2024. szeptember 14., szombatMa Szeréna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 420,00 Ft
2024.09.14. Szeréna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 420,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Vajon miről álmodik egy mexikói művész a hortobágyi slambuc után?

Hirdetés

Vajon miről álmodik egy mexikói művész a hortobágyi slambuc után?

„Alkotóként nagyon ritka lehetőség, hogy az ember ki tud szakadni a hétköznapi darálóból. Doktori iskolába járok, tanítok, kutatok, a rengeteg minden felaprózza a mindennapokat, a rezidencia lehetőséget ad arra, hogy csak egy dologgal foglalkozhassak, ami őszintén szólva manapság luxusnak számít. Sok esetben az alkotás, az elmélyülés csak ilyen körülmények között jöhet létre” – mondta Illés Zsófia Szonja az idei művésztelep egyik meghívott alkotója az Indexnek, miután a válogatott kis csapattal, hazai és külföldi vendégekkel, a MODEM kurátoraival együtt bejártuk a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét, ahol a kaktuszgyűjtemény olyan sokszínű, hogy még a mexikói művész, Daniel Godinez Nívon szeme is elkerekedett.

Sajátos művésztelep

Az idei művésztelep a botanika és művészet lehetséges kapcsolódásait helyezi a fókuszba. A tematika kárpát-medencei történetének számos mozzanata Debrecen városához köthető, mint például a Méliusz Juhász Péter által jegyzett Herbárium (1578), amelyet az első magyar nyelvű herbáriumként tartanak számon, vagy Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály kétkötetes Magyar Herbáriuma, mely Linné alkotmánya szerint (1807) a modern magyar botanika első kiadványa.

Nem véletlen, hogy idén Illés Zsófia Szonja is a művésztelep meghívott alkotói közé tartozik, hiszen a Moholy Nagy Művészeti Egyetemen zajló doktori kutatása a hagyományos ökológiai tudással foglalkozik, azon belül is a tiszai árterekkel, az ártéri gazdálkodással.

Hirdetés

Abszolút eltűnőben van, alig maradt pár ember, aki még tiszai ártéri gazdálkodással foglalkozik, ennek a kutatásnak egy külön kontextus adnak az aszályok, az elsivatagosodás 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a vízügyi szakpolitikában a vízmegtartás fontosságáról beszélnek, de leginkább technokrata módszerekkel közelítik meg ezt a témát: a víz ellenség, eláraszt, elvisz, kárt okoz. „Ehhez képest milyen az, amikor úgy tekintünk a vízre, mint ami életet ad, amivel együttműködhetünk? Ezt a nézőpontot találtam meg a hagyományos ökológiai tudásban, ami együttműködésre törekszik a tájjal és a körülöttük levő ökoszisztémával“ – mondta Illés Zsófia Szonja, akinek nem titkolt célja, hogy rögzítse, megértse, elemezze a hagyomány őrzőinek ökológiai tudását.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/08/02/modem-debreceni-nemzetkozi-muvesztelep-termeszet-botanika-daniel-godinez-nivon-illes-zsofia-szonja-torok-krisztian/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Nem kell Kínáig utaznunk egy kis cenzúráért

Magyarországon jelenleg nincsenek betiltva dalok, de a rádiós játszásoknak vannak bizonyos szabályai. Káromkodás nem hangozhat …