Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tóth Balázs tavasszal öt meccs alatt lett csereemberből főszereplő a Blackburnnél – a magyar kapus a Championship egyik legnehezebb szakaszában segítette ki csapatát a gödörből, és centikre volt attól, hogy rájátszásba verekedje magát új klubjával.
„Hál’ Istennek sikerült megkapni a lehetőséget. Igaz, a riválisom, Aynsley Pears kisebb sérülése is kellett hozzá. Elutaztunk Leedsbe, és a meccs reggelén közölte, nincs rendben, nem tud játszani. Mondhatni sorsfordító volt, akadt egy nagyon nagy védésem a meccsen, és összességében is olyan teljesítményt tudtam nyújtani, hogy bent ragadtam a csapatban. A találkozó után az edzőnk közölte, a szezon végéig enyém a lehetőség. Igyekeztem élni vele” – kezdte a beszélgetést a 27 éves kapus, aki így összesen nyolc tétmérkőzésen védhetett az idényben a Roversnél, ebből hat bajnoki és két FA-kupa-találkozó volt.
A Blackburn elképesztő hajrát produkált, zsinórban négy – Tóthtal a kapuban elért – győzelem után az utolsó fordulóban még reális esélye volt a rájátszásba kerülésre. Mindezt úgy, hogy előtte kilenc mérkőzésen át nyeretlen maradt, és hat fordulóval a szezon vége előtt már nyolc pontra is eltávolodott a playoff-helyektől.
A bravúrpont, ami utólag nem boldogít
„A Sheffield otthonában bármikor bravúr lenne egy döntetlen, de ilyen körülmények között az ember nem tudott örülni az egy pontnak. Azt éreztem, hogy jók vagyunk, meg tudjuk verni a Sheffieldet. Többet támadtak, de jól védekeztünk, és megvoltak a saját lehetőségeink. Úgyhogy összességében így a végén már csalódásként ért, hogy nem sikerült megnyerni azt a meccset. A rájátszásban épp velük találkoztunk volna, ha összejön valahogy a győzelem. Biztos, hogy izgalmas párharc lett volna az is.”
A kapus elárulta, noha tavasz elején még kifejezetten optimista volt, bő egy hónapja gondolni sem merte volna, hogy ennyire közel lesznek a feljutáshoz.
„Egy reménytelennek tűnő, 12. helyről indultunk, de ahogy folyamatosan nyertünk, úgy alakultak előttünk is a mi szempontunkból jól az eredmények – közeledtünk a rájátszást érő helyekhez. Öt fordulóval a vége előtt, a Luton elleni meccsünkre készülve azt éreztem, kicsit mindenki lemondott a rájátszásról, inkább az jelentett motivációt, hogy olyan eredményeket érjünk el, a következő idényt jobb szájízzel kezdhessük el. Ehhez képest a végsőkig harcban tudtunk maradni. Sőt, vallom, reális esélyünk is volt a playoffra.”
A Kazincbarcikán született labdarúgónak mentálisan rendkívül nehéz volt a szezon nagy része: hét hónapon keresztül nem kapott lehetőséget az első csapatnál, annak ellenére sem, hogy posztriválisának több rosszul sikerült meccse volt.
„Folyamatosan az volt bennem, hogy segíteni szeretnék, és oké, hogy bizalmi poszt, de megint kikaptunk, megint nem ment jól a társamnak – jöjjön már a lehetőség. De az csak nem jött. Aztán még egyszer megtörténik ugyanez, megint nincs változás. Nem tagadom, az idény végéhez közeledve volt is ebből konfliktusom, azt éreztem, ki kell állnom magamért, és megkérdezni a klubvezetőket, miért is edzek, dolgozom nap mint nap, ha ilyen helyzetben sem kapom meg a lehetőséget. Mentálisan megviselt a helyzet. Amikor kiigazoltam, tudtam, hogy nem feltétlenül leszek kezdő minden héten, de az, hogy hónapokig nem kaptam bizonyítási lehetőséget kikezdte az önbizalmamat” – mondta.
A nehéz időszak ellenére igyekezett tanulni a helyzetből.
Azt vallom, hogy az a hét hónap, amíg nem játszottam, tanulási folyamat volt. Valamiért ezt kaptam most az élettől, erre volt szükség, hogy mentálisan még jobban megerősödjek. Hiszem, hogy a jövőben ez is hasznomra válik, bármilyen kihívás elé is kerüljek.
Attól tartott, ilyen hosszú kihagyás után nem fogja tudni elég hamar felvenni a fonalat, hosszabb időbe telik majd, mire mentálisan utoléri magát és újra felépíti az önbizalmát. Végül aztán kellemes csalódást okozott önmagának is: „Sokkal több időre számítottam. Voltak bennem kételyek így, hogy hét–nyolc hónapon keresztül csak úgy kaptam lehetőséget, hogy be-bedobtak egy meccsre. Tudtam a múltból, hogy kellhet három-négy meccs, hogy visszanyerjem a régi önmagamat, de hála az égnek kevesebb idő is elég volt.”
„A második meccs, a Millwall elleni találkozó után éreztem, hogy az önbizalom visszajött. Már a Luton ellen is volt egy óriási védésem az első meccsen, amivel sikerült hozzájárulni a győzelemhez, ez is sokat segített, de igazán a Millwall elleni játék volt az, ami után úgy éreztem, rendben lesz minden” – emlékezett vissza.
Kapusra szabott taktika, optimista jövőkép
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!