2021. január 23., szombatMa Zelma napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.01.23. Zelma Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Sport / A barátságos meccs, amely megváltoztatta a (futball)világot

Hirdetés

A barátságos meccs, amely megváltoztatta a (futball)világot

Az előzményeket kutatva 1952. július 28-ig kell az időben visszamennünk, a térben pedig a helsinki olimpiai stadionig; azon a verőfényes nyári délutánon a magyar válogatott addigi története talán legtökéletesebb játékával 6:0-ra kiütötte Svédországot az olimpiai futballtorna elődöntőjében.

Az Aranycsapat (Budai II. László kivételével, akit a későbbi középcsatár, Hidegkuti Nándor helyettesített a jobb szélen, középen pedig Palotás volt a hátravont center) már szinte hiánytalanul, teljes fegyverzetében ott villogott a 35 ezer néző előtt: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Hidegkuti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor összeállításban küldte pályára a válogatottat Sebes Gusztáv, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) elnökhelyettese.

Utazhatunk Londonba!

Minderről persze mit sem tudott Stanley Rous, a Football Association (FA), az angol szövetség elnöke, aki a feledhetetlen futballparádé befejeztével odalépett Barcs Sándorhoz, a magyar szövetség angolul kiválóan beszélő elnökéhez (mindmáig rejtély, hogy Barcs kisgazda politikusként hogyan maradhatott meg ebben a funkcióban), és szavát vette, hogy még abban az évben elmegy Londonba a magyar válogatott, és megmérkőzik a házigazdákkal.

Hirdetés


Persze maga Barcs tudta a legjobban, hogy a megígért találkozóból valószínűleg semmi sem lesz, még akkor sem, ha az országot irányító „trojka” futballőrült tagja, Farkas Mihály honvédelmi miniszter teljes mellszélességgel a meccs mellett volt.

Csakhogy Rákosi Mátyás, a ravasz óvatos duhaj aggodalmaskodott: mi lesz, ha szégyenszemre kikapunk?

Sebes azonban – kissé könnyelműen – garantálta a győzelmet, ámde a becsületszó még mindig nem lett volna elegendő az engedély kicsikarásához, ha nem következik be két olyan esemény, amely alapjaiban változtatta meg a béketábor és hazánk történelmének menetét.

Először is 1953. március 5-én meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin. Amióta a NATO 1949-ben megalakult, szocialista ország egyszerűen nem játszhatott barátságos mérkőzést NATO-állam válogatottjával! A Sztálint felváltó Hruscsov azonban pragmatikusabban állt a kérdéshez.

A másik fejlemény: 1953. július 4-én az elviselhetetlenül népszerűtlen Rákosit Nagy Imrére cserélte a Minisztertanács elnöki posztján az SZKP politbürója. És augusztusban Farkas Mihály boldogan közölhette a jó hírt Sebessel: minden akadály elhárult, utazhatnak Londonba!

Mindeközben a szigetország mérhetetlen önhittséggel és arroganciával készült az 1953. november 25-re kitűzött összecsapásra. A bizonyos helsinki 6:0, a svédek felett aratott csodás magyar győzelem után Frank Coles, a The Daily Telegraph tudósítója azt találta írni lapjában, hogy a magyarok, ha a tél közepén elmerészkednének Angliába, a számukra szokatlan körülmények közepette bármelyik angol első ligás csapattól csúfos vereséget szenvednének.

A magyar és az angol válogatott vonul be a Wembley Stadionba Londonban 1953. november 25-én

A magyar és az angol válogatott vonul be a Wembley Stadionba Londonban 1953. november 25-én

Fotó: William Vanderson / Getty Images Hungary

Vendéglátóink önbizalmát tovább erősítette az angol klubfutball talán legemlékezetesebb mérkőzése, az 1953-as FA-kupa-döntő (május 2-án a Wembley-ben), amelyet 1:3-ról fordított meg 4:3-ra a Blackpool a Bolton Wanderers ellen, s amely Stan Mortensen mesterhármasa ellenére a már 38 éves Stanley Matthews (akkor még nem Sir) nagy játékaként vonult be a történelembe.

Persze intő jelek is akadtak.

Ugyancsak májusban, két héttel az FA-kupa-döntő után a római olimpiai stadion avatóján a duplázó Puskás vezérletével, egy az egyben az Aranycsapat összeállításával a magyarok 3:0-ra lelépték Olaszországot.

A mérkőzést a helyszínről tudósította Brian Glanville, a The Guardian legendás szakírója, aki nem győzött áradozni elsősorban az első gólt szerző és hátravont középcsatárként parádézó Hidegkuti játékát látva. Megjósolta a fél évvel később a Wembley-ben éppen az Öreg (ez volt Hidegkuti beceneve) irányításával és mesterhármasával bekövetkező „mészárlást”…

Mint ahogy az FA megalakulása 90. évfordulója alkalmából a Wembley-ben október 21-én rendezett Anglia–Világválogatott gálameccs is elgondolkodtathatta volna Walter Winterbottomot, a házigazdák 1947 és 1963 között 16 évig (!) regnáló menedzserét. Csak Alf Ramseynek a 89. percben értékesített tizenegyesével – amely minden volt, csak nem tizenegyes… – sikerült 4:4-re menteni a meccset. Kubala László (Barcelona), Gunnar Nordahl (Milan) és Bernard Vukas (Hajduk Split) bohócot csinált a nehézkes angol védőkből. (Utóbbi bronzszobra ott áll a Hajduk otthona, a Poljud Stadion előtt – ez az a pálya, ahol válogatottunk tavaly októberben 3–0-s vereséget szenvedett Horvátországtól Eb-selejtezőn.) Három angol labda

A mieink az alapos […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/2020/11/25/a_baratsagos_meccs_amely_megvaltoztatta_a_futball_vilagot/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lionel Messi kimaradt az év csapatából a FIFA-nál

Lionel Messi kimaradt az év csapatából a FIFA-nál

A közkedvelt futballszimulációs videójáték, az Electronic Arts által kiadott FIFA idén is megszavaztatta a játékosokkal …