Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sorozatunk első két részében a négy- (1960–1976) és a nyolccsapatos (1980–1992) döntőkre néztünk vissza, majd a 16 csapatos tornákat elevenítettük fel. 2012 után újabb létszámemelésről döntött az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), ezúttal a 24 csapattal rajtoló viadalok kerülnek fókuszba.
Az Ébredő erő és a megbénuló budapesti forgalom esete (2016)
Az UEFA döntése nyomán a 2012-ben használt formátumot két extra kvartettel bővítették, így jött ki a hat darab (A-tól F-ig) négycsapatos csoport. A kieséses szakaszba a csoportelsők és csoportmásodikok mellett a négy legjobb csoportharmadik is továbbjutott, tehát csak nyolc csapat búcsúzott a csoportkör után.
Az új formátumnak köszönhetően 51 mérkőzést rendeztek, szemben a korábbi 16 csapatos torna 31 mérkőzésével. 2015 novemberében dőlt el, hogy 44 év szünet után újra Európa-bajnokságon játszhat a magyar csapat, miután Bernd Storck csapata sikerrel vette a norvégok elleni pótselejtezős párharcot.
Oslóban Kleinheisler László, itthon pedig Priskin Tamás ragasztott hatalmas gólt a norvégok kapujába. Szintén emlékezetes pillanat volt, amikor Böde Dániel a nyakánál fogva elkapta és földbe döngölte ellenfelét, mire Hajdú B. István bemondta élete egyik legnagyobb aranyköpését.
A kétszeres címvédő spanyol válogatott Vicente Del Bosque irányításával azzal a céllal utazott ki a franciaországi Európa-bajnokságra, hogy sorozatban harmadszor is Európa-bajnok legyen, ami eddig még senkinek sem sikerült.
Már a csoportkörben is érződött, hogy ez nem lesz fáklyásmenet, Horvátországtól ugyanis 2–1-re kikaptak Moratáék, akik így csoportmásodikként mentek tovább a nyolcaddöntőbe, ahol aztán 2–0-ra kikaptak a taktikailag felkészültebb Olaszországtól. A spanyolok a 2014-es vb-n már a csoportkörben kiestek címvédőként, két évvel később pedig újabb nagy pofont kaptak, ami után kijelenthető volt, hogy lezárult a futballtörténelem egyik legemlékezetesebb korszaka.
Amikor az éjjel nem akart véget érni
A címvédő franciák sok energiát spórolva is megnyerték a saját csoportjukat, majd az írek legyőzése után gurítottak egy ötöst a negyeddöntőben a torna egyik meglepetéscsapatának, Izlandnak. Az elődöntőben Antoine Griezmann duplájával verték a németeket, de aztán a hazai pályán lejátszott döntőben hosszabbítás után kikaptak Portugáliától, úgy, hogy az ellenfél sérülés miatt már a meccs elején elveszítette a bombaformában játszó Cristiano Ronaldót.
Pedig a portugáloknak rendesen rezgett a léc a csoportkörben, a magyarok elleni emlékezetes mérkőzésen (3–3) közel álltak a kieséshez: Elek Ákos kapufájánál és Ricardo Carvalho szerencsétlen labdaérintésénél, amiből majdnem öngól lett, kevésen múlt a negyedik magyar gól. Ha bármelyik bemegy, erősen kétséges, hogy a portugálok negyedszer is vissza tudtak volna kapaszkodni. De a sportban, ahogy az életben is, nincs ha…
Ami a mieinket illeti, az maga volt az álom egy darabig. 2016. június 14-én valami olyasmi történt, amire senki nem számított: miután Szalai Ádámék 2–0-ra legyőzték Ausztriát, rövid időre megbénult a budapesti Nagykörút a győzelmi mámortól megrészegült szurkolók miatt.
Az izlandiak és a portugálok elleni pontszerzés után szintén leállt a forgalom a belvárosban, nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország transzban ünnepelte a csoportgyőzelmet.
A belgák ellen aztán szembejött a valóság, a nyolcaddöntőben a magyar csapat belefutott egy méretes zakóba (0–4), de összességében nagyon pozitív tornát zárt a magyar gárda. Aztán kifogyott a lendület, egy évvel később Dzsudzsákék kikaptak Andorrától a vb-selejtezőn, ami után a szurkolók levetették a mezt a játékosokkal, a csapatkapitány pedig sírva értékelt a vérlázító kudarc után. De az a történet, és annak folytatása most nem ide tartozik.
Ami a további magyar érdekeltséget illeti, a 2016-os tornára az akkor még aktív játékvezető Kassai Viktor is kiutazott Ring György, Tóth Vencel és Albert István társaságában. Három mérkőzésen, köztük két csoportmeccsen fújta a sípot, a negyeddöntőben pedig neki adták a Németország–Olaszország-rangadót, a tizenegyespárbajba torkolló ütközetet a németek nyerték, erről még lesz szó később.
A torna gólkirálya (hat találattal) és legértékesebb játékosa Griezmann lett, a legjobb fiatal játékosnak pedig a portugál Renato Sanchezt választották, aki a voksoláson többek között az akkor 20 éves Nagy Ádámot utasította maga mögé.
Griezmann és Ronaldo mellett Will Grigg neve is sokszor előkerült a médiában, az északír csatárért szó szerint megőrültek a saját szurkolói. 2016 májusában a Wigan Athletic-szurkoló Sean Kennedy feltöltött egy videót a YouTube-ra, ahogy a drukkerek a „Will Grigg’s on Fire” azaz a „Will Grigg kirobbanó formában van” című dalt éneklik torkukszakadtából, ami az ismert énekes, Gala „Freed from Desire” című számának az átköltött verziója volt, és nagy népszerűségnek örvendett az északír szurkolók körében a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon is.
Ami a legszebb az egészben, hogy Will Grigg úgy lett a szurkolók kedvence, hogy egy másodpercet nem játszott az Európa-bajnokságon.
Ahogy már említettük, Izland volt a torna egyik meglepetéscsapata (a másik az elődöntőig menetelő Wales), az északiak a nyolcaddöntőben Angliát verték meg 2–1-re. Ez nagy meglepetés volt attól az országtól, ahol kis túlzással nagyítóval kell keresni a profi sportolókat. Nem mellesleg ezen a tornán indult hódító útjára a viking taps, amit az izlandi szurkolók emeltek be a köztudatba, hogy aztán minden szurkolótábor lemásolja őket.
Sajnos utcai balhékból is akadt pár, erőszakos cselekmények tarkították a tornát, a francia, az angol és az olasz ultrák is sokszor törtek-zúztak a stadionon kívül. De inkább emlékezzünk a megmosolyogtató dolgokra: hogy lehetne például elfelejteni Simone Zaza mozgását, aki a maga sajátos módján hibázott a németek elleni szétlövésben, hogy aztán azonnal a mémgyárosok célpontjává váljon.
Throwback to this Simone Zaza penalty for Italy in 2016 ????????pic.twitter.com/cNLx8RLB4Q
— Football Remind (@FootballRemind) July 6, 2021
Sokan emlékezhetnek a „kechupos köcsög”-incidensre is, amin hetekig sírva röhögött a fél internet. Szalai Ádámot egy portugál újságíró kérdezte Ronaldóról, de a szinkrontolmács nagyon nem volt a helyzet magaslatán Marseille-ben.
Előzményként annyit kell tudni, hogy Ronaldo még évekkel korábban azt találta mondani, hogy „a gól olyan, mint a ketchup, erőltetni kell, és egyszer csak megindul”. Erre a kijelentésre célzott az újságíró, de nem kapott sok segítséget a fordításban. Szalai egy széles mosoly kíséretében megjegyezte, ezt a kérdést inkább eredeti nyelven hallgatná meg.
Egy-egy nagy torna előtt a sportszergyártók mindig előrukkolnak új mezekkel, így volt ez 2016-ban is. A világ pedig sokadjára is rácsodálkozott Király Gábor mackónadrágjára, ami a kapus védjegyévé vált Berlinben. Apropó, mezek. A svájciak nem voltak teljesen elégedettek a szerelésükkel, Granit Xhaka felsője például kettészakadt, ami után az egyik leghíresebb svájci játékos, Xherdan Shaqiri a következőt mondta epésen:
Remélem, a Puma óvszereket nem gyárt…
És végül, de nem utolsósorban ott volt CR agresszív magatartása is, akit a magyar meccs előtt betaláltak, miután büntetőt rontott Ausztria ellen. A harmadik csoportmeccs előtt Ronaldo rosszkedvűnek tűnt, Fernando Santos szövetségi kapitány pedig elhárította a riporterek kérdéseit a lelkiállapotáról. Aztán a sztárcsatár dühbe gurult, miután a portugálok lyoni szállodája közelében sétálva egy televíziós riporter megszólította őt – Ronaldo nemes egyszerűséggel megragadta az orra alá dugott mikrofont, és bedobta egy tóba.
A Covid-para után ismét kitört a futball-láz Magyarországon (2021)
Az UEFA még 2012 decemberében bejelentette, hogy az Európa-bajnokság 60. évfordulója alkalmából kontinensszerte több városban rendezik meg a 2020-as tornát, amit eredetileg 2020. június 12. és július 12. között akartak megrendezni. Aztán jött a COVID-19-világjárvány, ezért 2021 júniusára és júliusára halasztották a sporteseményt. Az UEFA Euro 2020 nevet és a kijelölt stadionokat ugyanakkor megtartották.
A koronavírus miatt bevezetett speciális szabályokra tekintettel az UEFA két extra cserét is engedélyezett, és az Eb-k történetében először szóhoz jutott a videóbíró-rendszer, vagyis a VAR.
Eredetileg 13 helyszínnel számoltak a szervezők, de különböző okok miatt Brüsszel és Dublin végül nem fogadott egyetlen csapatot sem, ellenben az alábbi városokkal:
- London
- Róma
- München
- Baku
- Szentpétervár
- Budapest
- Sevilla
- Bukarest
- Amszterdam
- Glasgow
- Koppenhága
Spanyolország eredetileg Bilbaót jelölte meg rendező helyszínnek, de aztán Sevilla lett a befutó, ahova nézőket is be tudtak engedni. A nyitómeccset a római Stadio Olimpicóban játszotta Olaszország és Törökország, az elődöntőket és a döntőket pedig a londoni Wembley-stadionba vitték, 1996 után másodszor játszották ott az Eb-döntőt.
A Puskás Aréna a csoportkörben három mérkőzésnek adott otthon, illetve a nyolcaddöntős párharcok közül ott rendezték a Hollandia–Csehország-összecsapást, amit a csehek nyertek meg 2–0-ra Matthijs de Ligt kiállítása után.
A magyar válogatott 2020 őszén története során negyedszer jutott ki az Európa-bajnokságra, miután a pótselejtező döntőjében a hajrában fordítva 2–1-re legyőzte Izlandot. A Covid miatt nem voltak nézők a lelátón, a meccs pedig nagyon rosszul indult Gulácsi Péter potyája miatt, hogy aztán Szoboszlai Dominik bombagólja talpra ugrasszon mindenkit a tévék előtt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!