Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem mondható „modernebbnek” a 2017-es, Mátray László főszereplésével színpadra állított Bánk bánnál Vidnyánszky Attila mostani rendezése – a különbség másban keresendő. A Nemzeti Színház rendező-vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában azzal indokolta, hogy időről időre visszatér Katona József színdarabjához, hogy ez valóságosan is remekmű.
Kevés olyan magyar mű van, amelyik színházilag ilyen jó. Azon túl, hogy a tartalmát, gondolatait, üzeneteit és témafelvetéseit tekintve ezek a magyarság örök aktuális kérdései itt, Közép-Európában, két világ közé szorultan
– mondta Vidnyánszky Attila. Szerinte az, hogy hova tartozzunk, hova menjünk, mibe kapaszkodjunk, mit erőltetnek ránk, mit kell, hogy elfogadjunk, hol vannak a kompromisszumok határai, amíg magyar él itt, ezen a földön, mindig izgalmas lesz. Ráadásul mindez jól van megírva. „Nagyon jók a figurák, azonosulni lehet velük, vagy el lehet őket utasítani. Nagyon jól játszható, remek szituációk vannak benne, a shakespeare-i nagy gondolatokon túl átélhető, megélhető a történet: féltékenység, intrika, irigység, hatalomvágy, gyűlölet, tehát olyan dolgok szerepelnek benne, amelyekkel jó színházat mozgatni.”
Érezni nehezebb, mint gondolkodtatni
Vidnyánszy Attila 2002-ben állította először színpadra a darabot László Zsolt főszereplésével, aki intellektuálisabb Bánk bánt alakított, míg 2017-ben Mátray László figurája nagyobb érzelmi töltést hozott. „A mostani a kettő között van talán, tehát az érzelmi jelleg semmiképpen se tűnt el – mondta kérdésünkre a rendező. – Nagyon sokat gondolkozom és gondolkodtatok is, ha jönnek velem az előadás során a nézők, de egy jó ideje elsősorban már nem gondolkodtatni akarok, mert azt másutt csinálom, meg az emberek is másutt csinálják, hanem érezni: érzelmeket szeretnék, az emberek lelkét akarom megérinteni. Ez sokkal nehezebb, mint gondolkodtatni. Az könnyebb, mert
az ember bedob két aktuális mondatot, és akkor elkezdett gondolkodni rajta. De azért kár színházba jönni.”
Már a 2017-es előadást sem lehetett hagyományos előadásnak tekinteni, és a mostani is elég modern feldolgozás lesz. „Mindegyik egy életérzésből született. Minden műnek van egy kulcsa, amelyen keresztül leginkább megszólítható, és a művészi életút minden szakaszában jellemző az emberre valamilyen színházi nyelv, megszólalási mód. Tehát én nem szoktam úgy fogalmazni, hogy modernül vagy nem modernül rendezek-e. Vannak olyan anyagok, amelyek hagyományos elmesélési módot igényelnek: ilyen például a Vitéz lélek , és az a legnagyobb butaság, és rendkívül provinciális gondolkodás, amikor ezeket elkezdjük modernizálni. A Bánk bán shakespeare-i mű, tehát szabadon, nagy rendezői gesztusokkal lehet színpadra vinni. Ahogy Az ember tragédiáját vagy a Csongor és Tündét is, hogy mind a három nagyot megemlítsem.”
Meghamisított üzenet
Vidnyánszky elmondása szerint ugyanazokkal az elemekkel, rendezői megoldásokkal játszik, amelyekkel húsz évvel ezelőtt is, csak egyre összetettebben. „A szimultanitást, ami rám talán jellemző, a történet foszlányosítását, a balladisztikus mesélési módot régóta próbálgatom. Az, hogy a mozdulattal, a gesztussal, a zenével együtt meséljek, szintén régóta létezik a rendezői eszköztáramban. Nem szoktam ezt elemezni, hanem ahogy »kijön«. Minden darabnak más a belső lelke, mindegyik más formát igényel. Az Egri csillagokat is butaság lett volna valamilyen »újító« módon megrendezni – de ez az újítás azért mindig idézőjeles, mert minden volt már, meg lesz is. Formai szempontból sokféle dolgot csinálhat az ember a szöveggel, modernizálhatja, átalakíthatja, csak a lelkét ne bántsuk: a mű üzenete szent. Nem hozhatok ki más üzenetet.
Az háborít fel a legjobban, amikor azt látom, hogy a szerzőnek van egy szándéka, és akkor a rendező vagy egy színház egyszerűen meghamisítja.”
A 2017-es rendezés kiemelte a kegyelem gesztusát: II. Endre király nem rendez vérfürdőt, miután Bán bán megöli a felségét, Gertrudist. „Ez a momentum nagyon hiányzott a 2002-es rendezésből: egyszerűen nem láttam, nem értettem ennek a nagyságát” – mesélte Vidnyánszky Attila. A kegyelem a mostani rendezésben is megjelenik: „Itt is megvan, ami végig ott volt bennem, hogy mindenféle torzsalkodás ellenére itt vagyunk együtt, és történik a világ valahogy. Néha azt érzi az ember, hogy valakik által mozgatottan működik a világ, és akkor gyorsan magára szól, hogy ez már összeesküvés-elmélet, de valahova mégiscsak mozdul, és azt érzed, hogy nem tudod befolyásolni, hogy hova mozduljon. Próbáltam ebből is egy kicsit megjeleníteni.”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/09/02/vidnyanszky-attila-nemzeti-szinhaz-bank-ban-berettyan-sandor/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
