A pop nagy kalendáriumának egyik piros betűs ünnepe szeptember 23. A nap nemcsak „Battonya felszabadulásának évfordulója”, de az Omega is ezen a napon adta első koncertjét, 1962-ben, de szeptember 23-án volt a Budai Ifjúsági Parkban az utolsó koncert, a P. Mobil 1984-es Elektromos temetése, és 1979. szeptember 23-án volt a Piramis A nagy buli című koncertje is, amelynek hangfelvételét minden idők legjobb magyar koncertlemezeként tartjuk számon.
Közismert, hogy a Piramis fénykorát megörökítő album a teljes koncert felét tartalmazta, és alapvetően az új dalokra fókuszált, így A nagy buli félig új sorlemeznek is tekinthető. Közismert az is, hogy a zenekar a teljes koncertet szerette volna kiadni dupla lemezen, a legendák szerint ehhez el is készült egy dupla, úgynevezett gatefold tasak, ezt azonban senki sem látta.
A teljesség igénye
Nyilván az lett volna a legjobb, ha előkerül, és eleve azzal az arculattal jelenik meg a teljes koncertet tartalmazó album, amit most, 2024-ben, a buli 45. évfordulóján a kezünkbe foghatunk. Ám nemcsak az eredeti tasakterv veszett el, de magáról a koncertről sem került elő jó felbontású fotó, olyan, amit nyomdai minőségben a coverre lehetett volna tenni.
Az albumot kiadó Moiras Records végül négy címlapot állított elő, minden lemezoldal kapott kvázi-covert. Az jogos, hogy úgymond ne hazudjon a cover, és ne rakjunk rá olyan koncertképet, ami nem azon a bulin készült, ugyanakkor már eleve A nagy buli borítóján sem az 1979. szeptember 23-i koncertről készült fotó látható. Ha hinni lehet a Becsület című dalban elhangzó zenekari bemutatásnak, akkor semmiképp.
Nagyobb, hosszabb, vágatlan
Ugyanis így mutatják be Révészt: „Még egy ember hátramaradt a bemutatásból, itt táncol a színpad közepén, talpig fehérben…” Nos, ha ez valós leírás, akkor beláthatjuk: a címlapfotó nem azon a koncerten készült, hiszen Révészen fekete bőrnadrág és bőrdzseki látható, és egy matrózcsíkos póló. Ráadásul már az új albumon van egy belső tasakfotó, ami tényleg A nagy bulin készült, ott viszont tényleg talpig fehérben látható.
Szóval, maga az eredeti kiadvány is kegyes csalás volt,
arról nem beszélve, hogy a hangfelvételt is feljavították, de úgy, hogy abba bele is játszottak. Erről majd később.
A Moiras nem ment bele kegyes csalásokba, nagyjából egy évig keresték a képes dokumentumokat A nagy buliról, de megfelelő méretű cover képet nem találtak, így az album külleme nem is tükrözi azt a dinamizmust, ami a koncertanyagot jellemzi.
Ugyanakkor nem is kínál hamis illúziókat: a felvételen nincsenek rájátszások, ráéneklések, azt halljuk, amit a magnó rögzített. Csak technikai jellegű, minőségjavító restaurálást végzett Virányi Attila hangmérnök. (Mellesleg Virányi a nagyváradi Metropol basszusgitárosaként is ismert.)
Hogy melyik A nagy buli az igazi?
Ez ízlés kérdése, a teljes koncert hitelesebb képet ad, ugyanakkor a 45 éve megjelent album minden lélegzetvétele, felkonfja, beköszönése („Jó estlét, Budapest!”) része lett a rocktörténelemnek. Sokaknak az a kb. 40 perc jelenti magát a koncertet, miközben nem a Becsület volt valójában az utolsó dal, hanem a Kóbor angyal, és nem ott kezdődött a buli, ahol azt mondja Révész, hogy „Itt kezdődik, ez az eleje… Jó estét Budapest!”. Előtte ugyanis a zenekar eljátssza az Égni kell és a Túl nagyra nőttél című dalokat.
Így teljes a történet
A kérdés az, hogy hiányoznak-e a kimaradt felvételek? Nos, aki kívülről tudja az 1979-ben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/zene/2024/09/23/stenk-zene-pop-piramis/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!