Olasz festők műveit, pontosabban Raffaello Esterházy Madonnáját és Ifjú képmását, Giorgione képmását, Tintoretto női és férfi képmásait, valamint Gianbattista Tiepolótól két képet, a Szűzanya hat szenttel és a Pihenő szent család című alkotásokat vitték el negyvenegy éve a Szépművészeti Múzeumból.
Mi kellett ahhoz, hogy lehetővé váljon a múlt évszázad legnagyobb hazai műkincslopása?
− teszi fel a – nem is annyira – költői kérdést Gréczi Emőke az augusztus közepén a MúzeumCaféban megjelent tanulmányában, amelyre azonnal meg is adja a választ: a múzeum végtelenségig elhúzódó tatarozása, a felújításhoz felállított állványzat, az intézmények, valamint a benne őrzött műkincsek védelmét érintő joghézag, és persze a nyolcvanas évek első felében a múzeumi rendszerben fennálló anomália.
Nem volt mit tenni
A főigazgató már évekkel a lopás előtt, 1978 szeptemberében megírta egy emlékeztetőben – nem tudni, kinek –, hogy melyek a múzeum épületének legrosszabb állapotban lévő részei. Pontokba szedte az adatokat, kiemelte, hogy „az épület súlyos romlása, a felújítás akadályozása mind a műkincsállomány felelősségteljes és szakszerű fenntartását, mind a közművelődési program megfelelő teljesítését súlyosan akadályozza”.
A Román Csarnok háborús sérülései, a tető, a megrepedt falak, a beázott helyiségek, a homlokzati hibák, a hibás fűtőberendezés, valamint a penészedő raktár is felkerült a listára. Garas továbbá kiemelte, hogy
pénz és kivitelező sem akadt a munkálatok folytatására.
Garas egy 34 oldalas gépiratban − amely dátumokkal és idézetekkel tartalmazza az épület rekonstrukciójának halasztásáról szóló, az anyagi forrás hiányára mutogató döntéseket − felvázolta a betörésig tartó helyzetet. Tette ezt azután, hogy a képek előkerülését követően fegyelmi eljárás indult ellene, valamint helyettese, Szentléleky Tihamér; a gazdasági igazgató, Őrhegyi Gyula és a Központi Múzeumi Igazgatóság több szakembere ellen.
Garas Klára mindent megtett az épület és a gyűjtemény védelméért, a hagyatékában fennmaradt dosszié anyagai (dokumentumok, levelezések, újságkivágások, iratmásolatok) legalábbis ezt mutatják. Kétségbeesett és hiábavaló küzdelem lenyomata ez, amellyel ártatlanságát és tehetetlenségét szerette volna bizonyítani.
Hibajelzések sora
A tanulmányból kiderült, hogy a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/08/30/szepmuveszeti-muzeum-rablas-greczi-emoke-garas-klara/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!