A ráckeresztúri, szebb napokat látott, boldogtalanabb időkben a szentmiklóspusztai Lenin tsz tulajdonát képező, de málló vakolata ellenére is festői Pázmándy–Brauch-kastélyban vették fel a Majdnem menyasszony című kosztümös, romantikus film utolsó snittjeit.

Pénz, házasság és szerelem
A történet, amelyet Herczeg Ferenc Fehér páva című regényéből ültettek filmre, az 1900-as évek elején játszódik a Budapestről lovas kocsival egy nap alatt elérhető képzeletbeli kisvárosban, Varjason. Itt működik az Ábel család híres ruha- és kelmeboltja, amelynek cégérén a regény címében szereplő fehér páva feszít. Vele szemben áll idősebb Toll Jenő (Schneider Zoltán) Fekete elefánt nevű szatócsboltja. A Fehér páva tulajdonosa, özvegy Ábel Pál (Gáspár Tibor) épp szépséges leánya, Ábel Marika (Kelemen Hanna) esküvőjére készül. A helyzet nem mindig volt egyszerű, hiszen Marikának hevesen udvarolt a jóképű Pankotay báró (Koltai-Nagy Balázs) és a rámenős Toll Jenő (Hajdu Tibor) mérnök úr is. Az udvarlók nemcsak választottjukban, hanem bizonyos céljaikban is megegyeznek. Mindketten rá akarják venni az öreg Ábelt és képviselő testvérét, Miklóst (Görög László), hogy vessék latba befolyásukat, és végre Varjasra is elpöfögjön Pestről a vasút.
A zongorába bele kell őrülni
Marikát, a szépséges és veszélyesen szókimondó hajadont az első játékfilmes Kelemen Hanna játssza. A göndör hajú egykori fotómodell a filmkészítők szerint épp olyan, mintha Herczeg Ferenc írói képzeletéből lépett volna elő.
A fiatal színésznő eddigi életét hatalmas váltások jellemezték.
Zongoraművésznek indult, tizenhat évesen már fotómodellként járta a világot, majd úgy döntött, hogy a színjátszás érdekli igazán.
„Megértettem, hogy belőlem sosem lesz boldog zongoraművész, mert ahhoz, hogy kivételes hangszeres előadó legyek, kicsit bele kell őrülni” – meséli, majd elmondja, hogy a színészetben talált új célokat. Ezek elérését Földessy Margit Színitanodájában kezdte, majd rátaláltak a filmes és színpadi szerepek. Azzal persze tisztában van, hogy színészként se úszhatja meg a „beleőrülést”, de azt az összetett és bonyolult rendszert, amelyet a benne rejlő képességek, zenei tehetség, nyelvi készségek, vágyak, hajlamok alkotnak, színészként jobban meg tudja élni, mint egy koncertpódiumon.

Otthon van a nagyvilágban
Szülei – a Kossuth-díjas hegedűművész, Kelemen Barnabás és a Liszt Ferenc-díjas Kokas Katalin, brácsa- és hegedűművész – évekig mindenhová magukkal vitték, bármerre is turnéztak a nagyvilágban. Mivel négy testvére közül ő a legnagyobb, egy idő múlva a kisebbekre is ő vigyázott, míg szülei játszottak.
Bár tizenévesen belekóstolt a nemzetközi fotómodellek életébe is, most a színészet érdekli igazán, de a zene sem fakult ki az életéből. Énekel jazzt és musicalt, biztos benne, hogy a színészet után vagy mellett ez is meghatározó szerepet játszik majd jövőjében.
A sikeres felvételi vizsga után ősztől Glasgow-ban, a Royal Conservatoire of Scotland hallgatójaként fejlesztheti prózai és énekes színészi tudását.
Rettentően vágyom egy igazi osztályra, ahol három éven át együtt fejlődünk, együtt élünk át mindent. Eddig ez kimaradt, mert rengeteg iskolába jártam. Első gyerekként mindig rajtam próbálták ki a szüleim, épp hol és mit kell tanulni
– mondja csillogó szemmel, majd hozzáteszi, hogy szakmailag arra számít, hogy az egyetemen tudatosabbá válik benne mindaz, amit mostanáig ösztönösen csinált a színpadon és filmeken.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!