Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Buzánszky Jenő élete és pályafutása szinte mesébe illik. A Dombóvárhoz tartozó Újdombóváron született, vasutas család sarjaként, és maga is követte a hagyományt: a vasúti tisztképző elvégzése után előbb a MÁV, majd a Dorogi Szénbányák munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjazásáig állományban maradt. Munkája mellett a labdarúgás töltötte ki minden idejét.
A Dombóvári Vasutasban kezdte, majd a Pécsi VSK-nál középcsatárként szerepelt, mire 1947-ben végleg letelepedett Dorogon, ahol már jobbhátvédként lett meghatározó játékos. Klubhűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 13 éven át játszott a bányászcsapatban, 330 mérkőzésen 25 gólt szerzett – mindezt védőként.
Sebes Gusztáv fedezte fel benne a jövő válogatott játékosát, 1950-ben meghívta a nemzeti csapatba. Buzánszky lett az Aranycsapat egyetlen „vidékije”, de rövid időn belül kihagyhatatlanná vált: 49-szer viselte a címeres mezt, tagja volt az 1952-es olimpiai bajnokcsapatnak, az 1953-as londoni 6:3-nak, az 1954-es világbajnoki ezüstérmes együttesnek. Minden nagy sikerből kivette a részét, minden jelentős meccsen pályára lépett – így a berni döntőben is. Sokszor bosszankodott is, ha picit nagyobb a cipője, esetleg szerencsésebb a megpattanó lövésnél, menteni tud, és nincs a 3:2-es vereség a nyugatnémetektől.
A „Kazal” becenévre hallgató hátvéd gyorsaságáról, harciasságáról, de legfőképp játékintelligenciájáról volt híres: nemcsak védekezett, hanem bátran vitte előre a labdát, sokszor adta meg az ütemet az ellentámadásokhoz. A Buzánszky–Lóránt–Lantos hármas évekig meghatározta a válogatott védelmét.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/futball/2025/05/04/buzanszky-jeno-100-eve-szuletett-emlek-portre/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!