2021. július 31., szombatMa Oszkár napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.07.31. Oszkár Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Újabb középkori emlékkel gazdagodott az ország

Hirdetés

Újabb középkori emlékkel gazdagodott az ország

A Felsővár és az Öregtorony

A regéci önkormányzat több mint 560 millió forintnyi állami támogatással 2015-ben csaknem teljesen újjáépítette a császári rendelet alapján 1686-ban lerombolt zempléni vár négyszintes Öregtornyát, illetve a keleti sarkához hozzáépített Kerekded bástyát. A Simon Zoltán és Pető Zsuzsanna régészek kutatásai, megfigyelései, valamint a Kosdi Attila és Fülöpp Róbert építészek tervei alapján kivitelezett épületegyüttes a vár legrégebbi pontja, a Felsővár magja.

regéc9

Fotó: Regéc község hivatalos oldala / Facebook

A négyszögletes őrtorony építésének pontos időpontja nem ismert, valószínűleg az első tatárjárás után épülhetett. Ami biztos, hogy 1285-ben a mai várhegy tövében ütközött meg az egyik tatár sereggel a Baksa nembeli Simon fia, György vezette magyar haderő. 1307-ben azonban már biztosan állt az Öregtorony, hiszen ebből az évből származik Aba Amadé nádor itt kiállított oklevele. A torony felső szintjeit az 1540-es években teljesen újjáépítették.

Az újra felépített, 503 négyzetméter alapterületű toronyban 2016 óta interaktív kiállítás, az 1998-tól napjainkig tartó régészeti feltárás leletanyagai, illetve a lövegek és a tüzérség technikai fejlődése tekinthető meg. Ekkor adták át a település központjában azt a látogatóközpontot is, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkoráról és a vár mindennapi életéről kap élményszerű áttekintést a látogató.

Hirdetés

A Középső vár és a keleti palotaszárny

Az önkormányzat nem állt le a szarv formájú hegynyergen elterülő, romos vár fejlesztésével. 2016-ban ismét sikeresen pályáztak, most már az Európai Unió Interreg nevű, határon átnyúló, „Kastélytól kastélyig” nevű programjára, amelyen csaknem kétmillió euró támogatást nyertek, hogy bizonyíthatósági szintig rekonstruálhassák az erősség keleti palotaszárnyát, és biztosíthassák a hozzá csatlakozó épületrészek állagvédelmét.

A Középső várban hosszan elnyúló reneszánsz épületrész a török elől Magyarországra menekült Brankovics György szerb fejedelem, 1541-től Serédy Gáspár felső-magyarországi főkapitány, 1558-ról Alaghy János várnagy és Alaghy Menyhért országbíró birtoklása alatt épült ki. A regéci uradalom ekkor már értékes vagyonnak számított a fellendülő tokaji borkereskedelem és a Kassára vezető, ekkor még itt kanyargó főút miatt.

A várat és a hozzá tartozó birtokot 1635-ben szerezte meg Esterházy Miklós nádor, azonban szerzeménye nem sokáig lehetett a birtokában, hiszen I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben ostrommal elvette a Habsburg-párti főúrtól. Az egy évvel később megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi birtokszerzeményét, a vár és uradalma ettől kezdve családja egyik otthonának számított.

regéc6

Fotó: Regéc község hivatalos oldala / Facebook

Apja korai halála után e falak között cseperedett egyéves korától az ötödik életévéig II. Rákóczi Ferenc, a későbbi nagyságos fejedelem. Anyja, Zrínyi Ilona férje halála után nem sokkal később lett a felesége Thököly Imrének, akivel először Patakra, onnan pedig Munkácsra költözött. 1683 májusában, a Thököly-felkelés során Szirmay Miklós várkapitány vezetésével Regécen szervezték meg a felső-magyarországi hadellátó központot. A vár ekkor már a kurucok egyik fontos bázisának számított.

Az osztrákok nagy erőkkel készültek Regéc ostromára, ám amikor a váradi pasa a hozzá segítségért érkező Thökölyt foglyul ejtette, és először Jenő várába, majd Nándorfehérvárra szállíttatott vasra verve, akkor fogságának hírére 17-18 ezer katonája azonnal az ellenséghez csatlakozott. I. Lipót császár serege ekkortól foglalta el szinte harc nélkül egymás után a felső-magyarországi várakat. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is megnyitotta a kapukat. Fél évvel később Caprara császári generális csapatai megkezdték a vár lerombolását, védművei felrobbantását. Zrínyi Ilona búcsúlevelében így vigasztalta fiát:

Ne búsulj, édes fiam azon, hogy javaid idegen kézen vannak, s pusztán állnak. Újra helyrehozhatod azokat. A hadak lerontották váraidat, adja Isten, hogy te ismét […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/07/20/ujabb-kozepkori-emlekkel-gazdagodott-az-orszag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Netflix kontra ultraortodox zsidóság

Netflix kontra ultraortodox zsidóság

Úgy tűnik, a Netflix rákapott az ultraortodox zsidók életét bemutató sorozatok gyártására. Ezzel semmi baj …