„A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés” – jelentette ki Hanacsek Attila Telkiben. A korábbi nemzetközi bíró az MLSZ edzőközpontjában tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőinek, akiknek a játékvezetéssel kapcsolatos aktualitásokat, a 2024–2025-ös szezon első felében mért adatokat, illetve az elmúlt időszakban történt fontosabb eseményeket mutatta be.
A bemutatott adatokkal kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda kiemelte, a mostani szezonban a tavalyi utolsó, 17. fordulóval bezárólag – azaz szinte pontosan fél távig – 101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, ezeken összesen három súlyos hiba történt, az előző kiírásban pedig hét, míg az utolsó nem VAR-os idényben, a 2020–2021-esben 31.
Hanacsek Attila általánosságban azzal kezdte, hogy a VAR-rendszer 2021-es bevezetése óta a hibák jelentős mértékben csökkentek, ráadásul nem csupán bírói szempontból hozott javulást a technológia (80 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma), hanem a játék tisztasága szempontjából is. Mint mondta, kimutathatóan kevesebb a piros és sárga lap, sőt a büntetőrúgások száma is a korábbi időszakhoz képest, mivel a játékosok is tisztában vannak vele, hogy 12 kamera figyeli őket a mérkőzéseken.
Beszélt arról is, a játékvezetők nagyon komoly terhelésnek vannak kitéve, amit Hanacsek Attila az európai szövetség adataival érzékeltetett. Ezek alapján a játékvezetők 10-12 kilométert és 800 irányváltást tesznek meg meccsenként, míg asszisztenseik 5-7 kilométert. A bíróknak átlagban 245 döntést kell meghozniuk találkozónként, azaz 22 másodpercenként egyet, míg segítőiknek az oldalvonalnál 60-at. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) adatai alapján kivetített számok szerint nemzetközi szinten 97,95 százalékos pontosság jellemzi a mérkőzések játékvezetőit, és 98 százalékos döntéspontossággal ítélnek az asszisztensek.
Ilyen pontosak még sosem voltak a magyar játékvezetők?
A játékvezetők aktuális teljesítményére térve elhangzott, hogy az értékelések alapját az ellenőrök jelentései képezik, ugyanakkor nem csupán szöveges értékelés van, hanem pontos statisztikai adatokat is vezetnek a bíráskodás minden területéről, és ezek az adatok egyértelműen javulást jeleznek.
A döntéspontosság az NB I-ben 99,1 százalékos ebben a szezonban, míg hat szezonnal ezelőtt, 2018–2019-ben 91,7 százalék volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a hét kiemelt országos bajnokságban (kupában) a nagyon eredményes játékvezetői osztályzatok száma 30,5 százalékkal nőtt, az asszisztensi teljesítmények pedig 21 százalékos javulást mutatnak.
A háttérbeszélgetésen külön foglalkozott Hanacsek Attila a VAR-bírókkal, akiket szintén minden részletre kiterjedően külön értékelnek és folyamatosan fejlesztenek, számukra hét képzési formája van az MLSZ-nek. Mint mondta, korábban kaptak kritikát – mások mellett Csányi Sándor MLSZ-elnöktől is – az indokolatlanul hosszan megszülető döntések nagyobb száma miatt, s ebben szintén előre tudtak lépni. Hanacsek szavai szerint a mostani szezonban eddig tíz három percnél hosszabb idő alatt meghozott döntés volt az élvonalban (amelyek összetett játékhelyzetek voltak). A 101 szezonbeli mérkőzésen 1604 döntést rögzítettek, amelyek átlagos ellenőrzési ideje 29,5 másodperc. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a gyorsaság nem mehet a megfelelő döntés meghozatalának rovására.
Nekünk is az az érdekünk, hogy a VAR-rendszert minél kevesebb kritika érje
– jegyezte meg Hanacsek Attila, aki hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint VAR-vizsgálatnál 2 perc 30 – 2 perc 45 másodperc az az idő, amit a nézők még tolerálnak, „utána kezdenek el méltatni bennünket és az MLSZ-t”.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!