Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyarok műkorcsolyában korábban két ezüst- és három bronzérmet szereztek. Legutóbb téli olimpián 1980-ban állhattunk dobogóra – azóta pontszerzőnk sem volt –, akkor a Sallay András és Regőczy Krisztina alkotta jégtánc kettős végzett máig fájó és vitatható körülmények között másodikként. Pedig teljesítményük alapján rászolgáltak volna a győzelemre, csak nem ők győztek, hanem a sportdiplomácia.
Rajtuk kívül már párosban Rotter Emília és Szollás László volt kétszeres bronzérmes olimpián (1932, 1936), majd egy generációval később egy testvérpár, Nagy Marianna és László (1952, 1956). Jégtáncosainkon kívül a másik ezüstérmet szintén egy páros, Kékessy Andrea és Király Ede szerezte (1948).
A vasárnapi rövidprogramban jól teljesítettek az idén Európa-bajnokságon harmadik magyarok, a negyedik helyen várták a hétfői kűrt. Mindezt úgy, hogy a legjobb pontszámukat gyűjtötték be a szezonban (73,87). De így volt ezzel a német Minerva Fabienne Hase és Nikita Volodin is (80,01), akiknek ez a teljesítmény ideiglenes első helyet ért. A két kettős közé az ugyancsak orosz származású, idei Eb-n aranyérmes georgiaiak, Anasztaszija Metelkina és Luka Berulava (75,46), valamint a kanadai Lia Pereira és Trennt Michaud (74,60) ékelődött be, de több jó képességű, a csapatversenyben magát már megmutató, ott éremmel záró páros volt látótávolságon belül.
A Forum di Milano jegén hétfőn már délelőtt megfordultak magyarok, ők kevés sikert arattak. A rövidpályás gyorskorcsolyázóknál a Major Dominik, Tiborcz Dániel, Nógrádi Bence és a dél-koreai születésű Moon Wonjun összeállítású magyar férfi váltó rendkívül erős elődöntős futamában utolsó, negyedik helyen végzett, és így nem jutott be a döntőbe, versenyszámát majd a pénteki B döntőben folytathatja és zárja. Ugyancsak ott lesz jelenése a kínaiaknak, akik a magyarként kétszeres olimpiai bajnok Liu Shaoangot soraikban tudva maradtak le a fináléról. Egyben arról, hogy a fiatalabb Liu fivér érmet szerezzen, amiről az olimpia előtt úgy fogalmazott, hogy az csalódás lenne számára. Moon Wonjun 500 méteren javított, ahol hatalmas bravúrral továbbjutott a selejtezőjéből. A férfi 500 méter végcsatározásait a negyeddöntőtől kezdődően szerdán rendezik.
Az esti programra érkezve a Forum di Milano felé döntően amerikai, japán és kanadai drukkereket láthattunk, már akiket zászló vagy ruha alapján be lehetett azonosítani. No és két kislányt, 6-8 éves körülieket, akiknek a kabátjuk alól kivillanni látszott ruhakölteményük, amely alapján bármikor jégre is léphettek volna a programban, ha úgy hozza az élet, hogy szükség lenne rájuk. A sajtós bejáratnál ezúttal is rendezői túlkapással találkozunk, mert bár éppen senki nincs, a három bejárati lehetőség közül ahhoz irányítanak, amely direkt csak az újságíróknak szól, és kordonos elválasztással bír. Ha van ott más, főként egyszerre többen érkeznek, akkor értem a direkt folyosót, de így? Kérdően nézek a rendezőre, ő hajthatatlan – mint napokkal korábban 1,5 literes palackomtól megszabadító kollégája –, látványos szögben veszem a fordulókat, az akkreditáción lévő, belépőnek megfelelő kódot leolvasó rendező nem is érti, mi bajom lehet. Mindegy, haladjunk. Aztán jó tágra nyílt a szemem: ahol a 1,5 literes vizem végezte, ott négy parfümöt látok. Azok sem élték túl az ellenőrzést, mert rendnek kell lennie. Egy pont velem egy időben becsekkoló kolléginának az egyiken meg is akad a szeme, gyorsan permetezett magára párat.
Telt ház már a kezdésre, rögtön hangulat kerekedett
Az aréna lelátói, ellentétben a vasárnap rövidprogrammal, ezúttal már a kezdésre teljesen megteltek, és a közönséget különösebben tűzbe sem kellett hozni, tűzbe hozta saját magát: minden jégre szólítottnak tapsoltak és hangosan drukkoltak.
Az első négyesben kanadai, francia, brit és lengyel párost hívtak be. A britek egyik ugrásuknál egyszerre veszítette el az egyensúlyát az Anastasia Vaipan-Law, Luka Digby páros mindkét tagja, ami azért ritka. A lengyeleknél pedig a női versenyző az az orosz származású Ioulia Chtchetinina volt, aki még Scsetyinyina Julijaként jutott ki a pekingi olimpiára magyar színekben, de ott aztán párja betegsége miatt nem indulhatott el. Michal Wozniakkal nem történt semmi rendkívüli, igaz a párosukkal sem, az első kör után a második helyen álltak.
Őket örmény, német, amerikai és a hazai közönség legnagyobb örömre egy olasz páros. Az amúgy szintén orosz örményeknél a női versenyző, Karina Akopova kétszer is nagyot hibázott, de legalább a másodiknál bravúrosan mentett, Ha meg direkt csinálta, akkor elnézést kérünk, valamint illetékes helyen felterjesszük, hogy róla kell elnevezni a figurát, továbbá utólag plusz pontokat ítéljenek meg. A nap folyamán az első nagyobb ovációt a német Annika Hocke, Robert Kunkel kapta, nem érdemtelenül. Egyedül talán abba lehetett belekötni, hogy Meatloaf világslágere, az I’d Do Anything for Love kevésbé passzolt dinamikában a látványukhoz, de utóbbit ezúttal is feldobták a rövidprogram során már bemutatott kezes-lábassal. Amikor Kunkel megfogta Hocke egyik bokáját és csuklóját, majd fel-le mozgatta pörgette körbe. Tegnap egy fokkal nagyobb volt íz íve a dolognak, de így is bejött, át is vették a vezetést: szezonban látott legjobbjuknál négy ponttal többet érdemeltek. Érkezett a kétszeres Eb-érmes (2023-ban ezüst, 2024-ben bronz) Rebecca Ghilardi, Filippo Ambrosini olasz páros flamencós zenére, klasszikus vágású, arannyal azért bőven díszített szettben. Pörgött a kasztanyetta, pengett a spanyol gitár, Rebecca a produkció felénél úgy rázta az öklét, mintha rámondták volna a fülére valamelyik honfitársa újabb olimpiai bajnok címét. A pontozóknál már nem volt ekkora sikerük, elmaradtak legjobbjuktól. A második kört lezáró amerikai Emily Chan és Spencer Akira Howe A Ghost film zenéjével érkezett, és 130,25 ponttal távozott, ami a mezőny felénél első helyet ért.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!