A világkupa-selejtező döntőjét Magyarország és Spanyolország vívta azok után, hogy a csoportban 12–11-re legyőztük őket egy olyan meccsen, amelyiken már hat góllal is vezettünk, de a végén örülni kellett a minimális különbségű sikernek is. Mindez részben az új szabályoknak tudható be, még mindenki ismerkedik a rövidebb támadási és kiállítási idővel, valamint a kisebb pályával. No meg azzal, hogy adott esetben a kapus helyett is mezőnyjátékos lehet, és támadhat is akár a vízben.
A döntőben három kapusunk közül az elődöntőben pazarul védő Gyapjas Viktor pihent, Szakonyi Dániel védett.
A spanyolokkal öt év leforgása alatt kilencedszer találkozunk nagy tornán, pozitív a mérlegünk, de nem nagyon. Vasárnapi ellenfelünk amúgy a 2022-es budapesti vb aranyérmese, nem mellékesen pedig a tavalyi, zágrábi Eb győztese.
Granados büntetőből szerzett vezetést a spanyoloknak, amit előnyből megduplázott. Baljós magyar kezdés: két kapufa és öt perc elteltével született meg az első magyar gól Tátrai átlövéséből. Sajnos Granados a harmadik gólját is beverte, ugyanúgy 3–1-re vezettek a spanyolok, mint korábban a franciák. Sőt, 4–1-re is, mivel Granados a negyedik gólját is bebombázta.

Rosszul játszott a magyar csapat, Aguirre mindent védett, egyelőre valamennyi emberelőnyünk kimaradt. […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!